A román–magyar viszonyt vizsgáló legújabb erdélyi magyar tudományos felmérés sok meglepetést nem hozott a közvélemény számára, inkább az eddig ismert trendeket erősítette. Pontosabban azt, hogy az a jó magyar, aki magyarként beolvad a román nemzetbe.
Meg kell hagyni, egy ideig tényleg sikerült azt a látszatot kelteni, hogy a tavaly ellenzékbe szorult, de parlamenti vezető szerepét megtartó Szociáldemokrata Párt (PSD) valóban a megújulás útjára lépett az alakulat új elnöke, Marcel Ciolacu irányítása alatt, és szakít minden olyan arccal, aki a tavaly május óta börtönbüntetés&a
Bajban van a jelenleg kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL). Klaus Iohannis kedvencei a vártnál gyengébben szerepeltek a helyhatósági választásokon, amúgy is csökkenő népszerűségükre pedig nincs jótékony hatással az elszabadult koronavírus miatti bezárósdi.
Számtalan lehetőség adódott volna az elmúlt bő harminc évben, hogy az egymást sűrűn váltó tanügyminiszterek és minisztériumok valamelyike érdemben könnyítsen a túlzsúfolt, információbebiflázásra berendezett iskolai tananyagon. De valljuk be, lényeges, korszerű, igazán számottevő változás nem történt.
A romániai egészségügyi rendszer elvesztette a Covid–19 elleni harcot – csúszott ki a hétvégén a később mérsékelt meggyőző erővel cáfolni próbált beismerés Raed Arafat belügyi államtitkár, az országos operatív törzs illetékese száján.
Miközben a közvélemény többsége minden bizonnyal természetes fejleményként könyveli el, hogy az RMDSZ átadott két befutó helyet jelöltlistáján az Erdélyi Magyar Szövetségnek, és ezáltal létrejött a magyar–magyar összefogás a decemberi parlamenti választásokra, a kiegyezés sokkal inkább tartozik a váratlan ka
Most, hogy a szívéhez közel álló liberális kormány kezéből kicsúszni látszik a koronavírus-járvány elleni küzdelem, és a jelek szerint már két hónap sem választ el a soron következő parlamenti választásoktól, Klaus Iohannis államfő egyéb kampánytéma híján egész nyugodtan kiállhat, hogy a tavaszi p
Mihelyt szárnyra kel a hír, hogy a társadalom egyik vagy másik szegmense – jelen esetben az oktatásban dolgozók rétege – a korábbi években oly sokszor hiába remélt, jelentős béremelésben részesülhet, rögtön élesen megoszlik a közvélemény.
Naivan azt hittük, komolyan gondolják a közlendőjüket vezető politikusaink, amikor arról beszéltek, hogy „tanuljunk meg együtt élni a vírussal”, és nem lehet még súlyosabb válságba sodorni a gazdaságot.
Ha még élne a kommunista pártfőtitkár, Nicolae Ceaușescu, mind a tíz ujját megnyalná erdélyi nagyvárosaink gyors átépítése miatt. Az általa kitalált betelepítési politikát immár az utókor viszi tökélyre.
Kimondottan szórakoztató Klaus Iohannis román államfő múlt heti kijelentése, amely szerint Románia helyesli, hogy az EU-s támogatások folyósítását a jogállamisági alapelvek betartásától tegyék függővé.
Úgy tűnik, egyre gyorsabban gyülekeznek a fellegek felettünk, tovább fokozódik a bennünket minden oldalról körülvevő bizonytalanság. Egyre több európai ország hoz megszorításokat a súlyosbodó járványhelyzet miatt, és Románia sem kivétel: nálunk is szigorítják a koronavírus terjedésének megfékezését c&am
Mint az erdélyi, székelyföldi, partiumi, bánsági tájak gyönyörűséges sokszínűsége: ég és föld rejtelmesen közeli, magával ragadó alföldi találkozásától a hófödte hegycsúcsok titokzatos magányt sugárzó időtlenségéig – legalább annyira mások, különbözőek vagyunk mi, e csodá
Bár a múlt vasárnapi önkormányzati választás eredményei alapján előre lefutottnak tűnik a decemberben esedékes parlamenti megmérettetés eredménye, a legújabb fejlemények nyomán könnyen megtörténhet, hogy izgalmasabbá válik a küzdelem.
Még kis sem józanodtak a sikerüket ünneplő, vagy a kudarcuk miatti bánatukat alkoholba fojtó polgármesterek, tanácsosok, kisebb-nagyobb pártvezetők, máris nyakukon az újabb kampány. A politikai tétek nem kicsik. A decemberi győztesek akár négy évre is zavartalanul berendezkedhetnek, újabb megmérettetés 2024-ig nem lesz.
Tény, hogy a vasárnapi romániai önkormányzati választáson a magyar közösség kiemelkedő sikereket ért el. Marosvásárhely polgármesteri tisztségének visszaszerzése hatalmas fegyvertény – persze kérdés, hogy mit sikerül kezdeni a bizalommal.
Bár széltében-hosszában hallani és tapasztalni, hogy oktatási rendszerünk európai viszonylatban (és önmagában) is silány, most az derült ki, hogy „papíron” Románia vezeti az Európai Unió országainak listáját idegennyelv-tanulás szempontjából, mégpedig pozitív értelemben.
Ha abból a sokat hangoztatott vélekedésből indulunk ki, miszerint egy szavazás mindig a demokrácia valódi ünnepe, akkor a most vasárnapi helyhatósági választásról hatványozottan elmondható ugyanez.
Látogatottsági adatok