Azokat keresik, akik után jár a támogatás. A munkaadók a pályakezdőket, a 45 év feletti munkanélkülieket és a nyugdíj előtt állókat részesítik előnyben
Fotó: Barabás Ákos
„A pénzeszsák aljára érnek” a munkaerő-elhelyező ügynökségek, akkora az érdeklődés a foglalkoztatási támogatás iránt. Félő, hogy elfogy a pénz, miután a munkáltatók egy ideje csak olyan munkavállalókat keresnek, akik után jár a pénz.
2019. április 16., 20:472019. április 16., 20:47
2019. április 16., 22:282019. április 16., 22:28
Vészesen fogy a foglalkoztatási támogatásra elkülönített keret, hamarosan már nem tudják finanszírozni a kéréseket – hívta fel a figyelmet keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója. Mint rámutatott, az elmúlt időszakban
Azokat keresik, akik után jár a támogatás, tehát munka nélküli pályakezdőket, tartósan munkanélkülieket, 45 év feletti munkanélkülieket, nyugdíj előtt állókat. A támogatás a fogyatékkal élők alkalmazása esetén is jár, ám ezt már kevesen veszik igénybe.
Kelemen Tibor elmondta, ebben az évben hatszáz szerződést kötöttek a foglalkoztatási támogatások kifizetésére olyan körülmények között, hogy a tavalyi megállapodások alapján még folyamatban vannak a kifizetések. Egy alkalmazott után havi 2250 lejt fizetnek, tehát egy év alatt 27 ezer lejt, 600 kedvezményezett esetében ez az összeg csak Kovászna megyében milliókra rúg. A szakember emlékeztetett, a törvényben az áll, hogy a támogatásokat a rendelkezésre álló keret függvényében folyósítják. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amint a pénz elfogy – ez pedig már a hónap végén megtörténhet – a kérésre vonatkozó iratcsomót elveszik ugyan, iktatják, de pénzt csak akkor lát a munkaadó, ha az ügynökségnek is lesz. Erre úgy van lehetőség, ha a már megkötött finanszírozási szerződést valamiért felbontják, vagy a nyári költségvetés-kiigazítás során még kapnak pótlást.
Az igazgató hangsúlyozta,
Ha fegyelmi okból küldik el az alkalmazottat, a munkaadónak nincs kötelezettsége, ám ha közös megegyezéssel válnak el az útjaik, a támogatás összegét büntetőkamattal együtt vissza kell fizetni.
Az elmúlt nyolc hónapban 82 támogatott személy nyújtotta be a felmondását, a többség a finanszírozási időszak végén. Az első hónapokban kevesen bontják fel a munkaszerződést, leginkább a pályakezdő fiatalok, ők türelmetlenebbek.
A háromszéki szakember ugyanakkor felidézte, hogy amikor havi 500 lej volt a támogatás értéke, nem tolongtak érte a munkaadók, hiszen ez az összeg a minimálbér és az azzal járó költségek egynegyedét fedezte. Viszont amikor tulajdonképpen két lépésben megnégyszerezték a szubvenciót – előbb 900, majd 2250 lejre növelték – minden alkalmazónak megérte, hogy lehívja.
– számolta ki az igazgató. Rámutatott, olyan esetek is a tudomásukra jutottak, hogy a munkáltató rávette a kiszemelt munkavállalót, hogy egy hónapra válassza a munkanélküli státust, hogy utána szubvencióval lehessen alkalmazni. Meglátása szerint viszont a munkaadóknak fontolóra kellene venniük, hogy rendes körülmények között, állami támogatás nélkül is alkalmazzanak, hiszen így is munkaerőhiány van, a célcsoport pedig még kevesebb.
Kelemen Tibor arra is kitért, hogy a szerződés lejárta, vagyis a másfél év után vonhatják meg a mérleget, akkor derül ki, hogy valójában hány munkahely jött létre a szubvenciónak köszönhetően, és hány esetben csak az állami támogatásért alkalmaztak.
Tanácstalanok a fiatalok a munkavállalás terén
A szülők döntésére várnak a fiatalok, tőlük akarnak útbaigazítást kapni, hogy vállaljanak-e munkát – erre a következtetésre jutott az állásbörzék tapasztalatai alapján Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója. Mint keddi sajtótájékoztatóján elmondta, a fiatalok többsége a szüleivel érkezett az állásvásárra, a munkaadók kérdéseire is a szülők feleltek helyettük. „Az apa elmondta, hogy csak tíz osztályt végzett, majd az anya azt, hogy túl fiatal még, nem alkalmas munkára” – idézte fel. Sőt – az igazgató elmesélése alapján – olyan eset is volt, amikor a szülők azt mondták, ha a gyerek munkát vállal, saját bevétele lesz, el kell hagynia az otthonát. Ennek hátterében az áll, hogy a család szociális segélyét féltik. Kelemen Tibor szerint ha a fiataloknak készpénzre van szükségük, elmennek napszámba két-három napra, megkeresnek 160–240 lejt, majd továbbállnak. Ez viszont a munkaadóknak jelent hátrányt, mert nem tudnak hosszabb távra számítani rájuk. A cégvezetők sok esetben azt is felajánlották, hogy saját gépkocsival, a faluból beszállítják dolgozni a fiatalokat, de ez sem bírta rá a munkanélkülieket, hogy elkezdjenek dolgozni. Tervezgetik, hogy majd elmennek külföldre, de nem tudják pontosan, hogy az mivel jár. Azzal is hárítottak, hogy a szüleik sem dolgoztak soha hivatalos munkahelyen, mégis elboldogultak. „Lenne még ahonnan meríteni, vannak még a munkaerőpiacra bevonható fiatalok. Őket kell mozgósítani, hogy a következő nemzedék már ne tudjon arra hivatkozni, hogy a szüleim sem dolgoztak” – összegezte Kelemen Tibor.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.
1 hozzászólás