A helyhatósági választásokra készülő baloldali pártok kampányának részeként fogadta el a múlt héten a bukaresti törvényhozás a Szociáldemokrata Párt (PSD) költségvetés-kiigazításhoz benyújtott módosító indítványát a 40 százalékos nyugdíjemelésről.
Ha jó három hónapos késéssel is, de végre elérkeztünk az önkormányzati választásokhoz, amelyek alapvetően befolyásolhatják az országos, de a magyar pártok közötti erőviszonyokat is.
Talán soha ennyi energiát nem fektettek egy helyhatósági választást megelőző kampányba a romániai politikum képviselői. Nem véletlen a nagy igyekezet, a mostani megmérettetés erőpróba csupán a decemberi csatára.
Mostanában derűlátó jövőképpel „kényeztetik” az állampolgárt. Biztosítják arról, hogy lesz elég munkahely, „okos” lesz a város, élhető a környezet, megjavulnak az utak, rekordidő alatt elkészülnek az ez idáig a bizonytalan jövő homályában kanyargó autópályák.
Miközben magyar viszonylatban továbbra is az impertinens hangnemű üzengetés jellemzi a román külügy tevékenységének fő csapásirányát, az eddig a térségben meglehetősen lanyha aktivitást mutató bukaresti diplomácia látványosan felélénkült a fehéroroszországi politikai válság kapcsán. Ennek részeként mindent e
Klaus Iohannis államfő némileg talán meglepő módon következetes a trianoni békediktátum román nemzeti ünneppé nyilvánításáról szóló törvény ügyében, és megmutatta, nem egyszeri „botlás” volt részéről, hogy alkotmányossági normakontrollt kért fölötte.
Röpke pár nap telt el a tanévkezdés óta, azonban már körvonalazódni látszik, hogy az iskolai jelenlét kínnal-keservvel kidolgozott, bonyolult és fölöttébb életszerűtlen „módszertana” több okból is működésképtelen lehet.
Mint egy sokat használt, mocskossá vált védőmaszkot, úgy dobta a román politika szemétdombjára a korrupcióellenes harcot s a „háborúban” látványos szőnyegbombázást vállaló „független” hatóságot, az Országos Korrupcióellenes Ügyészséget (DNA) a jelenlegi hatalom.
A napokban egy mém jött velem szemben az interneten a járványról: a koronavírusnak sikerült megoldania azt, amit az utóbbi évtizedek bukaresti kormányainak nem, hogy külföldről hazahozza a román állampolgárokat. A tréfás megfogalmazás valójában rátapint a valóságra, ami új helyzet elé állította a romániai gazdasá
Csak a szokásos történet: Kolozsváron megint semmibe vették a magyar közösséget, a magyar nyelvet és a történelmi tényeket, amikor kizárólag román nyelvű emléktáblát helyeztek ki a vasútállomás falára a Nagyvárad–Kolozsvár vasútvonal átadásának 150. évfordulóján.
Olyan normális mederben folyt eddig a választási kampány az erdélyi magyar szempontból egyik legfontosabb helyszínen, Marosvásárhelyen, hogy kezdtük kétségbe vonni a médiában és a politikai közbeszédben sokat emlegetett fordulatot, miszerint egy „frontváros” sorsáról dönthetünk szeptember 27-én.
Talán nem túlságosan nagy túlzás történelmi jelentőségű eseménynek nevezni az észak-erdélyi autópálya első Bihar megyei szakasza, a hozzá kapcsolódó magyarországi M4-es autópálya újonnan elkészült üteme, illetve a kettő közötti határátkelőhely elmúlt napokban lezajlott felavatását.
Még ha csak véletlenül is időzítették ugyanazon napra a romániai pártok támogatottságáról szóló legfrissebb felmérés ismertetését a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány tervezett parlamenti vitájával, egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy befolyásolta a parlamentben tevékenykedő pártok&
Oly mértékben szabályozottan, sőt túlszabályozottan kellene működnie a járványhelyzet miatt teljesen átalakuló iskolarendszernek, hogy a romániai viszonyok ismeretében első blikkre is sejthető: egyszerűen nem fog menni. Mert a most előirányzott, börtönszerű, katonás szisztéma legalább olyan szintű rendet és fegyelmezettséget kívánna meg, mint amekkora fejetle
Amilyen komikus végkifejletet öltött, épp annyira alkalmasnak bizonyult a romániai politikai viszonyok tisztázására a szociáldemokraták (PSD) bizalmatlansági indítványának kurta parlamenti pályafutása.
Valamivel több mint fél év telt el azóta, hogy Romániában azonosították az első koronavírus-fertőzöttet, az elmúlt hónapok során átestünk szükségállapoton, kijárási tilalmon, kényszerszabadságon, megannyi korlátozáson. A veszély ugyanakkor nem múlt el.
Egy év alatt mintegy százezer lélekkel csökkent Románia lakossága, áll az Országos Statisztikai Intézet legfrissebb adataiban, amely a 2019-es demográfiai sarokszámokat összesíti. Az egy évvel korábbi, 2018-as számok ennél is rosszabbak.
Aligha csodálkozhatunk azon, hogy az RMDSZ egyelőre nem kíván állást foglalni a két legnagyobb román alakulat közötti adok-kapokban, és csak a szavazás napján dönt arról, támogatja-e Szociáldemokrata Párt (PSD) által a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt.
Látogatottsági adatok