Reneszánszát éli az orda hasznosítása, amióta tudományosan is igazolták, hogy a sajtkészítés mellékterméke, a tejsavó milyen jótékony hatású az egészségre, mennyi ásványi anyagot, B-vitaminokat, értékes fehérjét és zsírt tartalmaz.

A méhek ilyentájt hordják be a fenyőmézhez az édes harmatot. A régi asszonyok szintén ebben az évszakban gyűjtötték és dolgozták fel a fenyőújulásokat, hogy mire beköszönt a náthaszezon, megérjen a vitaminokban, cseranyagokban bővelkedő varázsital, a hörghurut házi gyógyítója. 

A tejtermelő gazdák tudják, hogy az év folyamán a „fűhegyi tej” a legízletesebb – az, amit kihajtáskor legelnek a jószágok. Még a színük is más a májusi tejtermékeknek! Készítsünk hát házi tehéntúrót, és süssünk vele mutatós, páratlanul finom túrós zserbót, avagy málnalekvár

Első hallásra belopta magát a szívembe az a kortárs sütimese, amit a Figaro-szelet receptjéről a székelyudvarhelyi Băcescu Piroskától hallottam. Ki hinné, hogy alig harminc éve még a cukrásztársak előtt is titokban tartották a vezetők a recepturát? Ritkán, akkor is rejtekben, szigorúan rendelésre sütötték ezt a finomságot. Kiknek? Azoknak, akik meg tud

Ha fellapozzuk a különböző korok krónikásainak búcsús beszámolóit, szerre nyílik meg a csíksomlyói kegyhely fejlődéstörténete, hitéleti és kulturális szerepe hívő népünk életében. De mi volt akkor, amikor „megindult a lelkek titkos vándorlása az otthonból a lövészárokig? Az erős karok nem keresztet vettek a Sz&

Hálás és hasznos elfoglaltság kisgyermekes családokban is a krumplistésztából készült fogások elkészítése. Majdnem olyan, mint a gyurmázás, alakítható, variálható, cifrázható, ám a végeredmény fogyasztható. Sőt, az alaptészta, kifőzés nélkül jól bírja a mélyhűtést is.

Hiába a lehülés, a tavaszt késleltetni nem lehet! Mi sem jelzi jobban, mint a vidékünkön termelt hónapos retek megjelenése a piacon. Évszakváltást jelez a dundi, ropogós húsú hónapos retek. Nem kell frissíteni a kötéseket, élénkzöldjük jelzi az ismert termelőknek a vásárlókkal szembeni felelősségét.

„Mi, katolikusok nem vagyunk felkészülve a böjtre. Csodálattal nézem más népek és vallások gazdag kínálatát böjti napokra – olvasható a Csaba atya konyhája – Bácska íze című szakácskönyvében. – Egy-egy országban külön polcok állnak rendelkezésre, vendéglőkben külön menüt kínálna

Aki szeret főzni, annak nagy élmény egy-egy olyan ételféleséget megismerni, amit más vidéken máshogyan készítenek. Számunkra legutóbb ilyen volt a recsenyédi Nagy Edit által készített húsos, füstölt gömböc.

Ha nem is áll még halmokban a piacon, de már a késő ősszel elvetett és környékünkön termett, zsenge spenótleveleket is kínálják. Noha Popeye csak konzervként fogyasztotta, mégis tömegekkel kedveltette meg a mediterrán vidék jellegzetes leveles zöldségét. A legegészségesebbként ismert salátanövény megosztja az embereket: akik kedve

Két olyan húseledelt ajánlunk, ami a kosztos tarisznyából került az ünnepi asztalra. Sőt, a hájszélyeshez használt rágós húst még a kutyáknak is meg kellett volna főznie asszonyősünknek, ha nem talál (ki) jobb sorsot neki. És milyen jól tette!

A zabkiszi igen régi étel. Azt hihetnénk, hogy még az alapját jelölő szó, a zabtócs is kikopott nyelvünkből. Hogy ez mennyire nem így van, bizonyítja a Régi ételeink nyomában című, tavaly ősszel napvilágot látott receptgyűjtemény. 

Tudták a nehéz fizikai munkát végzők: egy marék töpörtyűvel lehet kaszálni délig, de egy szapulókalákában is megállta a helyét, aki jót és jól reggelizett. Igaz, az orvos nem írja fel receptre a zsíros kenyeret, de ahhoz, hogy egy közösség jól érezze magát együtt, nem kell mindig kaviár, elég pár szelet kenyé

Az első világháborút követő bizonytalan idők és eszmék Ditróban is éreztették hatásukat. A pályáját ott kezdő Márton Áronnak, „a kicsi papnak sok szavába és fáradságába került, hogy a legények és marcona férfiak ismét lelkiatyát láttak a papban”.

A rákészülés; a tejes élesztő felcsattanásának misztikuma; a takaróruha alatt dagadó kelt tészta finom párája; a felsorakoztatott sütőfák látványa; a tekerés, sodrás nyugalma, majd az olajban iruló-piruló tésztarolók szépsége – valódi íz- és illatsziget, amely a gyermekkorba repít.

A bárányeledelek kedvelői tudják, hogy már nem kell sokat várni, és asztalukra kerül a tavaszt biztosan jelző zsenge húsféle. A tojással dúsított és egyúttal meg is szaporított fogás régen az első bárányvágás jutalomfalata volt, amolyan ünnepi csemege.

A régi lakodalmi, toros vagy nagy ünnepekre főzött aranyló húsleves elképzelhetetlen volt kézzel, orsóvégen pödört bordás laka nélkül. Amellett, hogy mutatós, nem lágyul el, nem fő szét, és a rugalmas tésztától a húsleves íze is más.