Zavart okoz a munkáltatók körében, hogy a Tudose-kabinet átruházná a tb-járulék kifizetését a munkavállalóra, és nagy az intézkedést övező bizonytalanság. A Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint a kormány nem szólhat bele a magáncégek bérpolitikájába.
A Frăţia Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége (CNSLR) kéri a kormányt, hogy tegyen le arra irányuló szándékáról, hogy a munkáltatótól a munkavállalóhoz hárítsa át a társadalombiztosítási járulékok munkáltatói részének kifizetését.
A gazdasági növekedés és a közszféra béremelései is nyomást gyakorolnak a bérpolitikára, így az alkalmazottak zöme úgy gondolja, hogy legalább 1000 lejjel többet érdemel az elvégzett munkáért, mint amennyit hazavisz.
Romániában kilenc nyugdíjas jut tíz munkavállalóra, az átlagos társadalombiztosítási nyugdíj pedig mintegy fele az országos nettó átlagbérnek – közölte kedden az Agerpres hírügynökség a statisztikai intézet második negyedéves jelentését ismertetve.
Júliusban 15,1 százalékkal volt magasabb a nettó átlagbér a tavalyi hetedik hónaphoz mérten – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet.
Ahogyan várható volt, visszafelé sült el a kormány 2017/60-as számú sürgősségi rendelete, ami előírja, hogy minden olyan cégnél, ahol ötvennél több személy dolgozik, az alkalmazottak legalább 4 százaléka fogyatékkal élő kell hogy legyen.
Ellehetetleníti a kormány döntése a fogyatékkal élők alkalmazását az érintettek és a civil szervezetek szerint. A munkaügyi minisztérium ennek ellenkezőjét állítja.
Eredményesebb küzdelmet tesz lehetővé a szürkemunka ellen a munkatörvénykönyv módosítása, azonban ahelyett, hogy folytatná a bürokráciamentesítést, még több papírmunkát hoz bizonyos gazdasági szereplők számára.
Elfogadta a távmunkát szabályozó törvény tervezetét szerdai ülésén a kormány.
Háromszáz vietnami hegesztőt és lakatost alkalmaz a tulceai hajógyár, mivel itthon nem talál megfelelő számú szakmunkást – egyre akutabb munkaerőhiánnyal szembesül Románia, ahol immár a bangladesi varrónő vagy a pakisztáni sofőr sem kuriózum.
Közösen próbálják megtalálni a módját a magyar–román határ mentén fekvő megyékben a vállalkozók és az önkormányzatok, hogy Magyarország keleti régióiból töltsék be a Románia nyugati megyéiben meghirdetett állásokat.
A román kormány csütörtöki ülésén létszámstopot rendelt el az év végéig a központi közigazgatásban és magasabb adóterheket rótt ki a részmunkaidősöket foglalkoztató vállalkozókra.
Egyre jelentősebb munkaerőhiánnyal küzdenek a mezőgazdasági profilú vállalkozások, a nyugati megyékben sokan a határon túlról toboroznak embereket. A gazdaszervezetek a szakoktatás felélesztését sürgetik.
Csaknem 7500-zal, 478 312-ra nőtt idén májusban az előző havi szinthez képest a romániai állástalanok száma, ami 5,4 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett – derül ki az Országos Statisztikai Intézet által hétfőn nyilvánosságra hozott adatokból.
Visszaélésekre adhat okot a munkaerő-vándorlás ösztönzésére megítélt lakbértámogatás.
Idén először került az országos átlag alá a Kovászna megyei munkanélküliségi mutató, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint a minimálbért legalább kétezer lejre kell emelni, hogy a munkaerőt itthon tudják tartani.
Mivel a legtöbb művelet számítógép-vezérlésű, varrodában sem kapnak munkát azok, akik nem tudnak írni-olvasni.
Szatmár megyében a legtöbb cég munkaerőhiánnyal küzd, jelentette ki Iuliu Cadar, a Német-Román Gazdasági Egyesület elnöke csütörtökön. A munkanélkülieket azonban szerinte csak a segély érdekli, nem akarnak dolgozni.
Látogatottsági adatok