Rostás Szabolcs
2021. szeptember 27., 09:242021. szeptember 27., 09:24
2021. szeptember 27., 09:272021. szeptember 27., 09:27
Ahelyett, hogy némi megnyugvást hozna a zűrzavaros bukaresti belpolitikába, Florin Cîțu pajzsra emelése, a román liberális párt (PNL) élére történt megválasztása tovább bonyolítja a helyzetet, mélyítve a válságot.
Nem véletlenül hárult megkülönböztetett figyelem az alakulat hétvégi kongresszusára, amely több volt egyszerű pártgyűlésnél: a vezető bukaresti kormánypártról van szó, amelynek vezetési csapásiránya, irányvonala nem csupán az alakulat, hanem az egész ország sorsát meghatározza. Márpedig azt láttuk, hogy a PNL-en belül dúló belharc, a személyes ambíciók a levegőbe röpítették a tavaly decemberi választások nyomán összeállt jobbközép koalíciót, és heteken keresztül gúzsba kötötték Romániát.
Akárcsak a pártot kézi vezérléssel irányító Klaus Iohannis államfő, amikor a megannyi megpróbáltatás közepette golfozni csábította az embereket, a PNL is a mindennapi realitástól teljesen elrugaszkodva viselkedett az elmúlt időszakban. A pártelnöki babérokra törő kormányfő jobb eséllyel kecsegtető nekifutása érdekében a kormányból való kilépésre kényszerítette az egyik koalíciós partnert, teljesen maga ellen fordítva az USR–PLUS-t. A pártvezetői funkcióra a legnagyobb eséllyel aspiráló két jelölt – az államfő leplezetlen beavatkozása közepette – súlyosabb vádakkal illette egymást, mint az ősellenség PSD-t, a sokat emlegetett „demokratikus verseny” helyett kibékíthetetlen ellentét alakult ki Cîțu és a szombaton vereséget szenvedett Ludovic Orban között.
És miközben a járvány negyedik hullámának tornyosulása közepette sorra kerülnek karanténba, szigorúbb korlátozásokat feltételező besorolásba a települések, online oktatási formába a hazai iskolákban az osztályok, és a szabadban gyakorlatilag száznál népesebb tömeg össze sem gyűlhet, a legnagyobb román kormánypárt 5000 fő részvételével rendezett megakongresszust a bukaresti vásárcsarnokban. Talán mondani sem kell, mekkora lovat ad a vírus- és oltásszkeptikusok alá, hogy a PNL szemberöhögi a saját kormánya által foganatosított rendelkezéseket, „abszolút biztonságosként” elkönyvelve a több ezer ember összezsúfolódását feltételező nagygyűlést.
Nos, ilyen előzmények, majd viharos kongresszus után veszi át a hatalmat Florin Cîțu abban a pártban, amelyről bebizonyosodott, hogy nem csapatként, összetartó közösségként működik, hanem a szakadás küszöbén áll, sőt sokak szerint egy másik történelmi román alakulathoz, a Parasztpárthoz hasonlóan eltűnhet a politika süllyesztőjében. A kormányfő-pártelnök előtt olyan kihívások tornyosulnak, amelyekbe nála felkészültebb, és nagyobb támogatottsággal rendelkező politikusok beleroppantak.
Cîțunak először is fel kellene támasztania a félig kimúlt koalíciót, ami az USR–PLUS részéről megnyilvánuló utálaton túlmenően akkor is lehetetlen küldetésnek tűnik, hogy a pártszövetség a héten Dan Barna vagy Dacian Cioloș személyében elnököt választ, és a tisztújítás kimenetele is befolyásolhatja az USR–PLUS álláspontját, elvégre az alakulat számára az ellenzéki szerep egyáltalán nem kívánatos az AUR és a PSD oldalán.
Túl kellene élnie az önmagát szerénytelenül Supermanként feltüntető miniszterelnöknek egy bizalmatlansági indítványt is, amelynek napirendre tűzését éppen a váltig ostorozott PSD hathatós segítségével sikerült odáznia, esetleg a PNL és az RMDSZ kisebbségi kormányzásra kényszerül, ami viszont ugyancsak a szociáldemokraták háttértámogatását, és az ezzel járó politikai presztízsveszteséget feltételezi. És akkor még nem beszéltünk a politikain túli, ennél égetőbb feladatokról: a meredeken emelkedő energiaárakra, az általános drágulásra adandó válaszról, az egyre súlyosabb járványhelyzet kezeléséről, a beígért nyugdíj-, bér- és gyerekpénzemelés végrehajtásáról, a településfejlesztési terv, valamint az uniós finanszírozású helyreállítási projekt gyakorlatba ültetéséről, végül, de nem utolsósorban a beígért reformok megvalósításáról.
Ezeket kipipálva kellene győzelemre vezetnie Cîțunak a 2024-ben esedékes helyhatósági, parlamenti és államfőválasztáson a jelenleg meredek népszerűségvesztést elszenvedő PNL-t, ami, valljuk be, ugyancsak lehetetlen küldetésnek tűnik a nagypolitikába nem túl régen belekóstoló egykori bankszakember számára. Még ha jelenleg élvezi is az államfő támogatását, pályafutása nem ígérkezik hosszú életűnek a miniszterelnöki székben, hiszen éppenséggel a személye jelenti a koalíció újjáalakításának, a kormány zavartalan működésének akadályát.
És azt azért a jelenleg még teljhatalomban és túlzott önbizalomban fürdőző kormányfő-pártelnöknek sem ártana figyelembe vennie: Supermanek csak a filmben léteznek.
Gazda Árpád
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Balogh Levente
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Balogh Levente
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Rostás Szabolcs
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Balogh Levente
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Balogh Levente
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
Balogh Levente
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
szóljon hozzá!