"Mi, a magyar nyelvközösség tagjai, akik Romániában élünk, vajon hogyan rangsoroljuk, hová helyezzük saját nyelvünket? A román hatalmi fölénnyel a politikának kell foglalkoznia, nyelvi hűségünkkel saját magunknak" – Péntek János nyelvészprofesszor gondolatai a magyar nyelv napján.
2018. november 13., 17:162018. november 13., 17:16
2018. november 13., 17:182018. november 13., 17:18
A Krónika múlt csütörtöki számában olvashattunk arról, hogy a kovásznai polgármester megnyerte azt a pert, amelynek az volt a tárgya, maradhat-e felül a magyar nyelvű szöveg egy Széchenyi dombormű kétnyelvű feliratán, amely egy idézetet is tartalmaz Széchenyitől. Felül vagy alul? Mert a hatalmi fölénynek ebben is nyilvánvalónak, láthatónak kell lennie.
A magyar nyelv napján az jutott erről eszembe, hogy mi, a magyar nyelvközösség tagjai, akik Romániában élünk, vajon hogyan rangsoroljuk, hová helyezzük saját nyelvünket? Alul vagy felül? Melyiket választjuk, amikor választási lehetőségünk van? Melyiket választjuk gyermekeinknek, amikor választanunk kell? Melyiket tudjuk jobban saját kétnyelvűségünkben? Melyiket beszéljük szívesebben és gyakrabban? Melyik az első és melyik a második, és hogyan következnek utánuk a többiek?
A román hatalmi fölénnyel a politikának kell foglalkoznia, nyelvi hűségünkkel saját magunknak. Tudom, igazságtalan mindezt számon kérni a szórványban élőktől, azoktól, akik kényszerhelyzetben vannak, és nekik fáj legjobban, hogy nem beszélnek úgy magyarul, ahogy szeretnének. Ezért gondolom azt:
Ne a nyelvi romlás foglalkoztasson bennünket. Minduntalan erről kérdeznek, pedig, ha akárhány magyarul beszélő emberre én visszakérdeznék: romlik-e az ő saját beszéde, nyelvhasználata, már a kérdés miatt is megsértődne. Senki nem érzi úgy, hogy saját beszéde romlik, nem is érezheti, mégis általános a feltételezés, hogy rohamosan romlik a magyar nyelv. Változni változik, de nem romlik, nem is romolhat. Megvan az országnyelv hatalmi fölénye, sokszor a magyar nyelv használatának korlátozása, az ebből adódó hátrányos helyzet: de jóval szabadabbak vagyunk, mint voltunk 1990 előtt, a magyar nyelvközösség egységét is jobban érezhetjük, a magyar köznyelv is egyre inkább közössé, számunkra is elérhetővé válik. És még élvezhetjük saját magyar nyelvjárásaink színeit, értékeit. A szabadságban és a határtalanságban sokat segít bennünket a nyelv új dimenziója: az elektronikus, a digitális. Az anyanyelvű önművelésben és a használat gyakorlásában kell kihasználnunk lehetőségeinket.
Péntek János
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!