„El kell kergetni onnan mindenkit!” A parajdi bányatársaság és a vízművek vezetőinek menesztését követeli az RMDSZ

parajd

Csütörtöki helyzetkép. Súlyos ivóvízellátási gondok alakultak ki Maros megyében a Korond-patak parajdi elterelési munkálatai miatt

Fotó: Csató Andrea

Tánczos Barna pénzügyminiszter a bukaresti kormány csütörtöki ülésén az Országos Sóipari Társaság és a Vízművek vezetőinek menesztését kezdeményezte a parajdi helyzet súlyosbodása miatt. Közben a Salrom a parajdi sóbányánál történt újabb beszakadásokkal magyarázta, hogy miért kellett megbontani a Korond-patakon kialakított vízhozamlassító gátat, ami a sókoncentráció megnövekedéséhez vezetett.

Hírösszefoglaló

2025. június 12., 15:412025. június 12., 15:41

2025. június 12., 16:462025. június 12., 16:46

Mint arról beszámoltunk, a Kis-Küküllő vizének sótartalma szerdán jelentősen megnőtt, miután a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelésével megbízott cég munkásai elbontották a külföldi szakértők javaslatára felépített vízhozamlassító gátakat. Ráadásul úgy terelték el a patak vizét, hogy az ideiglenes medret nem szigetelték le. Ennek következtében megnőtt a Koronddal táplált Kis-Küküllő vizének sótartalma, a hatóságok pedig csütörtökön leállították a vízellátást Maros megye több településén, ugyanakkor a halpusztulás jelei is megmutatkoztak Szováta térségében.

A kialakult helyzet miatt az RMDSZ területi és kormányzati illetékesei az Országos Sóipari Társaság és a Vízművek vezetőit okolják, és felelősségre vonást követelnek.

A miniszterelnök-helyettesi tisztséget is betöltő Tánczos Barna pénzügyminiszter bejelentette: a kormány csütörtök délutáni ülésén azt kérte, hogy menesszék a bányavállalat és a vízügyi hatóság vezetőit. Az RMDSZ Hargita megyei szenátora elfogadhatatlannak nevezte, ami szerdán Parajdon történt.

„Miközben a helyszínen a minisztériumok vezetői, nemzetközi szakértők, a katasztrófavédelem és a helyi hatóságok is azon dolgoznak, hogy megvédjék a lakosságot és megoldást találjanak a bányakatasztrófa minél szakszerűbb kezelésére, Bukarestben azonnali anyagi támogatást biztosított a kormány a turizmusból élők támogatására, civil szervezetek és egyszerű emberek kezdtek adakozásba a helyiek segítésére, addig a két vállalat egymással vitatkozik, semmibe veszik a szakértők döntését, víz nélkül hagyva több tízezer lakost és tovább súlyosbítva a természeti károkat” – írta közösségi oldalán posztolt bejegyzésében Tánczos.

parajd Galéria

Tánczos Barna miniszter és Bíró Barna Botond tanácselnök (jobbra) szerint le kell váltani a Salrom és a vízművek vezetőit

Fotó: Tánczos Barna/Facebook

Szerinte a felelőtlenséget nem lehet szó nélkül hagyni, felelősségre kell vonni azokat, akik mulasztottak. „Ezért arra kértem ma a kormányban lévő kollégákat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket, hogy a két vállalat vezetőit azonnal menesszék, és olyan embereket nevezzenek ki, akik kézben tudják tartani a helyzetet” – közölte a pénzügyi tárca vezetője.

Mint megírtuk, ugyanezt követelte szerdán este Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke is, aki szerint tisztázásra szorulnak a felelősségi körök, egyúttal felvetette a szükségállapot bevezetésének lehetőségét is Parajdon.

Az elöljáró élesen bírálta a patakeltereléssel a Salrom által megbízott kivitelezőt amiatt, hogy lebontotta a nemzetközi szakértők ajánlásai alapján épített két vízhozamlassító küszöböt, és a patakot egy olyan új mederbe terelte, amely nem volt vízzáró, ennek következtében a sótömegen áthaladó víz a Kis-Küküllő folyó sótartalmának növekedéséhez vezetett. Bíró Barna Botond csütörtökön a Székelyhonnak nyilatkozva „hihetetlen felelőtlenségnek és amatőrizmusnak” minősítette a beavatkozást.

korábban írtuk

Tetézték a bajt: nőtt a Kis-Küküllő sótartalma, miután elkezdtek a Korond-patak elterelésén dolgozni
Tetézték a bajt: nőtt a Kis-Küküllő sótartalma, miután elkezdtek a Korond-patak elterelésén dolgozni

A parajdi sóbányát elárasztó Korond-patak elterelési munkálatait végző cég tevékenysége nyomán jelentős mértékben megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja – jelentette be Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke.

„Én nem látom értelmét annak, ami ott történik. Így nem lehet nemhogy megmenteni, de kezelni sem ezt a helyzetet. El kell kergetni mindenkit, aki ott van. El kell küldeni a kivitelezőt, mert szerintem nincs meg a szakmai tapasztalata, tudása ahhoz, hogy egy ilyen nehéz, kritikus helyzetet megfelelőképpen tudják kezelni. Sőt, túl magabiztosnak tűnik. Nekem jelezték már tegnap este, hogy ez nem lesz jó, mert amolyan hályogkovács módjára kezdett el dolgozni. Én nem látom, hogy a kivitelezőnek lenne ott keresnivalója, hacsak nem akarunk nagyobb problémát. Most nem arról beszélek, hogy a bányát mikor nyitjuk újra. Ha nem akarunk nagyobb ökológiai katasztrófát, vagy el akarunk kerülni egy ökológiai katasztrófát, neki onnan mennie kell” – jelentette ki felháborodva a tanácselnök a portálnak.

Ezzel egy időben a Salrom vezérigazgatója azzal magyarázza a történteket, hogy megnőtt a beszakadások mértéke a parajdi sóbányánál, egy másik mederbe kellett terelni a Korond-patakot, és emiatt kellett elbontani a nemrég megépített fenékküszöböt. Dan Constantin Dobrea csütörtöki parajdi sajtótájékoztatóján a Székelyhon tudósítása szerint elmondta, előző nap volt néhány komolyabb beszakadás a régi bányánál, amely kiszorította az ott lévő sós vizet a patak irányába. A kivitelező ennek nyomán kénytelen volt egy új, nem szigetelt helyre terelni a patakot, különben nem tudta volna folytatni a meder ideiglenes elterelése érdekében megkezdett munkálatokat.

Dobrea közölte: a kivitelezés közben elöntötte a víz a munkatelepet, így veszélybe kerültek az ott dolgozók, a munkagépek és a kialakítás alatt lévő műszaki út.

Ezért a munkálatok csoportvezetője arra a hirtelen döntésre kényszerült, hogy a Korond-patak felső szakaszán lévő küszöböt (aminek megépítését egyebek mellett a víz kloridtartalmának csökkentése érdekében javasoltak a szakértők) elbontsa másfél méter szélességben. „Értsék meg, mi sem találkoztunk még hasonló esettel. Folyamatosan változik a helyzet, ami sokszor azonnali döntéseket követel” – idézte a Székelyhon Dobreát. Szerinte a munkálatokat végző cég nem bontotta le teljesen a víz áramlását lassítani hivatott gátat, csak rést vágott rajta, hogy csökkenjen a vízszint és tudjanak közlekedni az ideiglenes úton.

A Salrom országos vezetője hozzátette, a kivitelező folytatja a munkálatokat, ugyanakkor az elbontott fenékküszöböt egyelőre nem fogják visszaépíteni, hisz az ismét a munkatelep elárasztásához és az ottani építkezés ellehetetlenítéséhez vezethet. A vezérigazgató egyébként gúnyosan reagált arra, hogy Bíró Barna Botond a menesztését követelte: Dobrea szerint a tanácselnöknek „többet kellene terepen informálódnia, mielőtt nyilatkozik”. Jelen volt a sajtótájékoztatón a román vízügyi igazgatóság műszaki igazgatója, Luci Ervin is, aki megerősítette, hogy észleltek halpusztulást a folyókon, de nem tudta megmondani, hogy a jelenség mennyire elterjedt és milyen mértékű.

korábban írtuk

Több Maros megyei településen leáll a vízellátás a Kis-Küküllő megnövekedett sótartalma miatt
Több Maros megyei településen leáll a vízellátás a Kis-Küküllő megnövekedett sótartalma miatt

Leállítják a vízellátást a Maros megyei Dicsőszentmárton, Vámosgálfalva és Szászbogács településeken – jelentette be csütörtökön Raed Arafat katasztrófavédelmi államtitkár.

A Kis-Küküllő vizének magas sótartalma miatt leállították a gyulakuti vízművet, és a dicsőszentmártoni létesítmény is le fog állni. Az intézkedés nyomán 16 Maros megyei település mintegy 36 ezer lakója marad vezetékes víz nélkül. A Maros megyei vészhelyzeti bizottság csütörtökön közölte, hogy a nap folyamán leáll a vízellátás Dicsőszentmártonban, Vámosgálfalván és Százbogácson. A lakosságnak azt ajánlották a hatóságok, hogy háztartási célra tartalékoljanak a vezetékes vízből, és arra is felhívták a figyelmet, hogy az elpusztult halakat ne fogyasszák el.

A hatóságok a zeteváraljai és bözödújfalusi víztározókból kiengedett vízzel hígítják a parajdi sóbányából a Kis-Kisküküllőn keresztül a Nagy-Küküllőbe és a Marosba jutó magas sótartalmú vizet, mely Nagylaknál éri el a román–magyar határt.

Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter csütörtökön a kormányülést követően közölte: folyamatos kapcsolatban állnak a parajdi munkálatokat koordináló illetékesekkel, akiknek meg kell érteniük, hogy az ottani intézkedések hatásai több száz közösséget érinthetnek, és emberek tízezreinek az ivóvizét veszélyeztetik. A tárcavezető szerint a román hatóságoknak ezért nem csak a parajdi katasztrófahelyzet kezelését kell ennek tudatában végezni, hanem a sóbányák működtetését és az ásványianyag-kitermelést általában.

A miniszter közölte: a parajdi sóbánya közelében a Korond-patak vizében literenkénti 30 grammos sótartalmat mértek, mely tovább folyva egyre hígul, és Nagylaknál hagyja el Romániát. A Kis-Küküllőbe jutott sós víz félméteres távot tesz meg másodpercenként, a déli órákban elérte Szovátát, és várhatóan nyolc órán belül Balázsfalvánál a Nagy-Küküllőbe, újabb nyolc óra után Gyulafehérvár térségében a Marosba jut. A folyók vizét a zeteváraljai és a bözödújfalusi víztározóból leengedett vízzel hígítják. A miniszter szerint ezt a megoldást csak sürgősségi esetekben, rövid ideig lehet alkalmazni, a bözödújfalusi mesterséges tó 14 millió köbméternyi vízéből ugyanis közel egymilliót már kiengedtek a parajdi bányakatasztrófa miatt.

A miniszter a román vízügyi hatóság költségvetését és a tervezett árvízvédelmi munkálatokat ismertetve elmondta: 3,1 millió lejt hagytak jóvá a parajdi sóbánya biztonságossá tételére, és a héten várhatóan aláírják a szerződést a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére.

A többi beavatkozással párhuzamosan zajló munkálatokkal árvíz esetén biztosítanák a sóbánya védelmét. Mircea Fechet újságírói kérdésre hangsúlyozta: a legfőbb prioritásuk jelenleg az, hogy biztosítsák a Kis-Küküllő alsó szakasza mentén élők védelmét, és ehhez el kell terelni a Korond-patakot a sóbánya közeléből, bármekkora összegbe is kerülne. „Ha ez nem történik meg, akkor a jövőben jelentős a veszélye annak, hogy áradásokkor ökológiai katasztrófa következzen be, és hatalmas sókoncentrációt okozzon a Maroson egészen a román–magyar határig, amit mindenáron el kell kerülni” – figyelmeztetett a környezetvédelmi miniszter.

korábban írtuk

Fechet: idővel csökkenni fog a Kis-Küküllő sótartalma, felelni fognak a parajdi bányakatasztrófa felelősei
Fechet: idővel csökkenni fog a Kis-Küküllő sótartalma, felelni fognak a parajdi bányakatasztrófa felelősei

A Kis-Küküllő sótartalma a folyásirány mentén lefele lefelé haladva idővel csökkenni fog – közölte csütörtökön Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.

2 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 13., péntek

Gyerekcsínynek indult – kiégett egy autó, a rendelő és több lakás

Tragédia lett egy ártalmatlannak tűnő gyerekcsínyből: a kiskorúak által felgyújtott matracról a lángok átterjedtek egy autóra, onnan pedig az állatorvosi rendelőre és több lakásra az Arad megyei Zimándújfalun.

Gyerekcsínynek indult – kiégett egy autó, a rendelő és több lakás
2025. június 13., péntek

Ökológus: a megbontott természeti egyensúly okozta a sószennyezést, tíz évbe is telhet a Kis-Küküllő regenerálódása

Tíz vagy annál több évbe is beletelhet, mire regenerálódik a parajdi bányakatasztrófa nyomán nagy mennyiségű sóval szennyezett Kis-Küküllő halpopulációja és a folyóparti fauna – állítja Hartel Tibor ökológus.

Ökológus: a megbontott természeti egyensúly okozta a sószennyezést, tíz évbe is telhet a Kis-Küküllő regenerálódása
2025. június 13., péntek

Halakat telepítettek a sóval szennyezett Marosba – pénteken érheti el a magyar határt a „sóhullám”

A román hatóságok a magyar felet is értesítik a Kis-Küküllőből a Marosba került víz magas sótartalmáról, amely várhatóan péntek este Nagylaknál éri el a román–magyar határt – nyilatkozta csütörtök este Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.

Halakat telepítettek a sóval szennyezett Marosba – pénteken érheti el a magyar határt a „sóhullám”
2025. június 13., péntek

Két lehetőséget lát a parajdi sóbánya megmentésére az Európai Sótermelők Szövetsége

Az Európai Sótermelők Szövetségének szakértői felmérték a helyzetet a parajdi sóbányában, és két lehetőséget vázoltak fel: az egyik a meglévő bánya megmentése és stabilizálása, a másik pedig egy új tárna megnyitása a látogatók és a termelés szám&a

Két lehetőséget lát a parajdi sóbánya megmentésére az Európai Sótermelők Szövetsége
2025. június 12., csütörtök

Hűsítő magyar projekt a partiumi kánikulában

Nagyvárad országos premierként részese egy európai finanszírozású, magyar irányítású meteorológiai szimulációnak, mely révén a kánikulában azonosítják a város legforróbb pontjait, ahol ezek után hűsítő megoldásokat alkalmaznak.

Hűsítő magyar projekt a partiumi kánikulában
Hűsítő magyar projekt a partiumi kánikulában
2025. június 12., csütörtök

Hűsítő magyar projekt a partiumi kánikulában

2025. június 12., csütörtök

Erdélyi turnéra indul június végén a Magyar Állami Népi Együttes

Erdélyi turnéra indul Édeskeserű című produkciójával június 21-én a Magyar Állami Népi Együttes. A négynapos előadássorozat első állomása Marosvásárhely lesz – tájékoztatta a Hagyományok Háza az MTI-t csütörtökön.

Erdélyi turnéra indul június végén a Magyar Állami Népi Együttes
2025. június 12., csütörtök

Napok kérdése a kerékpármegosztó rendszer használatba adása a Maros-parti városban

Ezekben a napokban zajlik az aradi kerékpármegosztó rendszer beüzemelése, úgyhogy hamarosan igénybe vehetik a Maros-parti város lakói vagy a településre látogatók az önkormányzat által beszerzett 330 kétkerekű járművet.

Napok kérdése a kerékpármegosztó rendszer használatba adása a Maros-parti városban
2025. június 12., csütörtök

Öt Maros megyei településen szünetel hétfőtől a jelenléti oktatás a Kis-Küküllő vizének magas sótartalma miatt

A Kis-Küküllő vizének magas sótartalma miatt a Maros megyei tanfelügyelőség hétfőtől elrendelte a jelenléti oktatás felfüggesztését Dicsőszentmártonban, Ádámoson, Szászbogácson, Gyulakután és Vámosgálfalván.

Öt Maros megyei településen szünetel hétfőtől a jelenléti oktatás a Kis-Küküllő vizének magas sótartalma miatt
2025. június 12., csütörtök

Újabb korszerű, alacsony padlós villamos futott be Nagyváradra

Megérkezett csütörtökön Nagyváradra az első abból a kilenc korszerű, alacsony padlós villamosból, amelyre az önkormányzat az uniós helyreállítási alapból (PNRR) kapott forrásokat.

Újabb korszerű, alacsony padlós villamos futott be Nagyváradra
2025. június 12., csütörtök

Jelentős halpusztulást okozott a Kis-Küküllőben a magas sókoncentráció

Több szakaszon is halpusztulást okozott a Kis-Küküllőn, hogy a parajdi sóbányánál zajló patakelterelési munkálatok miatt megnőtt a Korond-patak sókoncentrációja. A térségben ökológiai vészhelyzet alakult ki.

Jelentős halpusztulást okozott a Kis-Küküllőben a magas sókoncentráció