Kilencvenkilenc százalékban elkészült a nagyváradi római püspöki palota külső homlokzatának felújítása, és jól haladnak a munkálatok a kertben és a belső terekben – mindezt saját szemünkkel tapasztalhattuk meg csütörtöki terepszemlénken.  

Valósak az aggodalmak a sertéshús drágulásával kapcsolatban, ám a Krónikának nyilatkozó szakemberek úgy vélik, az nem lesz annyira drasztikus, mint amennyire az ágazat munkáltatóit tömörítő szövetség elnöke véli – meglátásuk szerint nem valószínű, hogy háromszorosára nő az ár. 

Nem túl vállalkozóbarát ország Románia, legalábbis az Európai Bizottság friss felmérése szerint. Az üzleti szféra képviselői szerint túl gyakran változnak a törvények, rossz az infrastruktúra, bonyolult az ügyintézés, ráadásul továbbra is elterjedt jelenség a korrupció.

Széleskörű egyetértés körvonalazódik az Orban-kormány javaslata körül, amellyel megtiltanák, hogy a közszférában dolgozók halmozzák a fizetést és a nyugdíjat. Puskás Bálint nyugalmazott alkotmánybíró szerint ugyanakkor a javaslat nem is alkotmányellenes.

A minden irányból támadott különleges nyugdíjak egy részének megszüntetését helyezte kilátásba Raluca Turcan miniszterelnök-helyettes, jelezte egyúttal, hogy a katonák, bírák és ügyészek kivételt képeznének. Így viszont túl sokat nem spórolna a kormány, a különleges nyugdíjakra kiutalt pénzek legna

Az összerdélyi folyamatokkal szemben figyelemre méltóan lassult a népességfogyás az előző évhez viszonyítva a Székelyföldön, a nyári hónapokban pedig a születések száma minimálisan meg is haladta a halálozásokét.

Megtiltaná a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotta kormány, hogy nyugdíjat és fizetést is kapjanak egyidőben a közalkalmazottak. A lépést Ludovic Orban miniszterelnök is támogatja.

Elégedetlenek a kormány által tervezett minimálbér-emelés mértékével a szakszervezetek, akik szerint, ha nem nőnek gyorsabb ütemben a fizetések, akkor előbb-utóbb tényleg ki fog ürülni az ország. 

A romániai városi lakosság 89,6 százaléka vásárol ajándékot a számára kedves személyeknek Mikulás alkalmából, átlagosan 350 lej körüli összeget fordítanak erre a célra – derül ki a Mednet Marketing Research Center által november 28. és december 2. között készített közvélemény-kutatás csü

Sikertörténet is lehet a román állam tulajdonában levő vállalatok bevezetése a tőzsdére a Krónikának nyilatkozó szakember szerint. A lengyel példa is ezt támasztja alá.

Nincsenek meg a feltételek Romániában ahhoz, hogy a szigeteken 50 százalékos kedvezményt kaphassanak a megújuló energia előállítása, turizmus, szórakozás, közélelmezés, kiskereskedelem, szerencsejátékok és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások terén tevékenykedő cégeknek.

A PSD-kormány által elfogadott intézkedések eltörlésén ügyködik az Orban-kabinet. Eltörölnék egyebek mellett az üzemanyagok extra jövedéki adóját, a részmunkaidős szerződésekre kirótt többletadót, és a hírhedt 2018/114-es sürgősségi kormányrendeleten is módosítanának.

Kivitelezők hiánya akadályozza a panelházak hőszigetelését: ugyan Nagyváradon, Kolozsváron és Csíkszeredában is több ízben kiírták a vonatkozó közbeszerzési eljárásokat, a munkálatok alig töredékére jelentkezett építőipari vállalat, így patthelyzetbe került a program.

A mindenkori román kormányok általában az adó-visszaigénylések késleltetésével próbálják csökkenteni a költségvetési hiányt. Nincs ez másként idén sem, ám a vállalkozók nagy része nem él jogával.

Bár eredetileg úgy volt, hogy már november közepére kiderül, ki lesz Jakubinyi György utódja a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseki székében, a Szentszék máig nem nevezte meg az új főpásztort, és azt sem lehet tudni, hogy erre mikor kerülhet sor.

Bár csütörtökön a reggeli órákban még úgy nézett ki, hogy újabb történelmi mélypontra süllyed a román deviza az egységes európai fizetőeszközhöz képest, erre végül nem került sor, az árfolyam még esett is az előző naphoz képest.