– a nagy lépés megtételére készülők több mint fele adta ezt a választ. A szakmai fejlődés következik 39 százalékkal, majd a harmadik 28,5 százalék a cég, a munkakörnyezet vagy a csapat megváltoztatásának szükségessége. Nem utolsósorban 27 százalék azt mondja, nem szereti, amit csinál, vagy úgy értékeli, hogy az ágazat, amelyben dolgozik nem felel meg a szakmai képességeinek, így sokan azt is fontolóra vették, hogy szakmát is váltanak egyúttal.
„Az emberek ma már nagyobb hangsúlyt fektetnek a munkahelyi és a magánélet közötti egyensúlyra, a szabadidőt már nem készek feláldozni a vállalat java érdekében. Ugyanakkor

– ezt kihívásként éli meg, és a tehetsége felfedezésének egy módozatát látja benne. Ezért ilyen magas azoknak az aránya, akik munkahelyváltáson gondolkodnak, vagy készek meghozni a radikális döntést a karrierváltásról” – osztotta meg tapasztalatait Călin Fusu, a BestJobs vezérigazgatója.

A fiatalok valóban könnyebben lépnek – tapasztalta hasonlóképpen Szabó Árpád közgazdász, egyetemi tanár is. Mint kérdésünkre részletezte, Romániában – még ha sokan nem is érzik – pillanatnyilag

úgy is, hogy egyre nagyobb fizetéseket ígérnek. Szerinte ez az egyik oka annak, hogy az alkalmazottak ma már könnyebben és gyakrabban váltanak munkahelyet. Ugyanakkor a kérdés összetett, több tényező áll a háttérben. Például a fiatalabb nemzedék nem tanulta meg a kitartást, nem fogalmaznak meg egyértelmű életcélt, folyamatosan keresgélnek, és lépnek egyik munkahelyről a másikra. A technológiai fejlődés pedig azt eredményezi, hogy állandóan jelennek meg olyan munkahelyek és szakmák, melyekről öt évvel ezelőtt nem is hallottunk, vagy el sem tudtuk képzelni, hogy léteznek. Ezekben a szakmákban általában nagyobb a kereseti lehetőség, ez arra ösztönzi a szakemberek egy részét, hogy akár szakmát is váltsanak.

„Hozzá kell szoknunk, hogy nálunk is váltogatni fogják a munkahelyeket, a szakmákat. Az Egyesült Államokban már elfogadott, hogy egy életpálya alatt ötször-hatszor is váltanak, ez lassan hozzánk is begyűrűzik” – vallja Szabó Árpád.

Nálunk mindenki elégedetlen

Beszélt ugyanakkor arról is, hogy tanárként és tanácsadóként egyetemi hallgatókkal, valamint vállalkozókkal is tartja a kapcsolatot, azt tapasztalja, hogy mind a két fél elégedetlen.

– mutatott rá Szabó Árpád. Hozzátette, a vállalkozóknak meg kell tanulniuk megbecsülni a jól képzett munkaerőt, ugyanakkor mind a két részről önismeretre, kommunikációra van szükség, hogy jól együtt tudjanak működni. „Az oktatási rendszer egyik hiányossága, hogy nem tanítanak önismeretet, hiszen ha valaki tisztában van a képességeivel, a tudásával, ahhoz tudja igazítani az elvárásait. Meg kell tanulni kommunikálni, a munkaadó és a munkavállaló akár már a munkaszerződés megkötése előtt megbeszélheti, melyek a feltételeik, tisztázhatják a konkrét helyzetekre adódó válaszokat is, különben könnyen előfordul, hogy az elvárásaik soha nem találkoznak” – összegezte Szabó Árpád.