• Vélemény

Okkal és joggal érzi úgy a lakosság, hogy a román hatóságok egyáltalán nem urai az afrikai sertéspestisjárvány nyomán kialakult helyzetnek.  

A szupermarket pénztárosa ideges: a futószalag mögött kígyózó sor órák óta végeláthatatlan. És emiatt természetesen a vásárlók is szüntelen morognak, oda-oda vetnek egy-egy szúrós tekintetet, mondatot.

Elindult vasárnap a kárpátaljai Csapról a kelet-ukrajnai konfliktusban érintett azon gyermekek utolsó csoportja, akik a magyar kormány költségén egy héten át üdülnek a Velencei-tónál.

Fullasztó, átláthatatlan posztkommunista esőerdő, balkáni dzsungeltörvények, egymást mardosó bizsnicár törzsek, vérre szomjazó, smekker bennszülöttek – a 100 éves Románia „tiszteletére” rendezett abszurd színjátékban mindenki megtalálja a maga helyét.

Ha nem az állami hatóságok inkompetenciájáról és mélységes átpolitizáltságáról, továbbá a romániai társadalom súlyos erkölcsi válságáról szólna, a fungáló bukaresti hatalom ellen egyedi rendszámtáblával tiltakozó román férfi esetén akár jót is szórakoz

Miért vállalja be a rizikót a romániai lakosság nagy része, és vásárol akár változó kamatozású jelzáloghitellel is saját otthont ahelyett, hogy leélné az életét albérletben, ahogy sok nyugat-európai teszi? 

Kiemelt figyelmet szentelünk a magyar–román viszony alakulásának – mondta Hans Klemm, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete azt követően, hogy a hét elején Csíkszeredában magyar és román politikusokkal, megyei vezetőkkel tárgyalt.

Rengeteg időt és spáciumot felemésztene a névleg Viorica Dăncilă, de facto viszont Liviu Dragnea vezette román kormány valamennyi elhibázott intézkedésének, hajmeresztő megnyilvánulásának felsorolása.

Tengernyi, óceánnyi műanyaghulladék, pillepalack, tonnákban számolható kidobott élelem, országnyi letarolt erdők, állandóan égő villanyok, alig használt, méregdrága, divatdiktátorok cégei által röpke életűre tervezett ruhadarabok halmai a kukákban – így élünk mi.

Nincs mit szépíteni: egy külföldre szegődő fiatal ma mezőgazdasági munkásként, pincérként vagy kamionsofőrként már a középiskola után, 19 éves korától annyit kereshet a messze idegenben, mint itthon egy felsőfokú végzettséggel rendelkező közép- vagy csúcsvezető.

Az idei érettségin négyszer annyi magyar tanuló vizsgázott sikertelenül román nyelv és irodalomból, mint román – közli a lesújtó adatokat a száraz statisztika.

A kommunizmus nem múlt ki, az iránta való nosztalgia a pusztítások ellenére a mai napig köztünk él.

„Nem János szomszéd ellenében” – hangoztatják a székelyföldi románok önjelölt képviselői, akik bukaresti tüntetést szerveznek a közigazgatási törvénykönyv ellen, hogy az államfő ne hirdesse ki a jogszabályt, és „a román nyelv maradjon az állam egyetlen hivatalos nyelve”.

Bár sután, lassan és akadozva, de úgy tűnik, talán-talán mégiscsak beindulhat Romániában a csúszópénz intézményének megszüntetését célzó gépezet.

Bár arról megoszlanak a vélemények, igaza volt-e Gianni Infantinónak, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) elnökének, amikor azt mondta, az oroszországi volt minden idők legjobb labdarúgó-világbajnoksága, az azért kijelenthető: a legrosszabb biztosan nem volt.

Sokan fenntartásokkal fogadták, amikor az RMDSZ tavaly bejelentette, hogy nem akar kimaradni a román egyesülés 2018-ra meghirdetett centenáriumi évéből, és Ezer év Erdélyben, száz év Romániában jelmondattal programsorozattal készül a százéves évfordulóra.

A székelyek magyarok, szó sincs arról, hogy külön nemzetnek, nemzetiségnek lehetne őket minősíteni – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalásában.

Románia nagy bánata, hogy az Európai Unió nem egy luxusautó tetejéről pénzt dobáló oligarcha.