Pataky István

Pataky István

Motiválás Brüsszelből

2018. november 14., 20:442018. november 14., 20:44

2018. november 15., 10:422018. november 15., 10:42

Boldog, gondtalan ország lenne Románia, ha azok lennének a legnagyobb problémák, amelyeket az Európai Parlament buzgó mócsingjai pontokba szedve papírra vetettek, majd megszavaztak.

Ahogyan arra mindenki számított, az EP képviselőinek túlnyomó többsége kritikátlanul elfogadta a román ellenzék és Klaus Johannis politikai álláspontját az igazságügyi reformról. A jelentés olyan kérdésekről mond véleményt vagy javasol lépéseket, amelyekhez az EU parlamentjének nincs köze. A lényeget illetően Strasbourgban nem történt semmi: mandátumának végén az EP tett egy minden jogi következmények nélküli gesztust Brüsszel bukaresti kedvenceinek, azoknak, akik készek minden eszközt bevetni a kormánybuktatás érdekében, s Liviu Dragneánál talán csak egy nagyobb ellenségük van: Orbán Viktor. S ha már lúd, legyen kövér: ugyancsak kedden az Európai Bizottság aggódott egyet a román igazságszolgáltatás ügyében az ellenőrzési és együttműködési mechanizmus éves állásfoglalásában.

A brüsszeli olcsó kampányfogásoknál, szavazgatásoknál sokkal érdekesebb az a szolidaritás, ami Közép-Kelet-Európában van kialakulóban. A magyar–lengyel összefogás közismert. A jelenlegi két kormány egyszerre lép minden olyan kérdésben, amely uniós kettős mércéről, a térségbeliek megalázásáról, a nyugat-európai felsőbbrendűség gátlástalan hirdetéséről szól. Ez a páros bővül lassan, de biztosan Romániával. Egy korábbi bukaresti román–lengyel külügyminiszteri egyeztetés után a két tárcavezető nyomatékosította: az Európai Unió alapelveinek durva megsértése lenne, ha az uniós pénzalapok odaítélését feltételekhez kötnék. Jacek Czaputowicz, a varsói diplomácia vezetője nyilvánvalóan Bukarestre célozva úgy vélekedett: nem csak Magyarország állna ki Lengyelország mellett, ha napirendre tűznék az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti, Varsóval szemben megindított eljárás ügyét a tagországok kormányait tömörítő tanácsban. Arra a kérdésre, hogy mit tenne Varsó, amennyiben Románia hasonló helyzetbe kerülne, a lengyel tárcavezető azt mondta: országa a térség más államait is megvédi, ha Brüsszel nem megfelelően viszonyul hozzájuk.

A minap Szijjártó Péter külügyminszter tárgyalt Bukarestben. A sajtó nem igazán kapta fel a fejét a magyar diplomácia vezetőjének legizgalmasabb kijelentésére. „Arról biztosítottam a külügyminiszter urat (Teodor Meleșcanut – a szerk. megj.), hogy Magyarország sem fog semmilyen politikai alapon, elfogult nem kormányzati szervezetek véleménye alapján elindított politikai támadást támogatni Románia ellen” – fogalmazott Szijjártó. Vagyis az uniós szavazati jog megvonásáról szóló híres-hírhedt hetedik cikkely, Brüsszel kedvenc zsaroló eszköze magyar–lengyel–román vonatkozásban semmit sem ér. Ha ez a szolidaritás, együttműködés a külpolitika más területeire is kiterjed, akár közös köszönőlevél is mehet az uniós intézmények vezetőinek a hatékony motiválásért.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Páva Adorján

Páva Adorján

Erdély a „teremtő káoszban”

Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Románia a vesztébe rohan, de még visszafordulhat

Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.

Balogh Levente

Balogh Levente

A választás, amely senkinek sem hiányzott

Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Na de mi következik az államfőválasztás után?

Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ferenc, a „magyaros” pápa

Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.

Balogh Levente

Balogh Levente

Árad a cián

A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.