Ezt a régóta ismert, de az esetek nagy többségében figyelmen kívül hagyott tényt vette komolyan végre az RMDSZ, amikor a Bethlen Gábor Alap támogatásával elindította a Transylvania Now című angol nyelvű portált, amely – legalábbis az elindításakor megfogalmazott célkitűzések szerint – arra hivatott, hogy elmagyarázza a világnak, mi történik itt velünk.

Amint Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke akkor elmondta, ha azt akarjuk, hogy a számunkra fontos ügyekről tudjanak, lehet, hogy nem azzal kell kezdeni, hogy csak a problémákat mondjuk el, és folyamatosan sírunk, hanem azzal, hogy megmutatjuk a jó oldalát is Erdélynek. Úgy vélte: hiába van sok jó történet az erdélyi magyarságról, ha hiányzik az egy nagy történet, az egységes nagy narratíva, amit el lehet mondani a közösségről. Ezt az új narratívát próbálja létrehozni a portál.

Nos, abban nem kívánunk vitába szállni vele, hogy valóban szükséges lenne kialakítani egy egységes, a lehető legtöbb részletre kiterjedő kommunikációs stratégiát, amelyen keresztül a nagyvilág első kézből, tőlünk értesül a problémáinkról, nem különböző szűrőkön keresztül, a legkevésbé pedig a hivatalos román álláspont révén, miszerint Romániában „példásan megoldott” a kisebbségi helyzet.
Azt azonban, hogy mekkora esély van egy ilyen narratíva kidolgozására, és hogy erre éppen, az RDMSZ által létrehozott portál lenne-hivatott, majd a jövő eldönti. Annyi viszont bizonyos, hogyha egy ilyen portál húsz évvel ezelőtt indult volna el, már akkor is késő lett volna. Mint ahogy az is, hogy a problémáinkról igenis folyamatosan tájékoztatnunk kell a külföldet, mert ha a jelenlegi geopolitikai viszonyok miatt az illetékes nagyhatalmak nem is igazán hajlanak arra, hogy megpróbálják rákényszeríteni Romániát a kisebbségellenes lépések beszüntetésére, azt azért soha, senki se mondhassa: rajtunk is múlt volna, de nem szóltunk időben.

Példaként a román – és a cseh, szlovák, szerb – gyakorlat lebeghet a szemünk előtt, hiszen ezek a nemzetek már jó 150 éve lobbiznak folyamatosan Nyugaton, és a korabeli magyar kormányzati elit számos hibája – többek között a magyar álláspont külfölddel való megismertetésének elmulasztása – mellett az is nagyon nagy mértékben hozzájárult a trianoni katasztrófához, hogy az említett nemzetek által a magyarság befeketítését célzó, ordas hazugságokat terjesztő propaganda már olyan szinten bevett narratívává vált, hogy a magyar illetékesek csak a fejüket kapkodták. A portálra érkezett első román reakciók – felháborodás amiatt, hogy a román és a magyar közösség közötti konfliktusról merészel a külföld előtt említést tenni, na meg amiatt, hogy az erdélyi helységneveket magyarul tünteti fel – azt mutatják, hogy az máris elevenbe vágott, és máris igazolja a létjogosultságát. Hiszen nagyon sok – egyébként jóindulatú – román számára is ez az első olyan forrás, amelyből első kézből értesül arról, hogyan vélekedik a magyar közösség mindarról, ami körülötte zajlik.

Az ellenséges megnyilvánulások persze magyar részről sem hiányoznak – az erdélyi oknyomozó portál, amely egyszer már magára osztotta a hasznos ostoba szerepét, amikor egy, a határon túli magyaroknak juttatott magyar állami támogatások témájában készült, tendenciózus és a magyarok ellen uszító román riportban szerepelt, most hasonlóképpen járt el, amikor az egész ügyből csak annyit bírt kihámozni, hogy a portál mögött egy Fidesz-közeli cég áll. Aztán a cikkből kiderült, hogy ez valóban így van – csak az nem, hogy ez miért is lenne bűn. Főleg annak fényében, hogy az is kiderült: egy olyan, bejáratott lobbicégről van szó, amelynek feladata már hosszú ideje az, hogy a magyar álláspontot népszerűsítse Nyugaton. Az ilyen cikkek így nem sokra jók, már azon túl, hogy a fekete báránynak kikiáltott kormány belekeverésével érvet szolgáltassanak a kezdeményezés lejáratására ellenségeink számára, illetve hogy a nagyobbik kormánypárt zsigeri gyűlölői újabb okot kapjanak az őrjöngésre. Na meg arra, hogy a többiek szemében végérvényesen beárazzák a felületet, amelyen megjelentek.

Úgyhogy ellendrukkerek ide vagy oda, a lényeg pontosan az, hogy ne csak egy, hanem a lehető legtöbb olyan felület létezzen, amely több nézőpontból, az angol mellett a többi fontos világnyelven is, minden témakörben tájékozódási forrásul szolgál a nagyvilág számára az erdélyi magyar közösség életéről, sérelmeiről és panaszairól, de értékeiről és kiemelkedő teljesítményeiről, személyiségeiről is.

Hiszen jó 150 éves hátrányt kell ledolgoznunk.