Fotó: Albert Salamé
A katalánok a spanyol államon belüli nemzeti kisebbség, amelynek „jogos ügye” van, mivel szuverén államként kell megalakulnia oly módon, hogy garantálni tudja polgárai alapvető demokratikus és szociális jogait – írja a Krónikának elküldött írásában Jordi Oriola Folch katalán újságíró.
2022. szeptember 13., 00:052022. szeptember 13., 00:05
2022. szeptember 13., 00:092022. szeptember 13., 00:09
Szeptember 11-én a katalánok Katalónia szuverenitásának elvesztésére emlékeztek, mivel 1714-ben V. Fülöp ezen a napon vonult be seregével Barcelonába, és Katalóniát egy Madridból irányított abszolutista államhoz csatolta, amely eltörölt minden katalán intézményt, és a katalán nyelv betiltásával a kasztíliai nyelvet vezette be. A Spanyolországgal való egyre növekvő nézeteltérések miatt a katalánok az elmúlt 10 évben százezrével tüntettek békésen, követelve Katalónia függetlenségét egy olyan államtól, amely gyarmatként kezel minket.
Így a katalán függetlenség a legerősebb európai mozgalomnak bizonyul, amely évről évre a legnagyobb tüntetéseket szervezi a kontinensen.
Fotó: Albert Salamé
Ezzel szemben a spanyol nacionalizmus, amely megszokta, hogy az ETA ellen a rendőrséggel és a bírákkal harcol, úgy kezeli a békés és erőszakmentes függetlenségi mozgalmat, mintha terroristák lennénk. Madridból legitimnek érzik, hogy ránk erőltessék a spanyolországi tagságunkat, mintha diktatúrában lennénk, ahelyett, hogy megpróbálnának politikai vagy demokratikus úton megnyerni minket, például azzal, hogy elfogadják, hogy a katalán nép egy egyeztetett népszavazáson eldöntheti, hogy mi akar lenni.
Fotó: Albert Salamé
És az is igaz, hogy nem szükséges, hogy minden hontalan nemzet új államot alapítson Európában. Minden egyes esetet a saját érdemei alapján kell vizsgálni. A katalán ügy azonban – módját és terjedelmét tekintve – megérdemelte, hogy nagyon egyedi esetnek tekintsük, és mindenekelőtt a Spanyolország által alkalmazott elnyomás és visszaélések miatt, amelyek azt bizonyítják, hogy a katalánok a spanyol államon belüli nemzeti kisebbség, amelynek „jogos ügye” van, mivel szuverén államként kell megalakulnia oly módon, hogy garantálni tudja polgárai alapvető demokratikus és szociális jogait.
Jordi Oriola Folch
A szerző katalán újságíró
A városi rendőrség szerint mintegy 150 ezren, a szervező Katalán Nemzetgyűlés (ANC) nevű politikai civil szervezet szerint 700 ezren tüntettek Katalónia függetlenségéért Barcelonában a katalán nemzeti ünnepen vasárnap.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.
Igencsak magasra emelték a bukaresti kormánykoalíció politikusai – Kelemen Hunorral az élen – a tétet a májusban esedékes megismételt elnökválasztás kapcsán. Talán egy kicsit túl magasra is.
A harmincöt évvel ezelőtti marosvásárhelyi események nagyon mélyen sokunk emlékezetébe vésődtek. Nekem mindenekelőtt az RMDSZ-székház ostroma jut eszembe a fekete márciusról.
Elöljáróban szögezzük le: örvendetes, hogy a szélsőjobboldali, magyargyűlölő szervezeteket és politikusokat éltető, összeesküvéselmélet-hívő Călin Georgescu nem lehet Románia elnöke. Eltiltása azonban magyar szempontból is veszélyes precedens lehet.
Elképedve olvassák a gépkocsivezetők a rendőrség büntetésözönéről szóló híreket, amelyek sokak számára úgy hatnak, mintha a közlekedésrendészet elszabadult hajóágyúként rontana a békés autósokra.
Elon Musk Romániát érintő posztolgatásai legalább egy percre gondolkodóba ejthetik az új amerikai politikai szuperhősöknek szurkoló erdélyi magyarokat is: tényleg ez az a sztori, aminek a végén mi is tapsolni fogunk ebben a nagyhatalmi Monopolyban?
Mi tagadás, egyik félnek sem válik dicsőségére az Ovális Irodában lezajlott vita – ám jó tanulság Zelenszkij és mindenki más számára, hogy aki kitartóan, teljes testsúlyát bevetve rázza a pofonfát, azt előbb-utóbb a feje búbjáig beborítja a termése.
Engedik-e indulni a bukaresti hatóságok Călin Georgescut a májusi államfőválasztáson? Kétségtelenül ez a kérdés foglalkoztatja jó ideje a romániai választóknak a közélet iránt érdeklődő részét, de persze magukat a politikai élet szereplőit is.
Baross Gábor egykori magyar közlekedési tárcavezető, a „vasminiszter” mintájára Sebastian Burduja román energiaügyi miniszter megkaphatná a gázminiszter jelzőt – annyi megjegyzéssel, hogy igazából a nagyon gáz miniszter epitheton ornans illene rá.
A bűnüldöző szervek zéró toleranciát hirdettek az adócsalás ellen, ez tűnik ki a rendőrségi vizsgálatok ugrásszerű növekedéséből. Közben az adóhatóság is vadászik az adócsalókra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!