Joggal panaszkodunk Románia politikai elitjére. Főleg mostanság, amikor tényleg a legkisebb növésű békák ülepe alá süllyedt az állam vezetésével próbálkozók emberi és szakmai színvonala.
A járványhelyzet és annak összes, korábbi biztonságunkat felbolygató hozadéka még olyan országokban is kihívás elé állítja az illetékes döntéshozókat, ahol az intézkedések meghozatala hagyományosan jóval megfontoltabb, körültekintőbb, mint nálunk.
A koronavírus-járvány számos negatívuma mellett annyi pozitívumot is hoz, hogy több lehetőséget kapunk arra, hogy a felfedezzük szűkebb pátriánk – Erdély, a Partium, a Bánság – szépségeit.
Az ezredforduló óta a koronavírus-járvány az emberiség messze legnagyobb megpróbáltatása. A 23 millió koronavírusos betegre jutó mintegy nyolcszázezer halott önmagában riasztó adat, de legalább ilyen súlyosak a pandémia gazdasági, szociális és politikai következményei is.
A nagyobb tömegek előtt zajló kampánygyűlések a járvány miatt elmaradnak, de a politikai hacacáré iránt még érdeklődők nem panaszkodhatnak műsorhiányra. A parlamentben a többségben lévő, mégis ellenzékesdit játszó Szociáldemokrata Párt (PSD) egy újabb bizalmatlansági indítvánnyal biztosítja a szeptember végi helyható
Korábbi életünk teljességének számos fontos eleme közül az egyik, ami csorbulni, szűkülni, ellehetetlenülni látszik a járványhelyzet miatt, kétségtelenül a kultúra.
A koronavírus-járvány háttérbe szorította a Greta Thunberg-féle méregzöldek világméretű kampányát, de úgy tűnik, a bukaresti kormányhoz később szoktak befutni a hírek.
A minimális tisztánlátás végett jó lenne, ha eldöntene néhány kérdést a koronavírussal kampányoló román kormány.
Románia vitathatatlanul rengeteget köszönhet Károly walesi hercegnek, Erdélyről pedig hatványozottan elmondható ugyanez. Részben erdélyi ősei okán, részben a természet iránti szeretettől és aggódástól hajtva a brit trónörökös második hazájának tekinti a régiót.
Ha Klaus Iohannis nem köztársasági elnök lenne, hanem király – mint ahogy Romániának volt már német uralkodója –, akkor jó eséllyel vonulhatna be a történelembe I., avagy Szánalmas Klaus néven.
Azt ugye tudjuk, hogy Románia jogállam. Ezt maga Klaus Iohannis mondta az utóbbi időben több alkalommal is.
Daniel Constantin Gălbează moinești-i ügyész legalább akkora forradalmi hatást próbál gyakorolni a romániai és egyetemes igazságszolgáltatásra, mint amekkorát a Bákó megyei város nagy szülöttje, Tristan Tzara, a dadaista avantgárd mozgalom alapítója egy évszázaddal ezelőtt alakított a művészeteken.
Dübörög a választási kampány, még ha a szeptember végi helyhatósági választásoknak be is akaszthat a koronavírus-járvány. A teljes romániai belpolitika, a járványkezelés, a jövőtervezés, és mindenki, aki a romániai politikai prérin él és mozog, a kampány színterévé, szereplőjévé vált.<
A soviniszta román szélsőségesek annyiban különböznek a koronavírus-járványtól, hogy távozásuk után nagyjából tudható, mikor jelennek meg újra.
Ki emlékszik még a korrupcióellenes harcra? Arra az időszakra, amikor szinte hetente vittek el egy-egy szociáldemokrata politikust – néha demokrata pártit is – a hírtelevízók élő közvetítése közepette.
Akár még szimbolikus jelentőségűnek is tekinthetjük, hogy éppen száz évvel a trianoni diktátum aláírása után második esélyt kaptunk arra, hogy támogatást szerezzünk az Európában jelentős számban kisebbségek lakta nemzeti régiók közvetlen uniós támogatását célzó polgári kezdeményezésh
Eddig még nem érkezett panasz amiatt, hogy a két éve átadott nagyváradi élményfürdőben teljesen hiányzik a kétnyelvűség, kizárólag románul kommunikálnak – tudtuk meg a héten az önkormányzati intézményekben az őshonos magyar közösség nyelvének használatát firtató kérdésünkre.
Számtalan tanulság vonható le az Európai Unió maratonira nyúlt csúcstalálkozóján született megállapodás alapján.
Látogatottsági adatok