Ha a szociális segélyből élőket sikerülne meggyőzni, hogy vállaljanak munkát, akkor a vállalkozók még válogathatnának is közülük, jelenleg viszont munkaerőhiánnyal kell szembesülniük. Az új jogszabályok hozhatnak változást.
Nincs mit szépíteni: egy külföldre szegődő fiatal ma mezőgazdasági munkásként, pincérként vagy kamionsofőrként már a középiskola után, 19 éves korától annyit kereshet a messze idegenben, mint itthon egy felsőfokú végzettséggel rendelkező közép- vagy csúcsvezető.
A fiatalok itthon való boldogulását hivatott ösztönözni az internship, azaz a Klaus Johannis által kihirdetett gyakornoki törvény – véli Csép Andrea parlamenti képviselő. Hasonló reményeket fűz a rendelkezéshez a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) is.
Valóban munkára kényszeríti a szociális segélyben részesülőket a képviselőház által döntéshozó kamaraként elfogadott szigorítás – vallják az illetékesek, akik alig várják, hogy a módosítások hatályba lépjenek.
Miközben a munkáltatóknak a gazdaság egyre több területén kell megküzdeniük a munkaerőhiánnyal, és 4,7 százalékon áll a munkanélküliségi ráta, a foglalkoztatottság még mindig nem éri el a várt szintet.
Egyre több fiatal próbál szerencsét külföldön, sokan vállalnak nyári diákmunkát például az Egyesült Államokban. A szakemberek az előzetes tájékozódás fontosságára hívják fel a figyelmet.
Nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a foglalkoztatás felpörgetésére a román kormány, amely havi ötszáz eurós támogatást készül nyújtani a munkanélkülieket és szociális segélyből élőket alkalmazó munkáltatóknak.
Miközben nyáron megnövekszik a kereslet a munkaerő iránt, és a vendéglátóiparban, az építkezésben, a mezőgazdaságban is igény lenne több munkavállalóra, egyre kisebb a merítési lehetőség. Ráadásul a külföldi ajánlatok is nehezítik a hazai vállalkozók helyzetét.
A felnőttképzésre, illetve az ezzel kapcsolatos jó példákra vonatkozó kétnapos tapasztalatcserét szerveztek hétvégén Sepsiszentgyörgyön.
Márciushoz képest 0,2 százalékponttal, 4,6 százalékra nőtt áprilisban a munkanapokkal és szezonalitással kiigazított munkanélküliségi ráta – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által nyilvánosságra hozott legfrissebb adatsorokból.
Elfogadta a kiküldött munkavállalókra vonatkozó uniós szabályozás módosítását kedden az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülése, amelyről a testület tárgyalói korábban már előzetes megállapodásra jutottak a tagállamok kormányait tömörítő tanáccsal.
Az aktív romániai lakosság csaknem ötöde külföldön vállal munkát. Az EU munkaképes polgárainak 3,8 százaléka élt külföldön a tavaly.
Az Európai Unión kívülről érkező külföldiekkel szeretnék a vállalkozók felszámolni a munkaerőhiányt, a kormány hajlik az útjukban álló fizetési megkötés enyhítésére.
Az Olaszország déli tartományaiban dolgozó román munkavállalók kizsákmányolásának visszaszorításáról tárgyalt Natalia Intotero külhoni románokért felelős miniszter Puglia és Bari hatósági illetékeseivel.
Jókora, az előző évi szintet mintegy 40 százalékkal meghaladó összeget küldtek haza tavaly a külföldön munkát vállaló románok.
A Romániában tapasztalható bölcsődehiány a népszaporulatra és a munkaerőpiacra is kihat – jelentette ki Gabriel Biriş ügyvéd, volt pénzügyi államtitkár a Románia 2040 országterv kapcsán szervezett konferencián.
Nem sieti el Románia annak az európai uniós irányelvnek a joggyakorlatba ültetését, amely szerint meg kellene jelölni a forrását minden 1000 eurót meghaladó összegnek, amit hazaküldenek a külföldön dolgozó román állampolgárok.
Hatalmas a munkaerőhiány a sütőiparban: miközben a fiatalokat elrettenti a fizikai munka, az alkalmazottak nagy része már elmúlt 50 éves.
Látogatottsági adatok