Balogh Levente
2021. szeptember 17., 10:552021. szeptember 17., 10:55
Bár normális körülmények között eszünk ágába sem jutna az állampolgárok bizonyos jogainak korlátozását helyeselni, a koronavírus-járvány egyre aggasztóbb adatai alapján a józan ész azt mondatja velünk: még mindig jobb, hogy a kormány későn, de legalább végre napirendre tűzte, hogy a vendéglátóhelyekre, illetve kulturális vagy sportrendezvényekre csakis védettségi igazolás birtokában lehessen belépni, mintha Florin Cîţu miniszterelnök még mindig kézzel-lábbal tiltakozna ellene.
Hiszen a járványmutatók egyre rosszabbak, a napi új fertőzöttek száma már mostanra elérte azt a szintet, amelyet a szakemberek csak a hónap végére vártak. Az oltási kampány viszont továbbra is alig vánszorog – arra, hogy 31 százalékos átoltottság mellett napi tízezer körüli oltást adnak be, még a szánalmas is pozitív jelző.
A jelek szerint a járvány elleni küzdelemben jelentős tapasztalatot szerzett, nemrég a miniszterelnök egészségügyi tanácsadójává kinevezett volt egészségügyi miniszter, Nelu Tătaru józan eltökéltsége kellett ahhoz, hogy végre meggyőzze Cîţut: ebben a helyzetben nem elég a szép szó – főleg, ha alig hallható –, és határozottabb lépések szükségesek. A nyilvános helyek látogatásának védettségi igazolványhoz kötése ugyanis a remények szerint növelheti az oltakozási hajlandóságot. Akárcsak az, hogy a tanárok, egészségügyi dolgozók esetében oltást, annak megtagadása esetén pedig legalább heti egyszeri tesztelést követelnek.
Ezért teljesen fölösleges diszkriminációt vagy a jogállamiság megsértését kiáltani, hiszen a védettségi igazolvány az oltottakon kívül a fertőzésen átesetteknek is jár, na meg azoknak is, akik hajlandóak felvállalni a teszteléssel járó kellemetlenségeket és anyagi terheket, és negatív tesztet tudnak felmutatni. Vagyis alapvetően nem kényszerít senkit az oltás felvételére, ha továbbra sem képes elhinni a Románia, Magyarország, Európa és úgy általában az egész világ járványügyi, egészségügyi szakembereinek, hogy olyan járványban dagonyázunk már közel két éve, amelyből az egyetlen kiutat a vakcinák jelentik. Azok viszont, akik számára az orvosok érvei hitelesebbek, mint a Facebookon vitézkedő elmeháborodottak agyszüleményei, normálishoz hasonlító életet élhetnek. Hiszen oltottként nem csupán a vendéglátóhelyek szolgáltatásait vagy a sportrendezvényeket, esetleg színházi előadásokat vagy koncerteket élvezhetik személyesen, hanem a kór súlyos formáitól is védettek, még ha esetleg el is kapják a vírust.
Rendkívül fontos érv az is, hogy ily módon a vendéglátó- és szórakoztatóipar, illetve a kulturális szféra dolgozói sem kényszerülnek zárva tartani, ami a saját egzisztenciájuk mellett a gazdaság szempontjából is pozitív hatással jár. Példaként előttünk állhat azon nyugat-európai országok példája, ahol már bevezették az intézkedést, és legalább valamelyest fellendítette az oltakozási kedvet, illetve megelőzte az újabb lezárásokat. Persze a legjobb példa arra, hogy az oltás az igazi megoldás, Dánia, ahol a magas, jó 80 százalékos átoltottság nyomán már a korlátozásokat is el lehetett törölni. Ám a romániai polgárok számára nemhogy a dániai, de még a magyarországi átoltottsági szint, illetve az ahhoz kapcsolódó szabadság – az egészségügyi intézményeken kívül nem kötelező zárt térben a maszkhasználat – is csak álom.
Ezért pedig csupán részben terheli felelősség azokat, akik nem hajlandóak beoltatni magukat. Egyértelműen kijelenthető: az, hogy Románia az Európai Unió egyik legkevésbé átoltott országa, és ezért rendkívül sebezhető az új, jóval agresszívabb delta variánssal szemben, nagyon nagy mértékben – ha nem teljes egészében – a kormány, illetve személyesen a miniszterelnök felelőssége. Részben azért, mert a dogmatikusan értelmezett liberális ideológia miatt vakon hitt az emberek józan belátásában. De azért is, mert a kormány egyszerűen alig tett valamit azért, hogy hiteles, átfogó és érthetően megfogalmazott üzenetekkel tudatosítsa az emberekben az oltások jelentőségét.
Emellett a kudarc nagy mértékben betudható Cîţu gyávaságának, aki nem akart a PNL elnöki tisztségéért zajló csata közepette a támogatottságának potenciális csökkenéséhez vezető népszerűtlen döntéseket bevállalni. Holott – ha már az oltási kampányt elbukták – ha csak néhány héttel korábban bevezetik a védettségi igazolvány kötelező használatát, ahelyett, hogy még most is csak 3 ezrelékes szinthez kötnék, akkor vélhetően sikerült volna növelni az átoltottságot, és a járvány negyedik hulláma sem fenyegetne berobbanással. Ezzel pedig számos emberélet megmenthető lett volna.
Ha egyébért nem is, a miniszterelnök esetleges távozásának szükségessége emiatt mindenképpen fölmerülhet.
Balogh Levente
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Rostás Szabolcs
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Balogh Levente
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Balogh Levente
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
Balogh Levente
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Rostás Szabolcs
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Balogh Levente
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
szóljon hozzá!