HIRDETÉS
Vészesen fogy a foglalkoztatási támogatásra elkülönített keret, hamarosan már nem tudják finanszírozni a kéréseket – hívta fel a figyelmet keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója. Mint rámutatott, az elmúlt időszakban
a munkaadók már csak olyan személyeket akarnak alkalmazni, akik után egy évig igényelhetik a havi 500 eurós, vagyis 2250 lejes állami támogatást.
Azokat keresik, akik után jár a támogatás, tehát munka nélküli pályakezdőket, tartósan munkanélkülieket, 45 év feletti munkanélkülieket, nyugdíj előtt állókat. A támogatás a fogyatékkal élők alkalmazása esetén is jár, ám ezt már kevesen veszik igénybe.
Kelemen Tibor elmondta, ebben az évben hatszáz szerződést kötöttek a foglalkoztatási támogatások kifizetésére olyan körülmények között, hogy a tavalyi megállapodások alapján még folyamatban vannak a kifizetések. Egy alkalmazott után havi 2250 lejt fizetnek, tehát egy év alatt 27 ezer lejt, 600 kedvezményezett esetében ez az összeg csak Kovászna megyében milliókra rúg. A szakember emlékeztetett, a törvényben az áll, hogy a támogatásokat a rendelkezésre álló keret függvényében folyósítják. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amint a pénz elfogy – ez pedig már a hónap végén megtörténhet – a kérésre vonatkozó iratcsomót elveszik ugyan, iktatják, de pénzt csak akkor lát a munkaadó, ha az ügynökségnek is lesz. Erre úgy van lehetőség, ha a már megkötött finanszírozási szerződést valamiért felbontják, vagy a nyári költségvetés-kiigazítás során még kapnak pótlást.
Az igazgató hangsúlyozta,
az állami szubvenciót egy évig folyósítják, utána még egy fél évig kell fenntartani a munkaviszonyt.
Ha fegyelmi okból küldik el az alkalmazottat, a munkaadónak nincs kötelezettsége, ám ha közös megegyezéssel válnak el az útjaik, a támogatás összegét büntetőkamattal együtt vissza kell fizetni.
Az elmúlt nyolc hónapban 82 támogatott személy nyújtotta be a felmondását, a többség a finanszírozási időszak végén. Az első hónapokban kevesen bontják fel a munkaszerződést, leginkább a pályakezdő fiatalok, ők türelmetlenebbek.
A háromszéki szakember ugyanakkor felidézte, hogy amikor havi 500 lej volt a támogatás értéke, nem tolongtak érte a munkaadók, hiszen ez az összeg a minimálbér és az azzal járó költségek egynegyedét fedezte. Viszont amikor tulajdonképpen két lépésben megnégyszerezték a szubvenciót – előbb 900, majd 2250 lejre növelték – minden alkalmazónak megérte, hogy lehívja.
– számolta ki az igazgató. Rámutatott, olyan esetek is a tudomásukra jutottak, hogy a munkáltató rávette a kiszemelt munkavállalót, hogy egy hónapra válassza a munkanélküli státust, hogy utána szubvencióval lehessen alkalmazni. Meglátása szerint viszont a munkaadóknak fontolóra kellene venniük, hogy rendes körülmények között, állami támogatás nélkül is alkalmazzanak, hiszen így is munkaerőhiány van, a célcsoport pedig még kevesebb.
Kelemen Tibor arra is kitért, hogy a szerződés lejárta, vagyis a másfél év után vonhatják meg a mérleget, akkor derül ki, hogy valójában hány munkahely jött létre a szubvenciónak köszönhetően, és hány esetben csak az állami támogatásért alkalmaztak.
