„Azt gondolom, Temesvártól kell kiindulnunk most is. Annál felemelőbb és igazabb nem volt, mint amikor egymásra találtak a magyarok és a románok. Ezt az utat torlaszolták el, dúlták fel a nacionalista-kommunista visszarendeződés hívei” – nyilatkozta lapunknak a romániai forradalom szikrájának számító Tőkés László.

A román állam nem nyugszik bele Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke szerint a magyar tulajdonba került mintegy kétmillió hektárnyi székelyföldi szántó, kaszáló és erdő restitúciója nyomán kialakult helyzetbe. Az RMDSZ-es politikus több jelét is látja az erdők visszaállamosítási kísérletének.

December a disznóvágások ideje. Pirkadatkor sok helyen hallani a hízó visítását: falvakon disznófogó „csapatok” járnak egyik portától a másikra, hogy a nagy nap elindításához segédkezzenek. A disznóhúsból készült házi termékek népszerűsége jelzi, hogy az erdélyi ember ragaszkodik hagyományaihoz.

A múlt eseményei iránt érdeklődő emberként az utóbbi időszakban több olyan román nyelvű könyvet olvastam el, amelyek a rendszerváltás óta eltelt három évtized terméseként az 1989-es események történéseit veszik górcső alá. 

Három évtizede húzódik a háromszéki Fogolyán család örökösének, Szotyori-Nagy Áronnak az ingatlan-visszaigénylési kálváriája. A hosszú évek óta tartó pereskedések során az örökös a Sepsiszentgyörgyön visszaigényelt ingatlanok és földterületek csak egy részét kapta vissza eddig. 

Még uniós támogatással együtt sem vonzó a túlságosan alacsony felvásárlási árral szembesülő romániai gazdák számára a juhtenyésztés. Ágazati képviselők szerint az állatfelvásárlás és -export hosszú évek óta egy szűk kereskedői érdekkör kezében van.

A 150 évvel ezelőtt alakult kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen ma már csak a régi épületek emlékeztetnek a magyar múltra. A tanintézet vezetősége 1990 óta elzárkózik a magyar tagozat létrehozásától, holott az ötvenes években itt még magyar fakultás is működött.

A magyarországi Létavértesen és az erdélyi Bihardiószegen gazdálkodó Heit Loránd idejében rájött arra, hogy egy mezőgazdasági őstermelőnek a feldolgozás jelenti a jövőt. A kisvállalkozó a kezdeti pár száz üveg savanyúságtól eljutott az évi harmincezer palackig.

Lassan halad a romániai jégkármérséklő rendszer kiépítése. Miközben Magyarországon 2019 végére lefedik az ország egész mezőgazdasági területét, addig Romániában ez a fajta védelem a szántók, a szőlészetek és a csupán mintegy 15-20 százalékát érinti.

A Pro Economica Alapítvány mindhárom székelyföldi pályázati csomagja sikertörténetnek számít. Maros, Hargita és Kovászna megyében a következő időszakban új élelmiszer-feldolgozó üzemek, vágóhidak és modern szállodák épülnek magyar kormányzati támogatásból. 

Kereken négy évvel ezelőtt történt a bukaresti Colectiv klub tragédiája, amikor a teremben pusztító tűzvész 64 fiatal halálát okozta, többtucatnyian pedig súlyos égési sérüléseket szenvedtek.

A szükséges egymillió aláírás kevesebb mint három százaléka gyűlt eddig össze a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezéséhez. A Krónika által megkérdezett valamennyi politikus a jövő májusban záruló kampány hátralevő fél esztendejére ígéri  a hajrát.

A tavalyi rekordév után idén kevesebb gyümölcs termett, így pálinkából is kevesebb lesz. Antalfi Zoltán marossárpataki pálinkafőző mester szerint azonban ez a gyümölcspárlatok minőségén nem ront. A Pálinka Lovagrend elnökétől azt is megtudtuk, hogy minden erdélyi gyümölcsből főznek pálinkát.

Nem kell környezetvédelmi szakembernek lenni ahhoz, hogy érezzük a gyors éghajlatváltozás következményeit. Amiről nem csak tévéhíradókból értesülhet az ember, hanem közvetlen környezetéből is.

Civil szervezet keretében szeretne összefogni az a kövendi csapat, amely új arculatot adna a Kolozs megyei településnek. A szebb időket megélt aranyosszéki faluban a polgári egyesület és az egyházközség próbálja felrázni az embereket.

Az illyefalvi LAM Alapítvány gazdaképzés, mezőgazdasági pályázatok bonyolítása és mikrohitelezés terén egyaránt fontos tényezője nemcsak a háromszéki, hanem az erdélyi mezőgazdaságnak is.