2018-ban az erdélyi foglalkoztatottak egyharmada dolgozott az ipari ágazatban
Fotó: 123RF
Romániához képest kisebb foglalkoztatottsági ráta és alacsony munkanélküliség mellett zajló gyors gazdasági szerkezetváltás jellemezte tavaly az erdélyi munkaerőpiacot az Erdélystat friss elemzése szerint.
2019. május 23., 07:242019. május 23., 07:24
2019. május 23., 07:282019. május 23., 07:28
A gazdasági növekedés lassulásával párhuzamosan 2018-ban a munkaerőpiaci folyamatok az előző évekhez viszonyítva kevésbé kedvezően alakultak Erdélyben – vonja le a következtetést friss, Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság, munkanélküliség: a 2018-as év fontosabb folyamatai Erdélyben című elemzésében az Erdélystat erdélyi statisztikai szolgálat. Mint rámutatnak, a tavalyi évet munkaerőpiaci szempontból alacsony aktivitási szint, Romániához képest kisebb foglalkoztatottsági ráta és alacsony munkanélküliség mellett zajló gyors gazdasági szerkezetváltás jellemezte Erdélyben. Újdonság viszont, hogy
ami mind romániai viszonylatban, mind az EU-s átlaghoz képest kiemelkedő.
Az elemzés készítői szerint az erdélyi munkaerőpiac további jellegzetessége – országos és európai összehasonlításban is – a részmunkaidős foglalkoztatás igen alacsony szintje, valamint az alacsonyan képzettek és a nők alacsony munkaerőpiaci részvétele. A nők foglalkoztatási rátája 18 százalékponttal maradt el a férfiakétól, és míg az alapfokú végzettségűek foglalkoztatási szintje több mint 12 százalékponttal alacsonyabb, mint az uniós országok átlaga, addig a felsőfokú végzettségűek foglalkoztatottsága Erdélyben meghaladja azt.
Az Erdélystat elemzése szerint 2018-ban Erdélyben a gazdaságilag aktívak (foglalkoztatottak és aktívan munkát keresők) összesített létszáma és aránya is csökkenni kezdett. E csökkenés legfőbb hajtóereje demográfiai:
A gazdaságilag aktív népesség létszáma azonban még ennél is valamivel nagyobb mértékben (52 ezer fővel) csökkent, így az aktivitási arány is 0,4 százalékponttal mérséklődött: 2018 átlagában 64,6 százalékot tett ki. Ez az elemzők szerint egy munkaerőpiaci fordulat első jeleként értelmezhető, hiszen 2016 és 2017 között még jelentős – 1,8 százalékpontos – javulás volt megfigyelhető.
Mivel Románia Erdélyen kívüli régióiban az aktivitási arány növekedett, így az erdélyi megyék aktivitási szintje az ország többi részétől a korábbi éveknél is nagyobb mértékben elmaradt. Ez annak fényében különösen figyelemreméltó, hogy még az átlagos romániai érték is igen alacsonynak számít nemzetközi összehasonlításban. Romániában a 15–64 évesek aktivitási aránya 2018-ban 67,8 százalékot tett ki, mely – Olaszország és Horvátország mögött – a harmadik legalacsonyabb értéket jelenti az uniós országok rangsorában.
A 15–64 éves korcsoportban a foglalkoztatottak száma Erdélyben 2018-ban 2780 ezer főt tett ki, ami 1,2 százalékkal, vagyis 35 ezer fővel csökkent 2017-hez képest. Ezzel a 2015 óta tartó növekvő trend tört meg, és jelentős változás ahhoz képest is, hogy 2017-ben még (2,5 százalékos) emelkedés volt a foglalkoztattak számát illetően. Összességében Erdélyben 2018-ban több mint 100 ezer fővel (3,7%) még mindig kevesebb volt a foglalkoztatottak száma, mint a válság előtti évben, 2007-ben. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 62,3 százalékos értéket mutatott Erdélyben, ami minimális romlást jelent 2017-hez képest. A felzárkózó trend megállása miatt az erdélyi foglalkoztatási ráta 6,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az uniós átlag, és 2,5 százalékponttal marad el a romániai átlagtól (64,8%).
Az erdélyi foglalkoztatás ágazati szerkezete Romániához képest erőteljes ipari túlsúlyt mutat. A munkaerő-felmérés 2018-as adatai szerint
ez az arány Románia szintjén több mint 10 százalékponttal alacsonyabb, 23 százalékos. A mezőgazdasági ágazat viszont alulreprezentált, és a foglalkoztatottak aránya igen gyorsan esik vissza Erdély megyéiben – legalábbis Romániához képest. 2018-ban a foglalkoztatottaknak már csak 11,5 százaléka dolgozott a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, halászati ágazatban, ez az érték Románia-szinten 19,8 százalék volt. A kereskedelem-, szállítás-, szálláshely-szolgáltatási és vendéglátás-szektorban az erdélyi foglalkoztatottak jelentős, 24 százaléka dolgozott, az építőiparban 7,8 százalék, a közigazgatás és közszolgáltatások területén pedig 13,8 százalék. A 2015–2018-as gazdasági fellendülés időszakában egy gazdasági szerkezetváltás egyértelmű jelei figyelhetőek meg. Az ipari foglalkoztatottak aránya 30,9%-ról 33,1%-ra, létszáma 847 ezer főről 919 ezer főre nőtt Erdélyben. Ezen felül az építőiparban foglalkoztatottak száma és aránya is enyhén nőtt, így 2018-ban az erdélyi munkavállalóknak már csaknem 41 százaléka az iparban vagy az építőiparban dolgozott. Az ipar mellett jelentős volt a növekedés még a klasszikus szolgáltatási ágazatban, azonban a mező- és erdőgazdaságban dolgozók aránya 14,1 százalékról 11,5 százalékra, létszáma 387 ezer főről 319 ezer főre csökkent. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya a csökkenés ellenére 2018-ban így is több mint háromszor akkora Erdélyben, mint az uniós országok átlaga.
Az elemzés szerint az erdélyi munkaerőpiac további jellegzetessége – országos és európai összehasonlításban is – a nők és az alacsonyan képzettek alacsony munkaerőpiaci részvétele, valamint a részmunkaidős foglalkoztatás igen alacsony szintje.
Ez a különbség csaknem ilyen nagy volt Romániában is (17%), miközben az uniós országok átlaga jelentősen alacsonyabb, 10,5 százalék.
Az alacsony iskolai végzettségűek munkapiaci részvétele szintén igen alacsony. Míg az alapfokú végzettségűek foglalkoztatási szintje több mint 12 százalékponttal alacsonyabb, mint az uniós országok átlaga, addig a felsőfokú végzettségűek foglalkoztatottsága Erdélyben meghaladja azt. Részmunkaidőben a foglalkoztatottak 3,7 százaléka dolgozott Erdélyben, miközben Romániában 7,5 százalékos, az uniós országok átlagában 20,1 százalékos volt ez az arány.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!