Nagyanyáról unokára száll a szent éjszaka regésített történetrésze: a pásztorok nem érkeztek felkészületlenül a betlehemi jászolhoz. „Tejet, vajat, sajtocskát” vittek Máriának, kisbundát Jézusnak. Ősrégi karácsonyi hagyományainkból, szokásainkból, rítusainkból megérezzük, mennyire mag&am
Sok család karácsonyi készületében ugyanolyan jelentőségű a fatörzs torta, mint a kalácsféléké, a non plusz ultráé, avagy a zserbóé. Francia nyelvterületen pedig az ünnepi időszak elengedhetetlen tartozéka az Európa számos országában ismert – a téli napfordulóhoz és a karácsony ünnepléséhez tartozó &am
A télre szánt fejes, azaz édeskáposzta elsózása, savanyítása nem annyiból áll, hogy gondosan belerakjuk az előkészített hozzávalókat a hordóba, felöntjük sós vízzel, és karácsonykor kiemeljük az aranyló, illatos, ropogós, ízletes zöldséget az ünnepi vacsora főfogásához – vallja az oroszhegyi Vass &
Az ember igyekezett ételét finommá és ízletessé varázsolni. Mindent kipróbált; amit lehetett, megízlelt: kiötölte a sütés, főzés, párolás, flambírozás, fűszerezés, érlelés, pácolás sok száz módját. A gabona zúzása, majd őrlése után a kásafőzés mellett a kenyerek, lapótyá
Ember legyen a talpán, akarom mondani asszony, aki eligazodik a székelyföldi szemes paszulyos levesek készítési módjának sokaságában. Aligha akad erdélyinek kikiáltható, levédhető recepturájú bableves, olyan, mint például a Jókairól nevezett. Gyergyó vidékén füstölt hús, piros paprika, gyökérzöldségek; Cs&am
Csak az tudja igazán, aki megtapasztalta, hogy mekkora áldás volt az élelmiszer-fejadagok idején egy olyan sütemény, amihez nem kellett sok hozzávaló, ám a végeredmény bőséget mutatott. Mindössze 15 dkg porcukorral, vállalható mennyiségű liszttel készült a „szem”, ami nem képezett hiányt hó végére a kamratartalékban.
Állítólag az öreg borkereskedő csak a halálos ágyán árulta el a nagy titkot: „Fiam, bort a szőlőből is lehet készíteni!” Bizony, e drága gyümölcs története sem csak az alkoholos italok készítéséről és élvezetéről szól! Noé vadszőlő dugványaitól, a fáraók Egyiptomán, aztán az Ígére
Az ajtóréseken kiszivárgó, a még nyitott ablakokon kigomolygó illat belengi ilyentájt a lakótelepeket. Kívülről lehet tudni, hol és milyen lecsót főznek. Elárulja a dinsztelt hagyma, paprika és paradicsom triumvirátusának semmivel össze nem hasonlítható aromája. Szezonális beszédtéma is a lecsókészítés.
Amikor a legtöbb és leglédúsabb paradicsom érik, akkor jön el a tartósítás szezonja. Érdemes ezzel kezdeni a nagy őszi kamrafeltöltő projektet, mert sok más finomsághoz is szükséges a paradicsomlé, avagy -sűrítmény. Nincs az a gyári kínálat, ami felérne a saját készítésűvel! Az élményről nem is szólva.
Ha az üst „egyházi felhasználására” gondolunk, elsőnek a pokol nagy katlanjai jutnak eszünkbe, melyekben a kárhozott lelkeket főzik – hol szurokban, hol pedig olajban. Ezt a szadista szörnyűséget a történelem rettenetes eszköztárából vették. A túlvilági ítélet tüze és a szenvedés kapcsán nem olvasunk konyhafelszerelésről. &
Váltott tenyereken hűteni, fújdogálni a kemence hevétől még párolgó szilvás lepényt – a sütés napján nincs ennél étvágygerjesztőbb cselekedet. Asszonyelődeink, ha már felfűtötték, ki is használták a kemencét: a kenyerek után még kisültek a lepények, bekerült a dunsztolnivaló, és utána az aszalásra sz
Az útkereszteződést, az útelágazást Székelyföld számos vidékén keresztútnak nevezik. Az elágazás olyan hely, ahol érdemes megállni, szétnézni. Mi is megálltunk a jelképes keresztútnál, és szóba elegyedtünk néhány lelkipásztorunkkal, akiknek pályaívén irányváltást jelzett a Gondvise
Ha fél év alatt kétszer lenne „uborkaszezon”, azaz hírszegény a kisvárosi lét, az újságírónak felkopna az álla. Ám ha a háztájiban nyáron, majd ősszel is jó az uborkahozam, úgy a termelőnek, mint az ecetes illetve a sós tartósítást kedvelőknek bőséges lesz a piaci-kamrai uborkaszezon.
Nem csupán legfontosabb szilárd táplálékunk a kenyér, misztikus és spirituális valóság. A négy elem, a föld, a víz, a levegő és a tűz ölelkezik benne. A Szentírás egyik legerőteljesebb szimbóluma. Jézus az Élet kenyere, szülőhelyének, Betlehemnek a neve lefordítva Kenyér háza.
Bizonyára nincs is olyan sütögetni szerető nagymama, akinek ne lenne unokakényeztető recept a füzetében. Így van ez a recsenyédi Nagy Edit családjában is: anyáról lányára szállt a süteménykészítés szeretete, és átörökítették a jól bevált recepteket.
Nem egyszerű jóllakatni a családot nyáridőben. Kedveljék a felnőttek, gyermekek, sőt a vendégek is; legyen tartalmas, használjuk fel, amit a kert kínál; főjön meg lehetőleg egy fazékban – és sorolhatnánk.
Időigényes lenne, ha fel akarnánk térképezni, hányféle kókuszreszelékes süteményt rejt a világháló. Aki szereti ezt a teljes értékű alapanyagot, élethosszig próbálgathatná a recepteket, és akkor sem érne a végére. A recsenyédi Nagy Editnek sikerült is meglepnie egy eddig nem kóstolt különlegességgel. Ért&a
Trianon centenáriuma körül sok szó esik a harangokról, a harangozásról. Gyakorta elhangzott, hogy a békediktátum kihirdetésekor Kárpát-medence-szerte megszólaltak a települések harangjai. Vajon? Sok, nagyon sok toronyból hiányzott annak hírközlő lakója, mert „besorozták” és hadba kellett vonulnia.