Kiss Judit

Kiss Judit

Államnyelv, anyanyelv, világnyelv

2021. szeptember 22., 08:572021. szeptember 22., 08:57

Bár visszás, ha belegondolunk, sajnos megszokott az a hatalmas aránytalanság, ami a romániai magyar gyerekek idegennyelv-tanulása terén tapasztalható. Gyakori, hogy nem tanulnak meg megfelelőképpen románul, nem tudják használni a mindennapi kommunikáció során az állam nyelvét, holott már hatéves koruktól átlag heti öt órában tömik a fejüket az iskolában. Halljuk, tapasztaljuk ezt évtizedek óta.

Közben meg, mit ad isten, angolul szép csendben, észrevétlenül megtanul a gyerek, simán tud kommunikálni a Föld távoli pontján élő kortársával, bonyolult szövegekről és témákról képes könnyedén értekezni, felirat nélkül nézi az amerikai filmeket, és iskolaévei végére talán le is teszi sikeresen a felsőfokú nyelvvizsgát. Úgyhogy mehet is külföldre, hiszen ügyesen boldogul szinte bármelyik országban egy világnyelv ismeretének birtokában…

Persze tudjuk, az angol az internet nyelve, és a világháló használata nélkül szinte már egy lépést sem tesznek a mai gyerekek, úgyhogy természetesen ez is hozzájárul ahhoz, hogy könnyedén elsajátítják a világnyelvet. De azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy óriási szakadék tátong a román és az angol nyelv iskolai tanításának mikéntje közt. Míg utóbbit a Nepáltól Latin-Amerikáig hosszú ideje bejáratott módszerek szerint, idegen nyelvként oktatják, addig a román nyelvet és irodalmat az elmúlt évtizedekben nagyrészt úgy követelték meg a magyar gyerekektől, mint román anyanyelvű kortársaiktól. És bár a magyarul tanulók számára pár éve külön programot vezettek be, ami alapján inkább idegen nyelvként oktatnák az állam nyelvét, egyelőre még nem eléggé eredményes, ugyanis kiderült: sok esetben nem megfelelően alkalmazzák, a pedagógusoknak nem szerveznek továbbképzéseket. Ezt például az is jelezte, hogy az elmúlt tanévben a nyolcadikosok elég gyatrán teljesítettek a próbavizsgán: a nyelvi szempontból izolált környezetben, tömbmegyékben vagy többségében magyar lakosságú vidékeken működő tanintézetekben negyvenszázalékosnál is alacsonyabb volt az átmenési arányuk.

Nagyon úgy tűnik, még mindig rengeteg energiát és pénzt kell áldozni arra, hogy valóban hatékonyan lehessen az állam nyelvére tanítani a romániai magyar gyerekeket az iskolákban. Untig ismételgetett frázis, hogy a román nyelv oktatási szemléletváltását célzó további, kiegészítő intézkedésekre van szükség. Most új, ezúttal 10 millió euró értékű projekt sejlik föl a láthatáron: hatezer oktatót képeznek tovább arra, hogy a románt idegen nyelvként tanítsák, de lesznek új tankönyvek, román nyelvű játékos telefonos alkalmazások is. Az európai alapok minisztériuma és az oktatási szaktárca közös kezdeményezése, amelyet közvitára is bocsátottak, ígéretesen hangzik. Reméljük, belátható időn belül lesz is kézzelfogható eredménye. Hiszen óriási szükség lenne arra, hogy becsületesen megtanulják az állam nyelvét a magyar gyerekek. Ez ugyanis az egyik elengedhetetlen feltétele annak, hogy versenyképesek legyenek, érvényesülhessenek a hazai boldogulásban.

Persze tudjuk, korántsem ez az egyedüli feltétel, de megkerülhetetlen. Merthogy megfelelő szintű románnyelv-tudás nélkül – és mondjuk közepes angolnyelv-tudással – a boldogulás kézenfekvő útját továbbra is abban fogják látni, hogy kezükbe veszik a vándorbotot, és irány külföld.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Nicuşor Dan diplomáciája

Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Ne az adófizető vigye el a balhét a felelőtlen költekezés miatt

A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.

Balogh Levente

Balogh Levente

Elsöpör az AUR-hullám?

Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.

Gazda Árpád

Gazda Árpád

Huszárok a sós vízben

1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Parajd, a működésképtelen Románia és az újratervezés

Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.

Balogh Levente

Balogh Levente

Georgescu megy, de a „dzsordzseszkizmus” marad

Vége a fél éve tartó elnökválasztási mizériának, a legnagyobb mumus, Călin Georgescu bejelentette a visszavonulását a politikától, miután Nicușor Dan nyerte a megismételt elnökválasztást – úgy tűnhet, Romániában helyreállt a rend.

Balogh Levente

Balogh Levente

Nicușor Dan, Románia és a magyarok

Miközben Nicușor Dan választási győzelme kedvező fejlemény a magyarok számára, hiszen sikerült elkerülni, hogy az országnak szélsőjobboldali, magyargyűlölő elnöke legyen, azért olyan sok okunk még sincs az önfeledt ünneplésre.