Ázsiából pótolják. Ma már egyáltalán nem ritka Romániában a vietnami építőipari munkás
Fotó: Pixabay
Nem kötelesek ezentúl bruttó átlagbért fizetni a romániai munkáltatók a külföldi vendégmunkásoknak, akiknek a fizetése csupán a hazai minimálbérrel kell hogy egyenértékű legyen. A bukaresti hatóságok az akut munkaerőhiány enyhítését remélik az intézkedéstől.
2018. november 13., 07:302018. november 13., 07:30
Zöld jelzést adtak a román hatóságok a munkaerőimportnak, engedve a munkáltatói körök részéről érkező folyamatos nyomásnak. A kisebbik kormánypárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) kezdeményezésére a parlament módosította a külföldi állampolgárok jogállásáról szóló törvényt, jelentősen csökkentve a vendégmunkások számára kötelezően nyújtandó bérminimumot. Ennek megfelelően
Ezzel egy időben felére csökkentették azoknak az illetékeknek az összegét, amelyek a munkáltatót terhelik idegen munkaerő alkalmazása során.
A külföldieknek megszabott kötelező „minimálbért” még az Emil Boc vezette kormány határozta meg 2011-ben azzal a szándékkal, hogy előnyben részesítse a romániai munkaerőt. Azóta azonban sokat változott a hazai munkaerőpiac: miközben az ország aktív munkaerejének több mint harminc százaléka külföldön dolgozik, az egyre akutabb belföldi munkaerőhiány immár egész ágazatokat befolyásol hátrányosan.
Az elmúlt években a munkáltatók egyre nagyobb nyomást gyakoroltak a bukaresti kormányra, hogy nyissa meg az ország munkaerőpiacát a külföldi munkavállalók előtt, mivel
„Normális dolog, hogy egy Etiópiából vagy más országból származó, mosogatásra befogott alkalmazott legkevesebb 500 eurót keres havonta, miközben az ugyanolyan munkát végző román dolgozó csak 350-et?” – méltatlankodott nemrég Mohammad Murad, a romániai idegenforgalmi munkáltatók szövetségének elnöke. Vállalkozók és munkaerő-toborzással foglalkozó cégek szerint a jelenlegi helyzetre az jelenthet megoldást, ha a bérek fokozatos növekedésével egy időben Románia megnyitná a munkaerőpiacát a külföldiek, elsősorban a szomszédos, nem európai uniós országok, Ukrajna és a Moldovai Köztársaság munkavállalói előtt, akik számára vonzóak lehetnek a romániai bérek.
Miközben ma már az ország fejletlenebb megyéiben is nehéz munkaerőt találni, az elmúlt években egyre többen alkalmaznak munkaerőt ázsiai országokból.
Bár Lia Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter hónapokkal ezelőtt úgy vélekedett, nem látja értelmét afrikai és ázsiai munkavállalók nagy számban történő beengedésének, a kormány egyértelműen letette a voksot a külföldiek importálása mellett. Míg 2016-ban mintegy 5500, nem uniós országból származó polgár kapott munkavállalási engedélyt Romániában (kétszer többen, mint 2015-ben), a Dăncilă-kabinet idén már nyolcezerre emelte az engedélyezett vendégmunkás-kontingens számát, rajtuk kívül pedig további 4000 kiküldött munkavállaló alkalmazható.
Akadnak ugyanakkor, akik szerint csínján kell bánni az idegenek beengedésével. Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke a külföldieknek nyújtandó kötelező bérösszeg csökkentése kapcsán úgy nyilatkozott: az intézkedés enyhítheti a munkaerőpiacon tetten érhető feszültséget, viszont vigyázni kell a megfelelő „adagolásra” is.
„Tekintettel arra, hogy sok vendégmunkás Keletről érkezik, ügyelni kell a kulturális és vallási egyensúly megőrzésére is. Lám, Magyarországon milyen vehemens reakciót váltott ki a migráció, illetve hová jutott a jelenséggel kapcsolatos vita az Egyesült Államokban” – jelentette ki a témában a jegybanki kormányzó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős, akár 20–30 százalékos visszaesés lehet idén a romániai idegenforgalomban a közalkalmazottaknak nyújtott üdülési csekkek körüli módosulások, illetve az áfa megemelése miatt – kongatták meg a vészharangot a turizmusban érdekelt vállalkozók.
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).
A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a Profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.
Az Európai Bizottság a következő pénzügyi ciklusban gyökeresen átalakítaná a területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerét, amelynek legnagyobb vesztesei a kelet-európai gazdák lennének. Ez ellen gyűjtenek aláírásokat a romániai gazdaszervezetek is.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A májusi 5,45 százalékról júniusban 5,7 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!