Amennyire indokolt, legalább annyira elkésett Klaus Johannis államfő döntése, amellyel visszavonta az állami kitüntetéseket mindazoktól, akiket jogerősen elítéltek valamilyen bűncselekmény miatt.

Nem lehet előre tudni, mikor jelentik be az új gyulafehérvári érsek személyét, az időpont a Vatikán döntésén múlik – jelentette ki a Krónikának csütörtökön Böcskei László.

A román külügyi apparátus egy részéről a magyar–román viszonyrendszerrel kapcsolatos fenntartásokban látja Kelemen Hunor RMDSZ-elnök annak az okát, hogy az utóbbi időben a román diplomácia bírálni kezdte a Magyarország által útjára indított erdélyi gazdaságfejlesztési programot.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) nem zárja ki, hogy még idén bizalmatlansági indítványt nyújtson be a kormány ellen – jelentette be Marcel Ciolacu, a nemrég ellenzékbe szorult párt ügyvivő elnöke.

Bár talán joggal vádolják sokan azzal a világtörténelem egyik legigazságtalanabb és legkárosabb diktátumát elszenvedő magyarokat, hogy Trianon-komplexusban szenvednek, a jelek szerint a diktátum nyertesének számító románok körében legalább olyan mértékű Trianon-komplexus tapasztalható, mint a magyarokéban.

Miközben az alsóház jogi bizottsága már el is fogadta az elítéltek kedvezményes szabadlábra helyezését lehetővé tevő törvény eltörlését, a kormány arra készül, hogy felszámolja az ügyészeket vizsgáló ügyészséget és állítsa vissza a kétfordulós polgármester-választást.<

Újabb magyarellenes törvénytervezet kapott zöld jelzést a parlamentben: a képviselőház közigazgatási bizottsága kedden kedvezően véleményezte azt a kezdeményezést, amely román nemzeti ünneppé tenné június 4-ét, a trianoni békediktátum aláírásának évfordulóját.

Fontos lenne a magyar-román párbeszéd megteremtése, illetve a két nemzet közötti bizalmatlanság felszámolása – fogalmazták meg az elmúlt hétvégén két magyar-román fórumon is.

Nem döntött jól az RMDSZ, amikor megszavazta a jogszabályt, amely lehetővé teszi a veszélyes bűnözők idő előtti szabadlábra helyezését – ismerte be Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető. A kormány felelősségvállalással fogadtatná el a törvény módosítását.

Aktuálpolitikai vonatkozásoktól sem mentesen emlékezett meg Klaus Johannis államfő a december elsejei román nemzeti ünnepről az évforduló után egy nappal megtartott ünnepi ülésen a parlamentben.

Több mint 72 millió lejt költött el a 14 államfőjelölt az elnökválasztás első és második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) által nyilvánosságra hozott adatokból, ám a legnagyobb összegből nem a második fordulóba jutott jelöltek valamelyike gazdálkodhatott.

Románia továbbra is nemzetbiztonsági kockázatként tekint a mintegy 1,2 milliós erdélyi, partiumi és bánsági magyar közösségre, illetve minden, a magyarok megmaradását és gyarapodását előmozdító intézkedésre.

Bár Klaus Johannis államfő előre hozott választásokat szeretne, az RMDSZ nem hiszi, hogy azok kiírásáról sikerül megállapodniuk a parlamenti pártoknak.

A PSD nélküli második fordulót mozgalmat meghirdető politikusok erőfeszítései ellenére vasárnap megismétlődik az öt évvel ezelőtti felállás: az elnökválasztás második körében a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje csap össze a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselőjével.

Vasárnap rendezik az elnökválasztás második fordulóját, amelyen Klaus Johannis hivatalban levő államfő méri össze az erejét Viorica Dăncilă szociáldemokrata pártelnökkel.

Azért túl szép lett volna, hogy 2019 novemberében már csak rossz emlék legyen a Demokratikus Koalíció (DK) nevű párt, amelynek jórészt abban merült ki a tevékenysége, hogy a határon túli magyarok ellen uszította az anyaország polgárait.