Titkolt recept, fényűző falat: nagyvonalú és temperamentumos a Figaro-szelet

Hét, hallgatáslakat őrizték a cukrásztudorok a Figaro titkát •  Fotó: Erdély Bálint Előd

Hét, hallgatáslakat őrizték a cukrásztudorok a Figaro titkát

Fotó: Erdély Bálint Előd

Első hallásra belopta magát a szívembe az a kortárs sütimese, amit a Figaro-szelet receptjéről a székelyudvarhelyi Băcescu Piroskától hallottam. Ki hinné, hogy alig harminc éve még a cukrásztársak előtt is titokban tartották a vezetők a recepturát? Ritkán, akkor is rejtekben, szigorúan rendelésre sütötték ezt a finomságot. Kiknek? Azoknak, akik meg tudták adni az árát, vagy akik Figaroval akartak ágálni cimboráiknak, beosztottjainak. Mint a rafinált, furfangos, ismerőit megnevettető sevillai borbély, Figaro, pontosan olyan a nevét viselő sütemény: linzeres, ízes, könnyed, roppanós.

Molnár Melinda

2020. május 13., 18:382020. május 13., 18:38

Csak a ’89-es változások után tanulhatta el Piroska ennek a sütinek tudományát. Előtte ritka is és drága is volt a Figaro-szelet elkészítése. Ma akár minden nap is megsüthető. Hogy mi is eltanulhattuk, sőt tovább is adhatjuk, annak tudható be, hogy a szükségállapot utáni újraindulás előtt már dolgoznak a Frieske Pan cukrászlaborban, de most jobban ráérnek titkaikat megosztani, mint korábban.

Miért is volt megfizethetetlen?

Hogy megválaszolhassuk a fenti kérdést, vissza kell térnünk gondolatban a fejadagos ’80-as évek végére. Ugye nem szívesen emlékszik, kedves Olvasó arra, hogy mit kaptunk havonta? (És főleg mit nem.) Álljon itt a rövid felsorolás: fél vagy jó esetben egy kiló lisztet, ugyanennyi cukrot, fél csomag, azaz tíz deka vajat és öt tojást.

A dióbél ritka kincs volt, vanillinről pedig nem is hallottunk. Citrom? Honnan?

Na, mármost, ha ezt a süteményt meg akartuk volna akkoriban otthon sütni, a vajadag miatt négytagú családban kellett volna élnünk, és abban a hónapban senkinek nem juthatott tojásrántotta. Megérte volna? Bizony nem. Most, amikor a hozzávalók nem hiánycikkek, és reméljük, nem tér vissza az adagvilág, érdemes megkóstolni a Figaro-szeletet!

Felmelegített baracklekvár alapozza meg a diós borítást •  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Felmelegített baracklekvár alapozza meg a diós borítást

Fotó: Erdély Bálint Előd

Figarós

Milyen ez a sütemény? Piroska nevetve mondta: figarós! Linzertészta és habos diópaplan a lekvárrétegen. Kissé borzasra sül. Aki szereti ropogtatni a pörkölt diót a vastag, de elomló linzerfalaton, annak az élmény maga az édességmennyország!

Hozzávalók a linzertésztához: 75 dkg liszt, 37 dkg vaj, 18 dkg porcukor, 3 tojás sárgája, egy csipet vanillin, két citrom lereszelt héja.
Továbbá: 12 tojásfehérje, 50 dkg cukor, 50 dkg darabosra tört, megpörkölt dióbél, 10 dkg liszt és baracklekvár.

Fél órai pihentetés után kerül a sütőbe •  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fél órai pihentetés után kerül a sütőbe

Fotó: Erdély Bálint Előd

Elkészítés: a lisztet megszitáljuk, a fagyos vajat kisebb darabokra szeljük, rászitáljuk a porcukrot. A tojássárgával, citromhéj reszelékkel, vanillinnel, gyors, könnyed mozdulatokkal összedolgozzuk, cipót formálunk belőle, folpackban fél óráig hűvös helyen pihentetjük, majd a tepsi nagyságúra nyújtjuk. Félkészre sütjük. Ha van időnk, egy éjszakára állni hagyjuk, ha sietősek vagyunk, folytatjuk a műveletsort. A felmelegített baracklekvárral beborítjuk a tésztaalapot. Felverjük a tojásfehérjét a cukorral, amikor kemény, gőz felett tovább verjük, hogy langyosra melegedjék. Végül hozzáadjuk a pörkölt diót és a lisztet. Ráöntjük a linzeralapra, és fél órát pihentetjük. Aztán 180 fokos sütőben készre sütjük.

Miután kihűl, kis téglalapokra szabjuk, és tálaljuk. A tojáshabos, illatos pörkölt diós, „kalapos” sütemény kelleti magát, mint névadója.

Tessék megkóstolni! •  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Tessék megkóstolni!

Fotó: Erdély Bálint Előd

Figaro jobbra, Figaro balra...

Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais 1775-ben, illetve 1778-ban írt vígjátékainak – A sevillai borbélynak és a Figaro házasságának – hőse. Nevét világszerte ismertté tette a darabok végén a nézőtéri nevetés, no meg a történetek alapján írt Mozart-, illetve Rossini-opera.
Figaro márkanévvel nagyon finom édességeket, csokoládékat, bonbonokat, pralinékat, szaloncukrot, ünnepi csokoládéfigurákat, csokis kekszet készít Pozsonyban az 1896-ban alapított német Stollwerck utódja.

Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztró legfrissebb számában látott napvilágot május 13-án.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei