A kolozsvári civil szervezet felkérést kapott, hogy véleményezze a parajdi sóbányát működtető Országos Sóipari Társaság (Salrom) által kezdeményezett Korond-patak szabályozási tervét
Fotó: Haáz Vince
A romániai közbeszédben és sajtóban az elmúlt hetekben olyan hírek, vádak láttak napvilágot, amelyek szerint a kolozsvári Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság akadályozta volna meg a Korond-patak elterelését, hozzájárulva ezzel a májusi parajdi bányaszerencsétlenséghez. Imecs Zoltán, a civil szervezet elnöke a Krónikának elmondta, csupán véleményezési kötelezettségük volt a Parajd környéki védett területen tervezett munkálatok kapcsán, jogilag a társaság nem hozhatott döntéseket.
2025. június 15., 15:212025. június 15., 15:21
2025. június 15., 15:332025. június 15., 15:33
Június elején olyan hírek és spekulációk jelentek meg a romániai sajtóban és közbeszédben, amelyek szerint egy kolozsvári civil szervezet tehető felelőssé a májusban történt parajdi bányaszerencsétlenségért. A Romániai Szabad Európa internetes portál beszámolója szerint
Súlyosbodott a helyzet az elmúlt órákban a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál, ahol mintegy 700 köbméter kőzet beomlott, és nagy repedések jelentek meg a műszaki úton, valamint az erdőben – közölte pénteken délután a Hargita megyei prefektúra.
A vádak kapcsán Imecs Zoltán, a Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság elnöke a Krónika megkeresésére elmondta, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karának magyar oktatói által alapított civil szervezet csupán felkérést kapott, hogy véleményezze az Országos Sóipari Társaság (Salrom) által kezdeményezett Korond-patak szabályozási tervét.
A hatályos jogszabályok értelmében bármilyen, a védett területeken tervezett tevékenységhez – legyen az építkezés, fejlesztés vagy bármilyen beavatkozás – a terület hivatalos gondnokának véleményét is ki kell kérni. Ezt történt a Korond-patakra tervezett gátépítés esetében is” – mutatott rá az egyesület elnöke.
A földrajzi társaság a szükséges tudományos kutatásokat is elvégezte a természetvédelmi kezelési terv elkészítéséhez
Fotó: Bálint István
Az egyetemi oktató kifejtette, 2011-ben született partnerségi megállapodás a román kormány és a Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság között, amelynek eredményeként a társaság hivatalosan is átvette a parajdi Sószoros Természetvédelmi Terület gondnokságát.
Imecs Zoltán elmondta, a gondnoki tevékenység középpontjában a védett természeti értékek megőrzése állt. A társaság tevékenysége 5 éve alatt interaktív túraútvonalakat alakított ki, háromnyelvű információs táblákat helyezett ki, bicikliutakat épített, és gyakorló egyetemisták, valamint mesterképzésben részt vevő hallgatók közreműködésével vezette végig a látogatókat az ösvényeken.
„A gondnokság keretében rendszeres őrjáratokat tartottunk, takarítási akciókat szerveztünk, és felléptünk az ökoszisztémák károsítása ellen. Az intézkedésekről készült jegyzőkönyvek a parajdi rendőrségen is megtekinthetők” – magyarázta a földrajzi társaság elnöke. Hozzátette, a szervezet nemcsak a parajdi és környékbeli védett területek őrzését vállalta 2011 és 2016 között, hanem a szükséges tudományos kutatásokat is elvégezte a természetvédelmi kezelési terv elkészítéséhez.
Mint mondta, a kezelési tervet a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség a 2016. április 7-én kiadott 23. számú határozatával hagyta jóvá. Ugyanez az intézmény április 11-én megfogalmazott 3249. számú állásfoglalásában kiemelte: a terv megfelel minden tudományos és műszaki elvárásnak, és alkalmas arra, hogy biztosítsa a védett területek kedvező természetvédelmi állapotának fenntartását és helyreállítását, beleértve azokat a fajokat és élőhelyeket is, amelyek a rezervátum kijelölésének alapjául szolgáltak. Az egyetemi oktató kifejtette,
A kolozsvári civil szervezet turistaösvényeket is létrehozott a Sószoros Természetvédelmi Területen
Fotó: Bálint István
Arra a kérdésünkre, hogy a Korond-patak elterelése kapcsán milyen javaslatokat fogalmazott meg a földrajzi társaság, Imecs Zoltán felidézte, amint a szervezet 2016. január 6-án benyújtott tevékenységi jelentéséből is kiderül, a Salrom megkereste a földrajzi társaságot, hogy véleményezze a gátépítési tervet, amely szerint betongátat építettek volna a Korond-patakára. Mint mondta,
a gát hossza jelentősen csökkent, a mederfenék-szabályozók számát egyre mérsékelték, és a gátak szerkezetébe 50 méterenként nyílásokat terveztek, biztosítva ezáltal, hogy a finom agyagos üledék a lejtőkről továbbra is a patakba kerülhessen, ami kulcsfontosságú a Sószoros hidromorfológiai működéséhez. „A gondnokság álláspontja az volt, hogy a csapadék természetes módon bemossa a Sószoros oldaláról az agyagot a patakmederbe, és ez biztosítja, hogy ne szivárogjon a mélybe a víz. Ez a természetes folyamat évszázadokon keresztül működött a sóbánya esetében, nem fordultak elő nagyobb vízszivárgások” – magyarázta az egyetemi oktató. Hangsúlyozta, a törvény értelmében a terület kezeléséért felelős gondnokság kizárólag véleményezési jogkörrel rendelkezett, a beruházás engedélyezéséről vagy tiltásáról az illetékes hatóságoknak volt joga dönteni.
Mint arról korábban beszámoltunk, az Országos Sóipari Társaság (Salrom) által működtetett parajdi sóbányába május végén tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize, miután a heves esőzések nyomán lezúdult áradattal érkező hordalék elszakította a patak medrét védő geofóliát. A másodpercenként 50 köbméteres áradat három nap alatt teljesen elöntötte a több mint száz méter mély bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is, ahol 1991-ben kezdődött meg a sókitermelés.
és a térségben ökológiai vészhelyzet alakult ki. A megnövekedett sókoncentráció a Kis-Küküllő több szakaszán is halpusztulást okozott, és súlyos ivóvízellátási gondok alakultak ki Maros megyében.
A halak mellett az érintett folyószakaszok teljes édesvízi életközösségére drasztikus hatással van a nagyon megnövekedett és egyelőre tartósan fennálló magas sótartalom – állapítja meg a Krónikához eljuttatott írásában Máthé István mikrobiológus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Halálra gázolt a vonat kedd este egy 67 éves nőt a Szeben megyei Mikeszászán (Micăsasa) – közölte a megyei rendőrség.
Igazi síparadicsom épülhet a Bánságban az ország jelenlegi leghosszabb sípályája mentén, amelyet már lesiklásra alkalmassá tettek a Szemenik-hegységben, viszont a java csak ezután jön a 40 millió eurót felemésztő nagyberuházásnak köszönhetően.
Tűz ütött ki kedd reggel a temesvári megyei kórház egyik kórtermében. A helyszínre a tűzoltók vonultak ki, és a szomszédos kórteremből két személy önként evakuálta magát.
Enyhe hipotermiás állapotban hoztak le a Máramarosi-havasokból egy ukrán férfit a hegyimentők és a határrendészek keddre virradóra.
Akkreditált, a román oktatási minisztérium által elismert képzést indít ősztől pedagógusoknak az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány.
Zahoránszki Brigitta Máramaros megyei parlamenti képviselő a Krónikának elmondta: a szakemberek által javasolt megoldás láttán a rónaszékiek érzik, hogy a hatóságok nem közömbösek a helyzetük iránt.
Bevezették hétfőn az elárasztott parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak vizét az ebből a célból épített csőrendszerbe, és ezzel végéhez közelednek a bányánál zajló sürgősségi munkálatok az illetékesek szerint.
Románia régióinak nagy részén ingadozó lesz a hőmérséklet a következő két hétben, és esőzésekre is számítani lehet – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) július 28. és augusztus 10. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Összesen 19 800 lej értékű bírságot „Osztott szét” a csendőrség a Nagyváradon szombaton az önkormányzat tiltása ellenére megtartott Pride-felvonulás kapcsán.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztás van érvényben vasárnap estig az ország nyugati felén. Az ország keleti felében ugyanakkor harmadfokú, vörös jelzésű riasztást adtak ki kánikula miatt.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás