A nagytemplom szószékén 1969. augusztus 15-én
Fotó: Molnár Melinda archívumából
Az első világháborút követő bizonytalan idők és eszmék Ditróban is éreztették hatásukat. A pályáját ott kezdő Márton Áronnak, „a kicsi papnak sok szavába és fáradságába került, hogy a legények és marcona férfiak ismét lelkiatyát láttak a papban, amíg ismét forrásnak, éltető kútnak tekintették a vallást” – jegyezte fel Domokos Pál Péter. Ismerjük meg az első őrhelyhez, lakóihoz szívvel kötődő Áron püspököt!
2020. február 17., 15:072020. február 17., 15:07
„Megjöttek a jó ditrói hívek! – lépett eléjük, és mindig így köszöntötte helyhez kötöttsége idején az őt Gyulafehérváron meglátogatókat. Érdeklődött ismerősökről, és mesélt a kéttornyú őrhelyen megéltekből.
Mindössze egy sor volt Isten szolgája, Márton Áron életrajzában: 1924–1925 – káplán Gyergyóditróban. 1994–95-ben nem tűnt túl távolinak a dátum, de akik Ditróban ismerhették, azok már idősek, betegek voltak. Akik pedig emlékeztek, elsősorban a püspök Márton Áronra gondoltak. Ma úgy érzem: kegyelmi idő volt mégis.
Hittanulói meséltek – a sokat megéltek fáradt mozdulataival, de személyisége varázsának nem fakuló erejével. Márton Áron szavainak, tetteinek, példájának erkölcs- és közösségformáló ereje késztette ditrói munkatársait is arra, hogy minden gondolatát, cselekedetét leírják; leveleit külön borítékokban, dossziékban őrizgessék. Csodálatos élmény volt a Márton Áronra vonatkozó dokumentumok keresése. Különleges interjú. Megfogalmazódtak bennem a kérdések, és írott válaszok kerültek elő dobozból, kartonfoglalatból.
1924. július elsején Majláth G. Károly püspök Márton Áront kinevezi ditrói káplánná. „Küldötték és jött az imént felszentelt pap, hogy Ditróban lépjen rá arra az útra, amely olyan csodálatos és gondviselésszerű Nagyméltóságod, de az egész egyház és az egyházmegye életében is. Jött a fiatal sas, mert valóban sas volt, hogy kipróbálja szárnyait” – dr. Lukács József nyugalmazott plébános 1971. december 11-én kelt Memorándumszerű iratát Ditróról, amelyet Márton Áron püspökhöz címzett, nyolcvannyolc éves korában, szinte önmagának írta. Az együtt töltött évre emlékezett; a káplánról a püspöknek mesélt.
„Felálltam és köszöntöttem: Isten hozta. Beszélgettünk, ismerkedtünk. Lakás után érdeklődött. Megmutattam az udvar közepén – kepes időkből maradt – gabonás tetejére épített emeletet. Nem kifogásolt, nem hiányolta szegényes egyszerűségét, de nem is itt lakik, jöttem rá hamarosan, hanem a papi hivatása nem tudom hányadik – talán századik emeletén.”
Ditróban a káplánnak nem kellett ébresztőóra. Nem volt gond, hogyan keljen fel idejében, mert minden reggel a kakas alatta kukorékolt. Áron püspök derűvel emlékezett: a ditrói káplánlakás alatt tyúkpajta volt. Valamikor egy tócsa volt a templom udvarán; fel volt töltve az egész, s a víz le volt vezetve az út alatt. A régiek valószínűleg valami cölöpökre felépítették a káplánlakot, hogy ne érje a víz, a hideg ne tekerje el télen a fundamentumot. Hely volt, s a tyúkpajtát oda beillesztették. A káplán egy létrán feljárt a lakásba. „Minden reggel négy órakor – a kakas nem tévesztette el – kukorékolt. Csak úgy saccoltuk az időt” – mesélte Márton Áron püspök.
A püspökszentelés 30. jubileumán a ditrói esperes-plébános, Lőrincz József által írt levélből idézek: „Szerény momentóul mellékelem a ditrói régi kápláni lakot. (A tusrajzot Ferencz András készítette.) Ahonnan papi működése indult. Ha igaz, alul pulykák s kókisok laktak. Minden hajnalban felénekelték az emelet lakóját. Ha nem is volt szükség ébresztőre. Azóta, milyen kár, hogy az idők vasfoga megemésztette ezen egyetlen, praktikus ú.n. káplányi berendezést.”
Fotó: Ferencz András tusrajza
A sokszorosított főpásztori köszönőlevél végén utólag rágépelt sorok: „Külön köszönöm a régi kápláni lakásról küldött képet. Kedves emléket idéz. Igazság, hogy akkor két szobám volt, melyeket nagyon szerettem. Hosszú évek múltak el, amíg újból két szobára tehettem szert.
– írta Áron püspök a ditrói esperesnek. Az új káplánlakást 1933–34-ben építették.
Az életrajzíró Domokos Pál Péter sorai: „Az egyik legnagyobb templom Csík vármegyében a századelőn épült, kéttornyú gyergyóditrói templom. Ennek szószékéről tartotta első beszédeit Márton Áron. Első szentbeszédét 1924. augusztus 17-én mondotta. A
(…) A gyermekek az iskolában a bizalomnak és a szeretnek a melegét érezték körében. Szavaival és szeretetével hódította vissza tévelygő embertársait az igaz útra.”
Első principálisa leírása szerint: „Én hozzátettem a két filiát, két iskolával, Ditróban a szokásos istentiszteleteket, szolgálatokat és szentség-kiszolgáltatásokat, négy iskolával, 800 tanulóval; nyugodt volt. Mint aki komoly elszántsággal fog neki az előtte álló munkának. Még nyugodtabb, sőt jókedvű a munkában.”
Későbbi prédikációinak meghatározó élményét máig emlegetik, akik hallhatták. Nemcsak hangulatát, példázatait is idézik.
Márton Áron fiatal korában
Fotó: Érsekség.ro
„Fásult lelkek is voltak, összetörtek, reményvesztett, csalódott lelkülettel, s olyanok, akiknek a sok szenvedés kiülte a szívéből az érzékenységet (…) be kellett volna lopni ismét beléjük a szeretet melegét, hogy önmagukhoz térjenek – jegyezte fel Lukács plébános. – A Gondviselés éppen erre adott alkalmat: gróf Majláth Gusztáv Károly püspök 1925-ben, a háború után első alkalommal bérmált Ditróban. A faluban élt egy Márton Áron nevű géplakatos, de azzal nem foglalkozott. A háború idején őrmester volt. Amikor hazajött, üzleteket kergetett, ebből magának házat épített, autót vett. Pénzcsinálás gyanújába keveredett, s ezzel kapcsolatban Kerezsi nevű barátját, ki társ volt, meglőtte – írja a plébános. – Milliókra biztosított, kitermelés alatt álló erdők borultak lángba – Márton Áront emlegették. Az egyházközség hárommilliós erdőügyletét, mikor a kitermelés javában folyt, megtámadta, jóval magasabb árat ígért, s ajánlatát nem az egyházközségnek adta be, hanem egyenest a püspökhöz küldte…”
Ilyen előzményekkel természetesen botrány lett volna, ha bérmaszülőként látják falusfelei. „Áttörtetett az egyház rendelkezésein, és már bent is volt a neve.”
Az új télikabát történetét szinte mindenki tudja ma is Ditróban. A lépcsőn üldögélő koldusnak nincs már neve, és – a későbbiek fényében – megfogalmazták cselekedete jelképes értelmét is: a kabátot püspöki palástra cserélte. A szemtanú plébános így írta le: „Eljött november is. Meleg novemberi napok, de már fagyosak is. Nagyméltóságod meglátta a templomból jövet, a plébánia gradicsán ülve, didergő, elhagyott, szegény, öreg és félszeg Károlybát. Nem lehetett soha bennem hívni. Ott fogyasztotta el, amit kapott.
És ezt a meleg, hősies lelkületet választotta ki Isten, mely akkor és később annyi hősies tett forrása volt és fordította Nagyméltóságod személyében, főpapságában az egyház javára, külön egyházmegyénk dicsőségére.”
A gyergyóditrói templom főoltáránál.1969-ben még háttal miséztek
Fotó: Molnár Melinda archívumából
Az állami iskola szervezése körüli bonyodalmak, épületeik későbbi elvesztésének „Lukács memóriájából” történő megismerése tanulságos minden korszakban. A plébánia gazdasági összeomlása követte. Márton Áron káplán Ditrót mentő terveit később sokszor emlegették… A Csíki Néplap 1939. június 14-ei és 21-ei számában terjedelmes írás jelent meg a bérmálásról, amikor püspökké szentelése után első alkalommal érkezett főpásztorként Ditróba.
– olvasható a Ház krónikájában.
„Márton Áron püspököt már régen szeretik. (…) Mire az áhítat mozdulatlanságba fegyelmezi a tömeget, felcsendül a pápai himnusz hangja. (…) Mosolyogva jelennek meg a főpapok az első díszkapu előtt, ahol a politikai község fejezi ki hódolatát. (…) A himnusz végszavait már elnyomja a tömeg éljenzése, – de ez a tömeg a következő pillanatban térdrehull a közte átvonuló áldásosztásra. (…) 1000 székely legény fehérharisnyája festői képet nyújt a szemlélőnek – írja a Csíki Néplap. – Negyven egyháztanácsos élén, a fehéredő hajú, magas termetű Csiby Tamás egyházgondnok köszönti a magas vendégeket. Idézi a püspök ditrói múltját. Meghatódottság ül az arcokon. (…) Most csak a nagyharang szól. Egyedül, méltósággal. Jelzi, hogy a főpapok a nagytemplom felé indulnak. 1200 kisdiák, ezer székely leány, sok száz asszony – festői székely viseletben képezi a sorfalat. (…) A templom lépcsőjén dr. Lőrincz József plébános fogadja az érkezőket. (…) Most a székely főpásztorhoz intézi a szavait, akit Ditró jobban várt, mint a többi egyházközségek, mert itt kezdte a főpásztor papi működését. (…)
S ebben a nehéz akusztikájú templomban még csak egy ember tudott ilyen szépen, minden szót megértetően beszélni, Majláth püspök” – így a korabeli krónikás.
Örök emlékezetű
A következő ditrói bérmálásra a II. világháborút követően, 1948-ban került sor. „Őseink tisztes viseletében”, ditrói szóhasználattal szőttesben, illetve harisnyában várták. Lőrincz József plébános felemlegette: „Sok esemény zúgott végig a lelkekben ebben az egyházközségben is. A világháború, a menekülés felborították az egyházközség anyagi alapjait.” A veszteségek sorában megemlítette, hogy még a tabernákulum, a szentségtartó „béléseit is kitépték hitetlen kezek”…
Szólnom kellene két nagy ditrói püspökjárásról: a palotafogságát követő első bérmaútjáról – 2605-en bérmálkoztunk 1969-ben, Nagyboldogasszony napján. Olyan virágszőnyeg soha nem készült Ditróban, mint akkor. Díszkapu helyett a fiatalok virágdíszes botjaikból képeztek alagutat a püspöknek.
1969. augusztus 15.: nem lépett avirágszőnyegre
Fotó: Archív
A másik, egyháztörténelmi jelentőségű esemény 1971. szeptember 12-én a papszentelés volt: Márton Áron egyetlenegyszer szentelt Gyulafehérváron kívül papot a halálát megelőző, szabad mozgású korszakában, két ditrói, Rómában tanuló növendékét, Szabó Árpádot és Vencser Lászlót. Ezen az eseményen több mint ötezren vettek részt a nagytemplomban.
Az iktatott, cenzúrázott levelek mellett kézi postával is érkeztek üzenetek a ditrói kis- és nagytemplomban imádkozókhoz. Álljon itt egy részlet abból a prédikációs levélből, amelyet a nagytemplom felszentelésének 50. évfordulójára küldött.
Ezek a sorok 1962. november 25-én íródtak. „(…) Mindenekelőtt kölcsönös szeretettel legyetek egymás iránt szüntelenül, mert a szeretet befödi a bűnök sokaságát (1 Pét 4, 8). Mindnyájan Isten gyermekei és Krisztusban testvérek vagyunk. Mindnyájan osztályosai ugyanazon sorsnak. Mindnyájan kereszthordozók az élet útján. Mindnyájan vándorok a földi rögös utakon, az örök élet felé.”
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap havonta megjelenő nyolcoldalas kiadványában, a Hit-vallás legfrissebb számában látott napvilágot február 17-én.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!