A sütemény a félbevágott gyümölcsszemektől lesz igazán mutatós
Fotó: Erdély Bálint Előd
Csak az tudja igazán, aki megtapasztalta, hogy mekkora áldás volt az élelmiszer-fejadagok idején egy olyan sütemény, amihez nem kellett sok hozzávaló, ám a végeredmény bőséget mutatott. Mindössze 15 dkg porcukorral, vállalható mennyiségű liszttel készült a „szem”, ami nem képezett hiányt hó végére a kamratartalékban. A szintén adagra kapott havi fél csomag vajhoz sem kellett hozzányúlni. Könnyen elkészíthető, ünnepélyes, kívánatos desszert következik Nagy Edit „aranytartalékából”, az édesanyja hajdani receptes füzetéből.
2020. október 18., 18:352020. október 18., 18:35
Amikor Edit megkínált a minap macskaszemmel, következetesen bagolyszemet mondtam rá. Aztán kisütöttük, hogy a keskenyebb, kisebb meggyszemekkel készült azonos tekercset a mi falunkban pávaszemnek hívták, Szentkeresztbányán, Edit szülőhelyén macskaszem. Hogy is van ez? Folytattuk a tudakozódást. A Recsenyédi Nagyhomoród panzió szomszédságában lakó asszonyok mindegyikének van receptes füzete, és még a nyolcvanéves néninél is pávaszemként szerepel. Egyetlen süti receptúrájának háttere a maga idejének, fénykorának, egy egész korszaknak a lenyomatát őrzi.
Elég, ha csak a sütemény szépségét, savanykás aromáját meghatározó meggyre gondolunk. Régen a falusi kertekben nem hólyagos, nagy szemű spanyolmeggyfák ontották a termést, sokkal inkább cseplesz- vagy cigánymeggy honolt. A szaporának, másutt parasztnak nevezett „fekete” gyümölcs apró szemű volt, nehéz volt kimagozni. Így érthető, hogy a vele készült tekercsek is karcsúbbak lettek.
Emlékszem, mekkora büszkeség volt sütőasszonyi körökben a parányira göngyölt pávaszem sütemény. A karácsonyi tálon, a bőség jeleként, illett nagyobb szeleteket kínálni. Ha túlduzzadt a tekercs, gyermeki fantáziánk különbnél különb becenevekkel illette a kedvenc falatokat. (Csupán ökörszemnek nem neveztük, mert az a tükörtojás becsületes neve volt.)
A habos diónak is meg kell szilárdulnia sülés közben
Fotó: Erdély Bálint Előd
Kerestem azt az ábrát, amit a pávaszem feltekerését szemléltetendő még édesanyámmal rajzoltunk bele a kosztoskönyvbe. Így bukkantam rá a következő utasításra: három deka élesztőből cököt készítünk. Isten tudja, mikor használtam ezt a szót az élesztő cukrozott tejben történő felfuttatására! Édesanyám gyöngybetűin túl a szó zengése is megörvendeztetett, és a tény: nem cifrázták a régebbi asszonyok a receptleírást, hiszen nem is volt szükségük rá.
Írás közben folytattam a recept hozzávalóinak képzeletbeli faggatását. A finomított cukrot nagyobb becsben tartották a háziasszonyok, mint a diót – ma ez inkább fordítva van. A pávaszem tésztájába nem is tettek belőle. Hasonlóképpen készült a kókusztekercs alapja is. Annyi édesség kerül mindkettőbe, amitől jó keményre verhető a tojáshab – esetenként akár gőz felett.
A tekercs szélessége határozza meg a szelet méretét
Fotó: Erdély Bálint Előd
Hozzávalók két vagy három tekercs tésztához: 35 dkg liszt, 3 tojássárga, 15 dkg margarin felmelegítve, 3 dkg élesztő, 1 dl langyos tej, egy csipet só. A töltelékhez: 350 g magozott meggy. A diós habhoz: 25 dkg darált dió, 15 dkg porcukor, 3 tojásfehérje, egy csomag vaníliás cukor.
Elkészítése: A tejben felfuttatjuk az élesztőt (cököt készítünk). A lisztet alaposan eldolgozzuk a cökkel, hozzáadjuk a tojások sárgáját, az egyéb hozzávalókat, és jól formázhatóvá gyúrjuk.
A tekercsek tervezett vastagságától függően két vagy három részre osztjuk a tésztaalapot, majd alaposan belisztezett gyúródeszkán, esetleg sütőpapíron egyenként kinyújtjuk téglalap alakúra. A kimagozott, alaposan lecsepegtetett meggyszemekből a tészta hosszabb oldalának két szélére egy-egy sort rakunk. Apró mozdulatokkal, óvatosan, egyenletesen, szerre feltekerjük úgy, hogy a közepén maradjon egy ujjnyi sáv a habos diónak. Amihez a három tojásfehérjét kemény habbá verjük a porcukorral. Végül lyukas fakanállal óvatosan beleforgatjuk a darált diót is.
Harmatnyi porcukor sejtelmesebbé teszi a „sütiszemünket”
Fotó: Erdély Bálint Előd
A további tekercsek esetében hasonlóképpen járunk el. Ha több tekercset sütünk egy tepsiben, hagyjunk közöttük elég helyet. 170 fokra előmelegített sütőben 25–30 perc alatt aranysárgára sütjük.
Miután kihűl, éles késsel szeleteljük fel, tálaláskor hintsük meg porcukorral.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztróban látott napvilágot október 14-én.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!