• Vélemény

Felháborító, hogy simán megtörténhet, ami a minap Kolozsváron: a halláskárosultak iskolájában a diákok éjszakai felügyeletével megbízott alkalmazott ököllel többször arcon ütötte, majd halálosan megfenyegette a bentlakó diáklányt.

Már számon tartani is nehéz, hány nemzetközi konszenzust rúgott fel eddig Donald Trump amerikai elnök Jeruzsálem Izrael fővárosaként való elismerésétől az iráni atomalku felmondásán át legutóbbi, gazdasági jellegű húzásáig.

Még szerencse, hogy Romániának van egy világklasszis teniszezője, aki hosszú ideje vezeti a világranglistát, és aki történetesen éppen az elmúlt hétvégén szerezte meg pályafutása első Grand Slam-trófeáját.

Kis túlzással azt mondhatnánk: Románia a tizenkilencmillió alkotmányjogász országává vált.

Nem árt, ha már az elején tisztázzuk: a revízió, a határmódosítás témája nem tekinthető tabunak.

Bármennyire is elcsépeltnek, agyonhangsúlyozottnak tűnik, hogy milyen fontos a környezetvédelem, nem lehet eléggé hatékonyan felhívni rá a figyelmet.

Úgy látszik, Dan Tanasă is ember: bármennyire is képzett, sikeres magyarjelkép-vadász, ő is tud hibázni. Ugyanis a hivatásos feljelentő múlt héten olyan szívességet tett fogadott ellenségeinek, amelyet igazából csak megköszönni lehet neki.

Talán még soha nem kísért magyarországi terveket akkora román médiafigyelem, mint amekkorát az a hír kapott, miszerint az Európai Unió kohéziós alapjából 265 millió eurót fordíthat Magyarország a Budapesttől a román határig tartó M4-es autópálya új szakaszának kiépítésére.

Autonómiaügyben régóta idejétmúlt az a megállapítás, miszerint nem szabad fejjel a falnak rohanni. A fővesztés terhe ugyanis nem azok vállát nyomja, akik ma még hisznek az önrendelkezés megvalósításában, és tenni próbálnak érte.

Időről időre szárnyra kelnek pánikot keltő, szerte a nagyvilágból vagy éppen tájainkról induló hírsorozatok, amik arra engedhetnek következtetni, hogy olykor „támadásba lendül” a természet az ember ellen.

Jelentősen átalakulhat a román belpolitikai paletta, miután a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) több képviselője is úgy döntött, hogy hátat fordít a pártnak, és átlép a PSD-t korábban irányító volt miniszterelnök, Victor Ponta Pro Románia nevű pártjába.

Az elmúlt időszakban azok is megismerkedtek a GDPR betűszó mibenlétével és jelentésével, akik általában nemigen mutatnak érdeklődést az Európai Unióban hatályos szabályok és rendeletek iránt.

Miközben a Romániában élők elsöprő többsége súlyos problémának tartja a korrupciót, legalább egyharmaduk élt a lefizetés, a csúszó- vagy hálapénzadás lehetőségével a megkérdezésük előtt eltelt egy évben.

Jelen állás szerint ott tartunk, hogy a címben feltett kérdésre könnyen előfordulhat, hogy „igen, valamilyen formában mindenképpen” lesz a válasz.

Döbbenetes, hátborzongató piros felkiáltójelnek tekinthető, hogy a közösségi oldalon való intenzív jelenlét és lájkvadászat miatt veszítette életét kilenc ember egy mikrobuszban, amelynek sofőrje élőben közvetítette vezetés közben az országúton való száguldást.

Súlyosan tévedett, aki arra számított, hogy a centenáriumi évre, valamint a közelgő román uniós elnökségre tekintettel a bukaresti politikai osztály képviselői elássák a csatabárdot, és egy időre jegelik a nézeteltéréseiket.

Még jóformán meg sem emésztettük, hogy az RMDSZ törvénytervezetet készül benyújtani annak érdekében, hogy a magyar közösséget ne lehessen nemzetbiztonsági kockázatnak tekinteni Romániában, máris itt az újabb, hasonló problémát felvető ügy.

Valljuk be, olykor hajmeresztő tud lenni az a pökhendiség, arrogancia és nemtörődömség, amivel tanügyminisztereink viszonyulnak az oktatás egészéhez, kiváltképp annak húzódó-halasztódó, sokszor sokféleképpen elképzelt, de gyakorlatba még mindig nem ültetett reformjához.