• Vélemény

Ha minden jól megy, rendeződött a nagyváradi Nicolae Bălcescu-iskolában kirobbantott szegregációs műbotrány, miután egy megállapodás nyomán a kilenc magyar osztály végre átköltözhetett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület épületébe. 

A katalánok a spanyol államon belüli nemzeti kisebbség, amelynek „jogos ügye” van, mivel szuverén államként kell megalakulnia oly módon, hogy garantálni tudja polgárai alapvető demokratikus és szociális jogait – írja a Krónikának elkül.

Az 1989-es rendszerváltás óta a gyárak megszűnésével gyakorlatilag leállt az ipari termelés, ezért Romániában mindenki kereskedik – az idősebb nemzedék részéről elhangzó gyakori panasz ez.

Tizenkét év után érkezett hivatalos látogatásra Bukarestbe Magyarország államfője. Ez a tény már bőven elég ahhoz, hogy kiemelt eseménnyé váljon.

A marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium sanyarú sorsa bizonyítja, hogy a román mély­államnak meghatározó szerepe van a közéletben.

FÓRUM – Vagyis ahol a madarak nem énekelnek. Emlékeztet a A néma tavasz című könyv címére, amelyik az 1970-es években próbálta észhez téríteni az emberiséget, hogy nagy veszélyben a Föld élővilága. Hátha tanulnak belőle a Föld lakói.

Bánffyhunyad bölcs vezetői úgy döntöttek, „megóvják” a város gyermekeit az ártatlan kicsik számára még ismeretlen, de vérszomjasan rájuk leselkedő szörnyszülöttől, a felnőttek által most szegregációnak elkeresztelt csúf, gonosz valamitől.

Öt hónappal Ceauşescu bukása előtt Bukarestben járt Mihail Gorbacsov, avagy Gorbi – ahogyan a reformer szovjet pártfőtitkár és elnök nyugati rajongói emlegették.

Hiába csodál, tisztel, becsül ország-világ egy olyan jelentőségű műemléket, mint az Erdély talán legfontosabb építészeti jelképének számító kolozsvári Szent Mihály-templom.

Számos más sajátosság mellett – nem említve persze a megannyi borzalmat – a Szovjetunió idején jellemző volt az is, hogy a nép semmit nem tudott a kommunista pártfőtitkárok házastársáról.

Mielőtt az olvasó azt hinné, fogalmunk sincs arról, hogy szeparatista Gagauz Köztársaság nem létezik, mindenkit megnyugtatunk: természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy ilyen entitás nincs. 

Az utóbbi években reneszánszukat élik az erdélyi kastélyok, kúriák.

Nehéz lehet úgy szurkolónak lenni, hogy közben mindenkit gyűlölünk. Már abban hatalmas az ellentmondás, hogy egyszerre biztatjuk a kedvenc csapatunkat, ezzel egy időben pedig a pokolba kívánjuk az ellenfelet.

Pazarlunk, nem gondolkodunk a fogyasztásról környezettudatos módon, felelőtlenül szemetelünk – nagyjából így jellemzik a statisztikák és szakértők a romániai lakosság hulladékgazdálkodáshoz és energiamegtakarításhoz való hozzáállását.

Többször elhangzott mostanában erdélyi magyar politikusok szájából, hogy az erdélyi magyarság egy része ne ringassa magát illúziókban Oroszországgal, illetve Moszkva ukrajnai győzelmével kapcsolatban, mert az nem segíti elő Székelyföld autonómiáját.

Bár az érintettek igyekeznek cáfolni, mégiscsak úgy tűnik, hogy komoly belső ellentétek feszítik a bukaresti kormánykoalíciót. 

Nemcsak kapcsolatok teremtését és ápolását, nemcsak a sokszor elcsépeltnek érzett „hagyományőrzés” gesztusát helyezik előtérbe az erdélyi városok magyar közösségeinek ünnepei, ennél jóval többről szólnak.

Több helyen is leírták, elhangzott mostanában, hogy az elmúlt időszakban csúcsra járatott magyarellenes hangulat oka és eredője mindenekelőtt abban keresendő, hogy 2024-ben négy választást rendeznek Romániában.