Egy feledésbe merült ősrégi karácsonyi szokás szimbólummá minősült emléke
Fotó: Erdély Bálint Előd
Sok család karácsonyi készületében ugyanolyan jelentőségű a fatörzs torta, mint a kalácsféléké, a non plusz ultráé, avagy a zserbóé. Francia nyelvterületen pedig az ünnepi időszak elengedhetetlen tartozéka az Európa számos országában ismert – a téli napfordulóhoz és a karácsony ünnepléséhez tartozó – tuskóégetés hagyományához kötődő sütemény. A „Krisztus-tuskó” és sok más névvel illetett, több napon át meleget, fényt adó és a családi, nemzetségi összetartozást jelző pogány kori „pásztortűz” emléke ma süteményként édesíti meg ünnepünket.
2020. december 19., 20:022020. december 19., 20:02
Gondolom, nincs az a gyermek, akinek ne ragadná el a képzeletét a tortatuskó látványa, sőt, bármennyire kívánja is, hogy megszeljék a pazar édességet, húzná még az időt, hogy elgyönyörködhessen a zöldre festett kókuszreszelék-mohapamacsok, habcsók gombák, csokinyulak, krémindák és -virágok látványában. De ki akadályozhatná meg, hogy elcsenjen egy-egy cukortojást a tejszínhab madárfészekből? A dédnagymamák, nagyikák mindenféle cukrászkellék nélkül is parádésan ékesítették fel az unokacsalogató, ehető fasütit. Nekünk édesanyánk készítette a fatörzs-, esetenként kerek piskótából átlósan lecsapott tuskótortát.
Őrzök egy fényképet a 9. születésnapomról. Mi, gyermekek minden évben megrendelhettük édesanyánktól a kedvenc formatortánkat, és – a nyalakodás mellett – segíthettünk is elkészítésénél. A jelzett születésnapi fatörzsre, emlékszem, azért esett a választásom, mert akkorra már értékelni tudtam a sokféle tudást, ami azt létrehozta.
A habcsók ehető mérges gombákká szárítása volt a kedvencem. Külön nyomtuk ki a kalapját és a tönkjét, amit majd a villával barázdált krémhez ragasztottunk a fatörzs oldalára. Előbb azonban piros ételfestékbe mártott fogpiszkálóval pettyeztük meg a fogyasztható galócákat. Az indáknak és az erdei vadvirágoknak különböző színűre festette a vajas krémet édesanyám. A díszítő írókatölcséreket méretre szabott celofánból sodorta. Manikűrollóval alakította más-műs formájúra a csőrét: külön a virágszirmoknak, a leveleknek, a liánoknak, illetve az évgyűrűk spiráljának.
Most, hogy fatörzses írásomhoz hozzáolvastam a gasztrótörténeti adalékokat, rájöttem, hogy miért volt olyan páratlan ennek a tortának a csokikrémje. Honnan, honnan nem, de tudta édesanyánk a francia receptet (ugyanezt a krémet használta az isler töltéséhez is).
Néhol ma is gyújtanak karácsony vigíliáján (vagy vízkeresztkor, azaz az ortodox karácsonyon) pásztortüzeket, sőt meg is piszkálják a fészkét, hogy szálljanak a sziporkák és a pernye. A falusi házak zárt tűzhelyein pedig nem aludhat ki ezen az éjszakán a meleg- és fényforrás. Tűzpásztornak rendszerint az öregeket hagyják otthon az éjféli mise idejére. Vintage képeslapokon néha látni, amint gyermekded angyalkák melegszenek a szent éjszakán a tuskótűz körül.
Európa sok országában ismert a keltáktól eredeztetett tuskóégetés hagyománya – olvasható az EuropaPont blogon. „Az eredetileg pogány eredetű szokás központi eleme az, hogy karácsony vigíliáján vagy a téli napforduló környékén meggyújtottak egy hatalmas tuskót, amely sokáig – akár napokig – adott meleget. (…)
Máshol a közös égetés és melegedés jelentőségét hangsúlyozzák, amely a családi összetartozást erősítette, illetve a maradványoknak mágikus erőt tulajdonítottak, amely utána egész évben segítette a családot. (…) Más források szerint a rönkégetéssel a családok azt ünnepelték, hogy ismét hosszabbodnak a nappalok.”
Az említett blogbejegyzés azt is részletezi, hogy eme szokás és a hozzá társuló hagyományok elterjedése nagyjából egybeesik a Római Birodalom legnagyobb kiterjedésének határaival: legkeletibb előfordulási helye a Kaukázus, illetve a Fekete-tenger keleti partvidéke, míg a legészakibb Skandinávia. „A sütemény első írásos említése a meglehetősen korai, 1615-ös kiadású The English Houswife című angol szakácskönyvben található – írja az EuropaPont.
A recept leírásához a Francia Turizmusfejlesztési Iroda leírását használta az EuropaPont blog.
Hozzávalók: 10 dkg liszt, 25 dkg porcukor, egy tasak vaníliás cukor, egy kávéskanál citromlé, 5 tojás és 2 tojássárga, 40 g étkezési keményítő, 30 dkg étcsokoládé, 20 dkg vaj, egy narancs leve és reszelt héja, 5 dkg mazsola, 5 dkg durvára vágott, pirított dió, 3 evőkanál rum, narancsdarabok a díszítéshez.
Elkészítése: A piskótalaphoz összekeverjük a lisztet és a keményítőt. Az 5 tojás fehérjét a citrom levével és a 7–8 deka porcukorral kemény habbá verjük, a sárgáját pedig a vízzel és a 7–8 deka porcukorral kikeverjük, majd felváltva hozzáadjuk a tojásfehérje- és a lisztkeveréket. A masszát tepsibe tesszük, és forró tűzön mintegy 10 perc alatt készre sütjük.
A krémhez a csokoládét vízgőz fölött felolvasztjuk, belekeverünk 10 deka porcukrot és 2 tojássárgát, majd állandó keverés mellett besűrítjük. Közben a vajat kikeverjük a narancslével és -héjjal, a rumaromával, a vaníliás cukorral, és a csokoládés krémhez adjuk. A krém kétharmadát a piskótára kenjük, megszórjuk a dióval és a mazsolával, majd feltekerjük úgy, hogy a széle alulra kerüljön. Tálcára tesszük, és a maradék krémmel bekenjük, majd az aszalt naranccsal vagy egyéb gyümölccsel díszítjük.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!