– részletezte az igazgató. Hozzátette, a héten indul egy európai uniós pályázatuk, ebből a Központi Fejlesztési Régióban a 25 év alatti fiatalok alkalmazását és az inasképzést támogathatják, innen pótolják a központi források hiányát a célcsoportok esetében. A foglalkoztatási támogatás a munkanélküli pályakezdők, tartósan munkanélküliek, 45 év feletti munka nélküliek, nyugdíj előtt állók és fogyatékkal élők alkalmazása esetén jár. Ha a pályakezdőket az EU-s pályázatból támogatják, az onnan megmaradt pénzt átcsoportosítják, így a várólistáról mintegy 100 igénylésre tudnak pénzt adni. Ezeket a szerződéseket júniusban írják alá.

Akár örökre eleshetnek a pénztől

A szakember ugyanakkor úgy véli, sok vállalkozó esetében a hangsúly az alkalmazásról a támogatás megszerzésére tevődött át,

Elmondása szerint gondot okoz azonban, hogy a kéréseket jóváhagyták, mert a törvényes feltételeket teljesítették az alkalmazók, így felvették a munkaerőt, ám pénzt mégsem látnak, mert nem kerültek fel a kifizetési listára. Az igazgató felidézte, hogy több vállalkozótól azt a választ kapta, nem fogadják el, hogy fizetésképtelenségre hivatkoznak, mások átütemezték a munkaszerződést, és a pénz folyósításáig csak részmunkaidőben foglalkoztatják az alkalmazottat.

„Ilyen esetben felmerül a kérdés, hogy valóban szükség volt az alkalmazottra, vagy csak az állam által folyósított pénzért vették fel” – fogalmazott. Arra figyelmeztetett egyúttal, hogy fennáll annak is a kockázata, hogy az igénylők egy része soha nem kapja meg a támogatást, mert kifutnak az egyéves támogatási periódusból, és közben nem jutnak előre a várólistán, vagy ha nyugdíj előtt állókat alkalmaztak, a munkavállaló időközben nyugdíjba megy.

sőt az 500-as pénzügyi törvényben az áll, hogy a különböző juttatásokat akkor fizetik, ha van rá keret.

„Megoldás kell, nem kifogás”

Ha az alkalmazás során a vállalkozó teljesíti a törvény által előírt feltételeket, akkor neki jár a támogatás, költségvetés-kiegészítéssel meg kell oldani a folyósítását – szögezte le eközben megkeresésünkre Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Hangsúlyozta, a vonatkozó jogszabályban nem szerepel, hogy korlátoznák a jogosultak számát, nem kötötték egy adott kerethez a pénz kifizetését. Így meglátása szerint

nem lehet a pénzügyi törvényre hivatkozni, hanem az ügynökségnek költségvetés-kiegészítést kell kérnie. „A közalkalmazottaknak – ahogyan a munkaerő-elhelyező ügynökség munkatársainak – sem mondják, hogy jár ugyan nektek a fizetés, de nem kaptok, mert nincs rá költségvetés. Ugyanez a helyzet a vállalkozók törvény által szavatolt jogai esetében is” – hangsúlyozta a kamara elnöke.

Édler szerint ugyanakkor az állami intézményeknek pozitívan kellene viszonyulniuk a vállalkozói szféra problémáihoz, arra törekedve, hogy megoldásokat találjanak, ne akadályokat gördítsenek az útjukba, hiszen az általuk befizetett adókból tartják fenn ezek működését is. A kamaraelnök felidézte, hogy a 2000-es évek elején, amikor a saját vállalkozását vezette, bíróságon kereste az igazát egy hasonló esetben, amikor pénzhiányra hivatkozva tagadták meg tőle egy állami támogatás kifizetését, és a bíróság neki adott igazat, így utólag megkapta a pénzt.