Mint ismeretes, a Székely Nemzeti Tanács által útjára indított kezdeményezéshez összegyűlt ugyan a szükséges egymillió támogató aláírás, azonban a másik feltétel, hogy az EU legalább hét tagállamában a lakosság számának megfelelő arányú polgár támogassa, már nem. Mivel az aláírásgyűjtést a határidő tavaszi lejárta előtti hónapokban már akadályozták a járvány miatt elrendelt korlátozások, az EU illetékes fórumai méltányosan jártak el, és engedélyezték, hogy a már futó polgári kezdeményezésekhez még néhány hónapig gyűjtsék az aláírásokat. Ezzel a nemzeti régiókról szóló akció számára is megadatott az esély, hogy a tagállami kvótát is teljesítse.

A most ismét útjára indult aláírásgyűjtés során a szervezők a jelek szerint igyekeztek semmit sem a véletlenre bízni: a közismert dokumentumfilmes, Pesty László személyében egy profit bíztak meg a népszerűsítő kampány megszervezésével és lebonyolításával, és annyi már látszik, hogy nem kispályás akciót tervez. Elvégre sikerült olyan, nemzetközileg ismert személyiségeket megszereznie a kampány arcának, mint Bölöni Lászlót, az ügyet pedig támogatja többek között Hosszú Katinka is.

Bár a nyugat-európai nemzetiségek másfajta szocializációja, másfajta prioritásai miatt a szervezőknek nem lesz könnyű dolguk, az akció szlogenje – Minority Lives Matter, vagyis a Kisebbségi életek számítanak –, már alkalmas arra, hogy Nyugaton is felkapják a fejüket. Hiszen egyértelműen rímel az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában is számos utcai tüntetéshez vezető Black Lives Matter mozgalom szlogenjére. Más kérdés persze, hogy az ezen tüntetésekhez kapcsolódó, az Antifához hasonló szélsőséges mozgalmak által szervezett rombolások és szobordöntögetések, a történelem átírására irányuló ideologikus kezdeményezések akár még be is árnyékolhatják a kezdeményezést. A figyelem felkeltésére ugyanakkor mindenképpen jó.

Ráadásul Pesty László a Magyar Hírlapban a napokban megjelent interjújában azt is elárulta, hogy a kampány célja a székely „brand”, azaz a székelység létezésének megismertetése, tudatosítása Európa népei körében. Ez is üdvözlendő, ugyanakkor nem árt vigyázni arra, hogy ne szoruljon háttérbe a többi, elcsatolt területen – gyakran szintén tömbben – élő magyar közösség sem. Nem csupán a székely, hanem az egész, a világháborúban győztes hatalmak által saját geopolitikai érdekeik miatt száz évvel ezelőtt kisebbségi sorba taszított magyar közösség helyzetének megismertetését célul kell kitűzni, amire ez a kampány kiválóan alkalmas lehet. Főleg, ha sikerülne hozzá további, akár külföldi ismert személyek támogatását is megszerezni.

Köztudott, hogy az akció esetleges sikere – az ambiciózus terv újabb egymillió aláírás összegyűjtése – csupán részsiker lesz majd, hiszen az csak azt eredményezi, hogy az EU illetékes szervei egyáltalán fontolóra vegyék az uniós szintű jogi rendelkezések elfogadását a kisebbségek lakta régiók támogatását illetően.

Ellendrukkerekben nem lesz hiány, máris napvilágot láttak olyan, gyaníthatóan a román titkosszolgálatok szerető gondoskodása nyomán született román elemzések, amelyek a nemzeti régiókról szóló, illetve a másik, szintén a kisebbségek helyzetének EU-szintű jogi rendezését célzó Minority SafePack című polgári kezdeményezést a térség stabilitásának aláásására alkalmas lépésként próbálják beállítani. Ami igencsak sajátos hozzáállás a magát a kisebbségek nagy barátjának beállító Románia kiművelt fői részéről, de legalább megteszik azt a szívességet, hogy közvetve elismerik: tényleg nem tartják érdeküknek, hogy az országban élő, több mint 1,2 milliós magyar közösség otthon érezze magát.

A küzdelem tehát több fronton zajlik, de a kitartás, az összefogás és nem utolsósorban a profizmus jelentős sikert is hozhat.