• Vélemény

A magyar közösség érdekérvényesítései lehetőségei szempontjából potenciálisan káros kezdeményezést sikerült elhárítani a héten a képviselőházban, amikor elvetették, hogy az alsóház emberi jogi, vallási és kisebbségügyi bizottságán belül megalakuljon egy albizottság, amely a Kovászna, Har

Jól indult Romániában az oltási folyamat, az ország egy hónappal ezelőtt még az Európai Unió éllovasai közé tartozott ebben a tekintetben. Aztán lassult a lendület, mostanra pedig kezd vészesen rossz statisztikákat produkálni a vakcinálás. Az oltóközpontok tevékenységének, ellátottságának a megszervezése nem tök&

Kíváncsian várjuk, milyen forgatókönyvet dolgoz ki Románia a különböző rendezvényekre való belépést illetően, milyen szabályozások mentén valósítja meg az „újranyitást”. Már javában röpködnek a levegőben a különféle elképzelések arról, hogy a védőoltással immunizált polgárok

Szó mi szó, mondhatni kegyelmi állapotban telt az elmúlt néhány hónap, az államfő „ionapotchivanokkal” megfejelt peszedézése és magyarozása óta jobbára a szokásos mederben zajlott a többségi nacionalista hangulatkeltés.

Nem szívesen lennék a románok helyében. Főleg a románok azon felével nem cserélnék, amely a jelek szerint folyamatos pszichózisban él, és reggelente talán izzadtságtól csatakosan, kétségbeesetten sikoltozva ébred, mivel megint azt álmodta, hogy a magyarok visszavették Erdélyt.

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) azt a taktikát járatja most csúcsra, amellyel eddigi sikereit is elérte: empátiát mímelve használja ki a fősodor politikusai és médiája által lenézett, semmibe vett elégedetlenek, dühösek érzelmeit.

Jól tudjuk, minden ország kétségbeesetten próbálkozik, hogy visszaszorítsa az élet legtöbb területét masszívan érintő világjárványt, tehát nem csoda, hogy olykor tévúton jár, korrigálni, igazodni, újratervezni kénytelen. Azt is tudjuk, hogy a világ egyetlen jelenlegi kormányának, országának sem lehetett gyakorlata a

Az ország 24 településén vonultak utcára az emberek – a belügyminisztérium statisztikája szerint egészen pontosan 4 075-en – vasárnap este, hogy tiltakozzanak a járványügyi korlátozások szigorítása ellen. Nyilvánvaló, egyben érthető, hogy a lakosság túlnyomó többségének elege lett vírusból, pandémi&am

Érdeklődéssel olvastam a Krónika 2021. március 10-i számában a közigazgatási törvénykönyv magyar fordításáról szóló írást: Önszorgalomból ültette át magyarra a kódexet – Kozán István beszélget a fordító Molnos Sándorral. A közérdekű, fontos és nem könnyű munka vállal&

Az erdélyi magyarság 1989 december utáni legfájdalmasabb története minden bizonnyal 1990 fekete márciusa. Sokan akkor döbbentek rá, hogy milyen országban és milyen nemzet társaságában élnek, amelyet a hatalom a legbrutálisabb lépésekre is rá tud venni. Nincs ebben semmi meglepő, hiszen Erdélyben a román-magyar konfliktusoknak tragikus hagyományai vannak: az

Washingon stratégiai érdekei a hivatalban levő elnök politikai színezetétől függetlenül változatlanok, és a továbbiakban is megpróbál minden lehetséges eszközzel érvényt szerezni nekik. Ez szűrhető le abból, ahogy Antony Blinken új amerikai külügyminiszter a NATO-külügyminiszterek eheti csúcstalálkozóján, illetve az EU-vezetőkkel folytatott&

A politikai harcokban, s különösen a geopolitikai küzdelmekben nincs szünet. A szereplők alkalmazkodnak a helyzetekhez, esetleg újraterveznek, aztán folytatják a pozíciószerzésért zajló játszmákat.

Bár egészen bizonyos, hogy lesz valamennyi haszna a környezetvédelem szempontjából, elkeserítő és kicsit visszás is, hogy kamerákkal kell megfigyelni a szemetelőket a folyó mentén, mert másként nem lehet felelősségre vonni a legtöbbször arctalan, büntetlenül odébbálló környezetszennyezőket.

Nehéz, de annál hálásabb feladat lenne csokorba gyűjteni, kimutatást vezetni az elmúlt évtizedekben a román hatóságok által erdélyi közintézmények, önkormányzatok, szervezetek vezetőire, illetve természetes személyekre a magyar nemzeti jelképek használata miatt kirótt büntetésekről. És persze annál tanulságosabb, hiszen egy&

Persze a fenti, tört magyarságú üdvözlés sohasem hangzott el Klaus Iohannis román államfő részéről (pedig milyen jól hangzana jellegzetesen monoton, a néhai Stephen Hawking professzor beszédgenerátorát idéző orgánumán). De az a tény, hogy március 15-én egyáltalán méltóztatott köszönteni a nemzeti ünnepét ülő erd

Válságkezelő stratégia híján Claudiu Năsui gazdasági miniszter azzal élt, amihez pártja, a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel (USR) fúzióra készülő PLUS a leginkább ért: jól csengő, harcias kijelentések, amelyek a legkisebb mértékben sem fenyegetnek megvalósulással.

Találó a hasonlat, miszerint az egész oltási kampány kicsit olyan, mintha a már mozgó autóba beugorva kezdenénk megtanulni vezetni. 

Március 15-e az összmagyarság nemzeti ünnepe, amit politikai színezettől függőn a rendszerváltás óta a magyar pártok és politikusok szerte a Kárpát-medencében saját elképzelésük szerint értelmeznek, és üzenetét „átültetik a mába”.