Mindenki számára nyilvánvaló, hogy a pandémia kezdete óta káosz tapasztalható a járványügyi intézkedések terén, ami most, a negyedik hullámban talán még érzékelhetőbb, mint korábban.

Naponta módosulnak a rendelkezések, a meglévő, épp aktuális szabályozások nem eléggé világosak, a hatóságoknak pedig kusza, ellentmondásos és homályos a járványról, az oltásokról, a veszélyekről és a biztonságról szóló kommunikációja. És míg a politikai porondokon bizalmatlansági indítványokról, ilyen-olyan kormánykoalíciókról, hatalmi harcokról van szó, addig az egyszerű választópolgár a szenvedő alanya mindannak, ami felső szinteken eldől. Az, hogy meglehetősen sűrűn cserélődnek a kormányok – bár paradoxnak hangzik –, az állandósulni látszó instabilitás érzését kelti és tartja fenn.

Mindeközben a hatóságok nem veszik tudomásul, hogy az emberek nem adnak hitelt az intézkedéseiknek, hogy ebben az országban a felmérések szerint évtizedek óta nem bízik a „nép” abban, ami fentről jövő döntés, rendelkezés. Egy friss közvélemény-kutatás eredményei azt mutatják, ebben az évben is nagymértékben nőtt az elégedetlenek tábora: már a lakosság csaknem 80 százaléka gondolja azt, hogy rossz irányba tart Románia. És ahogy a hatóságok kommunikációjából kiviláglik, bizony ők is kétkedően, gyanakvóan viszonyulnak a polgárokhoz, így kölcsönös a bizalmatlanság. Aminek sajnos pozitív hozadéka nem lehet, csak szomorú eredménye, pláne a pandémia (és ráadásul kormányválság) sújtotta időszakban, amikor az egyszerű ember azt sem tudja, mihez igazodjon a mindennapokban.

A mindennapi életünkben állandó az esetlegesség és bizonytalanság. Hogy csak néhány példát említsünk: nem tudni, milyen gyakran és miként tesztelik az iskolásokat, az sem derül ki egyértelműen, hogy a magas fertőzöttségű településeken végül is kell-e köztéren maszkot viselni. De persze azt se tudni, voltaképpen ki-kik a felelősek azért, hogy ebben az országban rövid idő alatt a sokadik – ezúttal a konstancai – kórháztűz követelt halálos áldozatokat, és hogy melyik pillanatban történhet újból tragédia az egészségügyi intézményekben emberi mulasztás, szabályok be nem tartása miatt.

Az államelnök azt mondta, a koronavírus-világjárvány miatti nyomás alatt az egészségügyi rendszer évtizedek óta fennálló hiányosságai és hibái minden eddiginél drámaibb módon kerültek előtérbe. És akkor újból, sokadszorra elsütötte azt a rendkívül kiüresedett, tartalmatlan szlogent, miszerint „minél gyorsabban végre kell hajtani a rendszer mélyreható reformját”.

Hogy a rendszer és a romániai viszonyok „mélyreható reformjához” mi mindenre lenne szükség, abba szédületes belegondolni. Egyvalami bizonyos: a soron következő regnáló hatalmaknak gőzerővel azon kellene dolgozniuk, hogy bár részben a stabilitás benyomását keltsék, és jottányit helyreállítsák a bizalmat a hatóságok és a „nép” között.