Az ingatlanpiaci mozgások pedig a szakértők szerint vészesen hasonlítanak a tíz évvel ezelőtti forgatókönyvhöz, ami oda vezetett, hogy Románia súlyos gazdasági és pénzügyi válságba került.

Szakértő: nincs válság

Megtorpant az ingatlanpiac, csökkentek az adásvételek – erősítette meg a Krónika megkeresésére Bónis Endre, a kolozsvári Reform ingatlanügynökség tulajdonosa. Rögtön hozzátette azonban, hogy aggodalomra semmi ok, az árak ugyanis egyelőre nem estek, így a válságnak nincs előjele. Kifejtette ugyanakkor, hogy a válsággal való riogatásnak az a veszélye, hogy épp a híresztelések idézik elő a hanyatlást.

A kincses városban dübörög az albérletpiac, ezért sokan befektetés céljából vásárolnának ingatlant, és olyan lakást keresnek, amely jól jövedelmez, tehát legalább évi 10 százalékos a hozama. Egy 50 ezer eurós lakást havi 400 euróért szeretnének bérbe adni, ám ez elrugaszkodott, hiszen 50 ezer euróért csak egy 27 négyzetméteres garzonlakást lehet vásárolni. Az új építésű lakások is gombamód szaporodnak, ám ezek általában kiesnek a bérlési célpontból, hiszen például a Békás (Bună Ziua) vagy az Európa negyedben nem lehet olyan áron, és gyorsan kiadni az ingatlant, mint a központban vagy a központhoz közel eső zónában.

Nagyobb az igény, mint a kínálat

Bónis Endre rámutatott, a város továbbra is dinamikusan fejlődik, az előrejelzések szerint tíz éven belül eléri a 800 ezres lélekszámot, így bár ezrével épülnek az új lakások, ebben a ritmusban ez nem fedezi az igényeket. Idén azonban azt tapasztalták, hogy a Kolozsváron tanuló egyetemistáknak már nem vásároltak lakást a szüleik. „Az előző években sok ilyen megkeresés érkezett, idén ősszel alig volt ilyen jellegű tranzakció” – osztotta meg velünk tapasztalatait az ingatlanszakértő. Hozzátette,

„Egy évvel ezelőtt még mi kerestük a pénzintézeteket, ma már ez megfordult, és a bankok fordulnak hozzánk” – részletezte Bónis Endre.

Kérdésünkre kitért arra is, hogy bár kevesebb az adásvétel, az árak nem mozdulnak. Még mindig jól működik a bérlési piac, üzlethelyiségeket, irodákat keresnek. Az ingatlanok iránt továbbra is nagy a kereslet, de kevés az ajánlat. Válságról csak akkor beszélhetünk, ha azt látjuk, hogy meghirdettek egy ingatlant 120 ezer euróért, majd 100 ezerért cserélt gazdát. Erre egyelőre nincs példa” – szögezte le Bónis Endre.

Az árak stagnálását az Imobiliare.ro portál által csütörtökön közzétett havi piaci elemzés is alátámasztja: eszerint októberhez mérten a múlt hónapban 1,4 százalékos drágulást regisztráltak, ami nagyjából stagnálásról tesz tanúbizonyságot, miközben éves szinten 7,5 százalékos a drágulás üteme, tehát visszaesésnek nyoma sincs.

Az építőipar nem bírja a tempót

Ugyanakkor, miközben azt látjuk, hogy például Kolozsváron és Nagyváradon gombamód szaporodnak az új társasházak, és sokszor már a tervezés idején elkelnek az új otthonok mivel nagyon sokan befektetési célból vásárolnak ingatlant, ráadásul az ingatlanszakértő szerint több is simán gazdára találna –, addig az építőipari statisztikák egyáltalán nem ezt a trendet követik. Sőt

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) által a minap közzétett adatsorok szerint 4,1 százalékkal visszaesett az építőipari munkálatok volumene az első kilenc hónapban az előző esztendő azonos időszakához mérten. A fő ok, hogy az ágazatot súlyos munkaerőhiány hátráltatja.

A szakember szerint az állam sokat segíthet, hogy ezt az átmeneti időszakot átvészeljék a vállalkozók, például azáltal, hogy csökkenti a bürokráciát, vagy rugalmasabban kezeli a pályázati kiírásokat.

Édler rámutatott, Romániából a nyugati országok vonják el a munkaerőt, ezt már csak a keletről behozott olcsóbb munkavállalókkal lehet pótolni. Az első lépést megtette a kormány azzal, hogy a külföldieknek már nem kell kötelező módon kifizetni a hazai átlagbért, minimálbérrel is lehet foglalkoztatni őket, ám még mindig túl bonyolult a munkavállalási engedélyek kiváltása, ezt kellene minél gyorsabban egyszerűsíteni.

– vallja a kamara elnöke. Szerinte már vannak is erre mutató jelek, hiszen már változik az, hogy nálunk minden olcsóbb: a munkaerő, de a munka eredménye is. „Romániában 150 ezer euróból megépítenek egy házat, nyugaton ugyanazt 500 ezer euróból építik meg. Itt is eljutunk erre a szintre, csak az átmeneti időszakot kell valahogy átvészelnünk” – összegzett Édler András.