Ember legyen a talpán, aki bő három hónapnyi tömény káosz után bármiben is egészen bizonyos a járványt, valamint a betegség megfékezése céljából tett romániai hatósági intézkedéseket, a széltében-hosszában keringő, egymásnak ellentmondó vélekedéseket, bejelentéseket illetően.
Józan ésszel egyre nehezebben értelmezhető tartományba kezd átcsúszni a román politikum tevékenysége a koronavírus-járvány kezelése kapcsán. Néha ugyanis az az érzése az embernek, hogy sem az ellenzék, sem a kormány nem veszi kellően komolyan a helyzetet.
A szerdai képviselőházi szavazás, amelyen a román honatyák elsöprő többsége elutasította, hogy március 15-e a romániai magyar közösség törvényben rögzített, hivatalos ünnepe legyen, ismét csak bebizonyította, hogy nincsenek csodák.
Egy kép többet mond ezer szónál – így a bölcselet. Vannak viszont olyan történelmi pillanatok, amikor szavakra van szükség. Néhány jókor elmondott, világos államférfiúi mondat üzenetértéke túlmutat százoldalnyi stratégián.
Miközben az elmúlt hónapokban a közfigyelem elsősorban az életünk szinte minden területére dominánsan ható, a gazdasági, társadalmi, egészségügyi viszonyokat alapjaiban megváltoztató koronavírus-járványra és annak hozadékaira irányult, a korábban lényegesnek érzékelt problémák háttérbe szorultak.
Amint ellaposodott a járványgörbe Romániában, és az ország – legalábbis egy időre – fellélegezhet a koronavírus-pandémia okozta bénultságból, a többhónapos karantén után, a bukaresti politikai osztály képviselői skrupulusok nélkül nekiestek egymásnak.
Klaus Iohannis államfő ne várjon köszönetet azért, mert alkotmányossági óvást emelt pénteken a trianoni békeszerződés évfordulóját román ünnepnappá nyilvánító törvény ellen.
Apai ágon a közeli Pocsajról és Hajdúszovátról származom. Anyai ágon részben a szintén nem annyira távoli Köröstarcsáról. Normális körülmények között alig több mint félóra alatt befutható lenne a táv Nagyváradról, ahova az említett településekről őseim beköltöztek a könnyebb boldogul&
Másfél esztendővel a trianoni békediktátum aláírása előtt Koréh Endre, a Székely Hadosztály tábori lelkésze ezt írta 1918. december 24-én Kolozsvár román megszállásáról: „Gyászos nap mindörökre Kolozsvár életében. Ma vonultak be Erdély szívébe, kincses Kolozsvárra az oláhok.
Nem könnyű Amerikát megérteni Európából. A történelem folyamán jónéhányszor bebizonyosodott már, hogy a hollywoodi szaftos sztori és a valóság között hajszálnyi a különbség csupán, de olykor az átjárás is működik.
Bár az elhangzottak alapján Szijjártó Péter magyar és Bogdan Aurescu román külügyminiszter eheti bukaresti találkozóját nem csupán a koronavírus-járvány nyomán bevezetett óvintézkedések miatt jellemezte hűvös távolságtartás, kijelenthető: nagy szükség volt arra, hogy a két ország illetékesei végre köz
Mi az üzenete és a hozadéka a keddi, amúgy meglepetésszerű román–magyar külügyminiszteri találkozónak? Először is, a megbeszélés létrejötte már önmagában eredmény.
A minden fronton bizonytalanságot hozó járványhelyzet erőteljesen felszínre hozta a hazai tanügyi rendszer tökéletlenségét. Ennek ékes bizonyítéka, amit a szaktárcavezető mondott a minap a képviselőházban az ellene benyújtott egyszerű indítvány vitáján.
Ha a román kormány megdob kővel, dobd vissza határnyitással, de hálát és korrektséget továbbra se várj – így sommázhatók az elmúlt hét történései a magyar-román viszony tekintetében.
Egyre tenyérbemászóbb arroganciával „kompenzálja” egyre nyilvánvalóbb hozzá nem értését a járványhelyzet kezelése terén Klaus Iohannis államfő „saját”, nemzeti liberális párti kisebbségi kormánya.
Nem jött be Klaus Iohannis taktikája. A legfrissebb, az április végi magyarellenes kirohanás után készült felmérések egyetlen százaléknyi javulást sem jeleznek az államfő szeretett pártjának megítélésében.
Ami korábban csak a kilétüket ilyen vagy olyan okból elfedni akarók – tolvajok, rablók, maskarások – viselete, vagy az egészségügyi dolgozók munkakelléke volt, mindannyiunk mindennapjainak elengedhetetlen részévé vált hetek, hónapok óta.
A hatóságok alighogy lazítottak a kijárási tilalmon – egyre több országban tessék-lássék módon újraindul az élet –, szinte mindenhol felcsapott a népharag. A tüntetők a koronavírus-járvány súlyos gazdasági következményeire hívják fel a figyelmet.