Egyre nagyobb konkurenciával és folyamatosan csökkenő jövedelmezőséggel kell számolniuk azoknak az erdélyi vállalkozóknak, akik kitartanak a mezőgazdaság egyik legérzékenyebb ágazata, a méhészet mellett. 

A szlovák–magyar határ mentén fekvő Garamkövesden, a helyi és a környező felvidéki magyar települések borászainak részvételével szervezik meg 2012 óta minden év augusztusában a Garammenti Nyitott Pincék hétvégéjét a borbarátok számára. Az esemény kapcsán a rendezvény főszervezőjével beszélgettünk.<

Egyik ismerősöm mesélte, milyen kálvárián ment keresztül, amikor a kolozsvári polgármesteri hivatal által meghirdetett állásra jelentkezett. 

Nem véletlenül kölcsönöztem a hatvanas évek híres szovjet filmszatírájának címét a román kormány által bevezetett üdülési csekkekkel történő nyaralás felvezetőjének. Mindkettő alapból szatíra abban a formájában, ahogyan megszületett. 

A mintegy huszonöt gazdaszervezettel működő Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége 2010 után újfajta gazda-érdekvédelmet honosított meg Erdélyben. A szervezet elnöke, Csomortányi István nem tartja jónak a pártok oldalvizein szerveződő szakmai egyesületeket.

A román hatóságok árgus pillantásai mellett kezdődött el idén májusban az 1849-es fehéregyházi csatatér pontos beazonosítása és feltárása, ahol 170 évvel ezelőtt esett el Petőfi Sándor.

Többféle kerek évforduló kapcsolódik az idei esztendőhöz. Harminc évvel ezelőtt fogalmazódott meg egy kézdivásárhelyi éjszakai buliban a mai tusványosi tábor ötlete magyarországi és erdélyi fiatalok között, akik később a két ország magyar politikai elitjének tagjaivá váltak.

Átalakul a budapesti Agrárminisztérium által támogatott erdélyi falugazdász-hálózat. Az Erdélyi Magyar Néppárthoz (EMNP) közel álló gazdaszervezetek elveszítették eddigi szakembereik többségét, a rendszer működtetését Erdély-szinten az RMDSZ-re bízta a magyarországi szaktárca. Erdélyi szakemberek szerint nem tesz j&am

Egy kisvendéglőben a „pincér” nemrég nyakamba öntötte a levest. Annyira ügyetlenül mozgott, hogy messziről láttam, nincs sok köze a szakmához. Miután az első döbbenetből felocsúdtam, az éppen benn tartózkodó étteremtulajdonossal sikerült tisztáznunk a helyzetet.

A gabonaföldeket megviselő tél és a sok jót nem ígérő esős tavasz ellenére szép termés ígérkezik a legtöbb kalászos haszonnövényből Erdélyben. A lapunknak nyilatkozó agrárszakember ötletekkel szolgált, miként lehetne növelni a kalászosok termesztésének jövedelmezőségét.

A napokban tette közzé az Országos Statisztikai Hivatal (INS) az ország településeinek közművesítésével kapcsolatos adatait. A szennyvízelvezetés és az ivóvízellátás 52,7 százalékos romániai „lefedettsége” nemcsak uniós összehasonlításban lesújtó.

Négy erdélyi és négy magyarországi megye kereskedelmi kamarája írt alá a napokban együttműködési megállapodást konkrét célok mentén Debrecenben. Rák János Zoltánnal, a tagozat titkárával vettük számba eredményeiket.

A hetven éve még nyolcvanszázalékos arányban magyarok lakta Máramarosszigeten ma egyetlen magyar nevű utca és az összlakosság mintegy 15 százalékát kitevő magyar közösség emlékeztet a monarchiabeli és a két világháború közötti pezsgő magyar világra. 

A jobb termőképességű földeket könnyebb tagosítani, a gyengébb szántóföldek pedig országszerte parlagon állnak – ez jellemző a több millió nadrágszíjparcellából álló román mezőgazdaságra. 

Az úzvölgyi magyar katonai temető körül kialakult cirkusz a romániai magyarságot ért verbális, jogi és fizikai atrocitások látlelete. 

Egyre több gazdacsalád foglalkozik Erdélyben kézműves termékek előállításával. Ma már ezek forgalmazására szakosodott vásárok és boltok igyekeznek összehozni termelőt és vásárlót egyaránt.  Elterjedésüknek azonban határt szab a magas ár és a kereskedők érdektelensége.