Balogh Levente
2022. szeptember 16., 10:032022. szeptember 16., 10:03
Ha minden jól megy, rendeződött a nagyváradi Nicolae Bălcescu-iskolában kirobbantott szegregációs műbotrány, miután egy megállapodás nyomán a kilenc magyar osztály végre átköltözhetett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által felajánlott, felújított épületbe. A nem létező szegregációról szóló vádak eloszlatása érdekében még egy termet kialakítanak, hogy abban egy román osztály is helyet kaphasson.
Hogy a helyzet abszurditását sikerüljön maximálisra fokozni, a román tagozaton nem tudtak megállapodni arról, hogy melyik osztály költözzön át. Ezért aztán előfordulhat, hogy heti rendszerességgel más-más román osztály tanul majd az épületben. Most aztán már mindenkinek biztosan nagyon jó. Pláne a románoknak. Az eset ismét ékes példája annak, hogyan próbálják egyes, a magyar közösség jogainak megnyirbálását célul kitűző körök éppen a kisebbségeket védő jogszabályokat felhasználva, azokat kifordítva elérni céljukat.
Hiszen a szegregációról szóló rágalmak kapcsán ismét csak azzal az abszurd váddal szembesülünk, hogy egy olyan településen, ahol a magyarok kisebbségben vannak, épp ők próbálják a többség jogait csorbítani.
Érdemes leszögezni, hogy a szegregáció ténye akkor áll fenn, ha azt szándékosan alkalmazzák egy bizonyos közösség tagjainak elszigetelésére.
Emellett az érintetteknek kell úgy értékelniük: valamilyen jogsértés érte őket. Ebben az esetben viszont sem a magyar, sem a román közösség nem jelezte, hogy a jogai csorbításaként értékeli a döntést, sőt minden érintett elégedett volt vele. A mostani műbotrány célja természetesen az, hogy ismét csak a magyar kisebbséget megbélyegezve próbálják elhitelteleníteni az őt megillető jogokért folytatott küzdelmét. Egyenes folytatása ez annak az 1919–20-as évek óta zajló permanens Trianonnak, amely jegyében folyamatosan próbálják ellehetetleníteni a magyar oktatást, illetve megszerezni a magyar oktatási ingatlanokat. A két világháború között a telekkönyvek hatóságok általi meghamisításával, a kommunizmus idején államosítás révén, 1989 után pedig különféle jogi huzavonák és a mostanában tapasztalt szegregációs vádak útján tették, illetve próbálják rátenni a kezüket a román hatóságok a magyar oktatási ingatlanokra.
Mindezt ma, az EU tagjaként Románia azt kihasználva teheti meg, hogy a brüsszeli illetékesek az őshonos kisebbségeket érő jogsérelmek ügyében tökéletes érdektelenséget tanúsítanak.
A magyar oktatás elleni lépések sorába illeszkedik a bánffyhunyadi óvoda ügye is, amelynek létrehozására a román állam egyetlen fillért sem adott, teljes egészében magyar állami pénzekből épült fel, magyar egyházi tulajdonban van, mégis román csoportokat akarnak beleköltöztetni. De ide sorolható a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium esete is, amely ügyében a román hatóságok a kifárasztás taktikáját alkalmazzák: különféle ürügyekkel akadályozzák a létrehozását, majd amikor az mégis sikerül, más ürügyekkel a felszámolásáról döntenek. Holott egyértelmű, hogy az önálló magyar intézményekben hatékonyabb az oktatás, hiszen a vegyes tagozatú iskolákban, óvodákban gyakran kerül hátrányba a magyar tagozat. De hát a mostani lépéseknek épp ez a célja. Egyesek szerint központilag koordinált akciókról van szó, mások szerint egyszerűen egymástól függetlenül helyi magyarellenes erők léptek fel. Legyünk naivak, és feltételezzük, hogy nem koordinált mélyállami akcióval állunk szemben.
De ezek után már az is elég, ha a bánffyhunyadi és a nagyváradi példa alapján máshol is úgy döntenek: azzal akadályozzák a magyar nyelvű oktatást, hogy nem adják meg a működési engedélyt a magyar forrásokból finanszírozott oktatási célú ingatlanoknak, ha azt nem bocsátják a románok rendelkezésére.
Az nem számít, hogy bármilyen romániai hatósági szerv csakis akkor támaszthatna bármilyen feltételt, ha román közpénzeket is felhasználtak volna az ingatlanok építésekor. Vagy ha Bukarest vállalná, hogy bölcsődéket, óvodákat és iskolákat épít Zala vagy Somogy megyében.
Mindez nem más, mint a magántulajdon semmibevétele – de kit érdekel, ha ezzel keresztbe lehet tenni a magyaroknak. Még annak árán is, hogy ezzel – lásd a nagyváradi esetet – a román gyerekek is rosszul járnak. Ez ismét csak cáfolja a szegregációs vádakat. Hiszen egyértelmű: nem az a gond, hogy a magyar gyerekek külön osztályokban, külön iskolákban tanulnak. Hanem az, hogy egyáltalán léteznek, és a magyar közösségnek esze ágában sincs asszimilálódni.
Azért nem kicsit aggasztó, hogy mindez úgy történik, hogy amúgy a magát a magyar közösség érdekképviseleti szervének tartó szervezet kormányon van Bukarestben.
Gazda Árpád
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Balogh Levente
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Balogh Levente
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Rostás Szabolcs
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Balogh Levente
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Balogh Levente
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
Balogh Levente
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
1 hozzászólás