Az 5 százalékos parlamenti küszöb környékén mérik az RMDSZ-t a felmérések
Fotó: Borbély Fanni
A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte az 1989-es romániai rendszerváltást követően 10. alkalommal rendezett parlamenti választást a 21 órás urnazárás után közzétett felmérések eredményei alapján. A PSD-t a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) követi, képviselethez juthatott két másik szélsőséges alakulat is, ugyanakkor az RMDSZ átlépte az 5 százalékos parlamenti küszöböt az exit poll adatok szerint. Legutóbb 20 évvel ezelőtt mértek a mostaninál magasabb részvételt. Összeállításunkban ismertetjük az RMDSZ-nek az elmúlt 34 évben elért eredményeit is.
2024. december 01., 21:012024. december 01., 21:01
2024. december 01., 21:142024. december 01., 21:14
A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) győzelmét vetítik előre a vasárnap jelentősen magas részvétel közepette rendezett parlamenti választás urnazárása után nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatások. A CURS és ARA kutatóintézetek által közzétett exit poll adatok szerint a PSD megszerezhette a voksok 26 százalékát. (Ezek az eredmények a szavazópolgároknak a választás napján, közvetlenül a szavazófülkéből való kilépése után adott válaszait, a 19 órai állapotokat tükrözik, és nem tartalmazzák a külföldön szavazók opcióit). Az ISNCOP nem exit poll felmérése 24,8 százalékon méri a PSD-t.
Harmadik helyen „holtversenyben” a szintén kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL), valamint az ellenzéki Mentsétek meg Romániát (USR) alakulatot mérik 15,5 százalékon. Az INSCOP a PNL-t 14,6, az USR-t 12,6 százalékon méri. Ugyanakkor parlamenti képviselethez juthatott a botrányairól elhíresült Diana Șoșoacă európai parlamenti képviselő alakulata, az SOS Románia (5,5 százalék a CURS-nál, 7,2 az INSCOP-nál).
Ugyanez sikerülhetett a nemrég létrehozott, a független Călin Georgescu államfőjelöltet támogató Fiatal Emberek Pártjának (POT) is, amely ugyanolyan szélsőséges nézeteket vall, mint mentora, vagy az AUR. A POT-nak a CURS 5,5, az INSCOP 5,2 százalékot ad. Nem sokkal az 5 százalékos bejutási küszöb alatt mérik a baloldali, progresszív elveket valló, a környezetvédelmi kérdések és az LMBTQ-közösség jogai iránt érzékeny SENS (az egészség, oktatás, természet, fenntarthatóság román kifejezésekből összeállt betűszó) elnevezésű pártot is.
Emlékezetes ugyanis, hogy az államfőválasztás egy héttel ezelőtt rendezett első fordulója estéjén közzétett exit poll eredmények még a harmadik helyre sorolták Călin Georgescut, majd a hivatalos adatok nyomán a független jelölt végzett az első helyen 22,94 százalékkal. A felmérések november 24-es estéjén Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnököt hozták ki győztesnek, a PSD elnöke azonban a szavazatszámlálás nyomán a harmadik helyen végzett (19,14 százalék), és be sem jutott a döntő fordulóba. Szociológusok szerint nagy az esélye annak, hogy a felmérések ugyanúgy „mellényúljanak” a parlamenti választások esetében is. Mégpedig azért, mert meglehetősen magas azoknak a választópolgároknak a száma, akik nem voltak hajlandóak elárulni, mely alakulatra voksoltak.
Az RMDSZ szenátusi jelöltlistája 348 262 szavazatot szerzett a 2020-as parlamenti választáson, ami a voksok 5,89 százalékát jelentette; a képviselői lista 339 030 voksot kapott (5,74 százalék). Ezzel a magyar alakulat megőrizte 9 szenátori és 21 képviselői mandátumát a bukaresti törvényhozásban. Négy évvel ezelőtt mindössze 31,95 százalékos részvételt mértek a megmérettetésen.
A 2016-os törvényhozói megmérettetés valamivel magasabb, 39,79 százalékos részvétel mellett zajlott. Ekkor az RMDSZ képviselőházi listájára 435 969-en ütötték a pecsétet (6 százalék), míg a szenátusira 440 409-en (6,24 százalék). Vagyis 100 ezerrel többen szavaztak a szövetségre, mint 2020-ban, aminek meg is lett az eredménye: a 9 felsőházi mandátum megőrzése mellett az alakulat alsóházi mandátumainak száma 18-ról 21-re emelkedett 2012-höz képest. Négy évvel korábban, 2012-ben – 41,76 országos részvétel mellett – az RMDSZ képviselői listája 380 656 szavazatot gyűjtött be (5,13 százalék), míg a szenátusi 388 528 voksot (5,23 százalék).
A 2008-as parlamenti választáson sem érte el a részvétel országos szinten a 40 százalékot (39,20%). Akkor az RMDSZ szenátusi jelöltlistája 440 449 szavazatot szerzett, ami a voksok 6,39 százalékát jelentette; a képviselői lista 425 008 voksot kapott (6,2 százalék). Húsz évvel ezelőtt, 2004-ben – 58,47%-os részvétel közepette – az RMDSZ képviselőjelöltjeinek 624 717-en szavaztak bizalmat (6,20%), míg a szenátorjelöltjei 633 735-öt (6,26%).
Akkor az RMDSZ felsőházi listája 751 310 szavazatot kapott (6,9%), ami 12 szenátori mandátumot eredményezett. A képviselői listára 736 863-an szavaztak (6,8%), és mindez 27 mandátumot ért az alsóházban. 1996-ban ennél is magasabb, 76,01%-os részvétel közepette tartották a parlamenti választást, az RMDSZ szenátusi listája akkor 837 760 (6,82%), míg a képviselőházi 812 628 (6,64%) szavazatot kapott (11 szenátori és 25 képviselői mandátum).
1992-ben a választópolgárok 76,29%-a járult urnák elé, az RMDSZ szenátusi listája 831 469 (7,58%), míg a képviselőházi 811 290 (7.46%) szavazatot kapott. A ‘89-es rendszerváltás után rendezett első szabad törvényhozási megmérettetésen, 1990-ben – 86,19%-os részvétel közepette – a magyar szövetség képviselői listája 991 601 szavazatot gyűjtött be (7,23%), míg a szenátusira 1 004 353-an voksoltak (7,2%). Akkor volt a legtöbb honatya a bukaresti parlamentben: 12 szenátor és 29 képviselő.
Megnyitottak vasárnap reggel 7 órakor a Romániában kialakított szavazókörzetek: országszerte csaknem 19 ezer szavazóhelyiségbe várják a szavazásra jogosult több mint 18 millió román állampolgárt, megválasztani a parlament és a szenátus tagjait.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csökkentik az állami vállalatok igazgatótanácsainak létszámát és a menedzserek juttatásait – közölte Ilie Bolojan miniszterelnök a költségvetési deficitcsökkentés második csomagja tervének ismertetésekor.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
Megszabadulna a szovjet eredetű fegyverektől a román védelmi tárca, és korszerű eszközökre cserélné le őket.
A rendőrök 500 lejre büntettek meg egy taxisofőrt, aki július 10-ről 11-re virradó éjszaka nem volt hajlandó felvenni egy utast a Henri Coandă repülőtéren, és bevonták a fuvarozói engedélyét.
Az elnöki illetmény havi összege valamivel több mint 27 000 lej – ez most azért számít referenciának, mert fölvetődött, hogy azok az állami cégvezetők, akik többet keresnek az államfőnél, mondjanak le önként illetményük egy részéről.
A polgárok 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 20 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 15 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a CURS felméréséből.
A várható zivatarok miatt elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 16 megyéjére.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) nem szándékszik kilépni a kormányból – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt ügyvivő elnöke.
Románia készen áll hozzájárulni az ukrajnai béke megteremtéséhez és fenntartásához, valamint Oroszország elrettentéséhez – hangsúlyozta Nicușor Dan államfő „az elszántak koalíciójának” ülésén, amelyet videokonferencia formájában tartottak meg csütörtökön.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői és szenátorai biztosítják a határozatképességet a bizalmatlansági indítvány megvitatására összehívott hétfői parlamenti ülésen, de nem fognak szavazni – nyilatkozta Sorin Grindeanu, az alakulat ideiglenes elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!