Benjámin Netanjahu
Fotó: Facebook/Benjamin Netanjahu
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, valamint Joáv Galant nemrégiben leváltott védelmi miniszter ellen – tájékoztatott a hágai székhelyű bíróság csütörtökön.
2024. november 21., 17:232024. november 21., 17:23
2024. november 21., 19:002024. november 21., 19:00
A közlemény szerint az elfogatóparancsot emberiesség elleni és háborús bűncselekmények miatt adták ki, amelyeket az izraeli kormányfő és védelmi minisztere „legalább 2023. október 8. és 2024. május 20. között” követett el.
Kiemelték:
Alapos okkal feltételezhető, hogy az érintettek büntetőjogi felelősséget viselnek a polgári lakosság elleni támadás szándékos irányításával elkövetett háborús bűncselekményért is – írták. Megállapítható, hogy az állítólagos emberiesség elleni bűncselekmények a gázai polgári lakosság elleni széles körű és szisztematikus támadás részét képezték – tették hozzá.
Közölték továbbá: az ügyben eljáró kamara úgy ítélte meg, alapos okkal feltételezhető, hogy
beleértve az élelmiszert, a vizet, a gyógyszereket és az orvosi felszereléseket, valamint az üzemanyagot és az áramot, legalább 2023. október 8. és 2024. május 20. között.
Az érintettek nem segítették elő a segítségnyújtást minden rendelkezésükre álló eszközzel, sőt, „szerepet játszottak a humanitárius segítségnyújtás akadályozásában, megsértve ezzel a nemzetközi humanitárius jogot”. Akadályozták a humanitárius szervezetek azon képességét is, hogy élelmiszerrel és más alapvető árukkal lássák el a gázai rászoruló lakosságot. Az érintettek a vádak szerint a gázai polgári lakosságot politikai és nemzeti alapon vették célba. A szándékosan civilek ellen irányuló támadások háborús bűncselekménynek minősülnek – húzták alá.
Közölték továbbá:
Az illetékes kamara azonban úgy döntött, hogy közzéteszi azokat, „mivel úgy tűnik, hogy az elfogatóparancsokban tárgyalthoz hasonló cselekmények továbbra is zajlanak”. A kamara továbbá úgy véli, az áldozatok és családjaik érdeke, hogy tudomást szerezzenek az elfogatóparancsok létezéséről – írták.
Tájékoztattak arról is, hogy a határozat az ügyészség május 20-án benyújtott, elfogatóparancs kiadása iránti kérelmét követi, miután az eljáró kamara elutasította Izraelnek a kérelem megsemmisítése iránti beadványát. Az izraeli beadványra utalva megjegyezték: nem szükséges, hogy Izrael elfogadja a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát, mivel a bíróság gyakorolhatja azt a palesztin területeket, Gázát és Ciszjordániát – beleértve Kelet-Jeruzsálemet is – érintő jogköre alapján. Ezenkívül az államok nem jogosultak a bíróság joghatóságának vitatására az elfogatóparancs kibocsátása előtt – tették hozzá.
„A Nemzetközi Büntetőbíróság antiszemita döntése egy modern Dreyfus-perrel azonos – és ez is úgy fog véget érni, mint az” – utalt a kormányfő a tizenkilencedik századi Franciaországban lezajlott eljárásra, amelyben egy zsidó katonatisztet, Alfred Dreyfust alaptalanul vádoltak meg hazaárulással.
„Nincs igazságosabb Izrael Gázában, 2023. október 7. óta vívott háborújánál, amely azután tört ki, hogy a Hamász terrorszervezet gyilkos támadást indított, és végrehajtotta a zsidó nép ellen a holokauszt óta a legnagyobb mészárlást” – áll Netanjahu hivatalának közleményében. „Olyan korrupt legfőbb ügyész hozta meg a döntést, aki a bőrét igyekszik menteni az ellene szóló súlyos szexuális zaklatási vádak miatt, és olyan elfogult bírák, akiket az Izrael elleni antiszemita gyűlölet hajt” – tették hozzá.
– tette hozzá a kormányfő hivatala.
„Benjámin Netanjahu miniszterelnök nem enged a nyomásnak, nem retten vissza, és nem hátrál meg mindaddig, amíg Izrael el nem éri a hadjárat elején kitűzött összes háborús célját”– zárult a kormányfői közlemény.
Az izraeli politikai paletta legtöbb pártja, a jobboldal, a centrum és a baloldal is felsorakozott a hágai döntéssel szemben. „Elítélem a hágai bíróság döntését, Izrael védi magát a terrorszervezetekkel szemben, melyek megtámadták, gyilkolták és megerőszakolták polgárait. Ezek az elfogatóparancsok a terrorizmus megjutalmazását jelentik” – közölte a parlamenti ellenzék és az ellenzéki centrista Van Jövő párt vezetője, Jaír Lapid. Jaír Golan, a szociáldemokrata ellenzéki Demokrata Párt elnöke szégyenteljesnek nevezte a hágai végzést. „Izraelnek joga volt és mindig is lesz megvédeni magát ellenségeinkkel szemben” – közölte a baloldali politikus.
Dollármilliókat lenne hajlandó fizetni Izrael a tavaly októberben a Hamász terroristái által elrabolt és Gázába hurcolt túszokért.
Válaszcsapással fenyegette meg Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a libanoni Hezbollah terrorszervezetet, miután az szombaton az egyik háza ellen intézegt dróntámadást Izraelben.
Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni – mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a „szeretet és az egység”.
Romániai idő szerint vasárnap 13 óráig több mint 1 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
szóljon hozzá!