Kiss Judit
2018. november 07., 19:312018. november 07., 19:31
2018. november 08., 10:152018. november 08., 10:15
A tisztánlátás érdekében alkalmazzunk csak nyugodtan kettős vagy „hármas” mércét, szemléljük lehetőleg több oldalról azt, ami a hazai egészségügyben folyik. Mert olykor jó rápillantani a mindannyiunkat érintő, sokszor bürokratikusan, nehézkesen működő, a beteg érdekeit gyakorta mellőző rendszerre, amelynek most csak az egyik szegmense kerül előtérbe.
Tekintsünk rá több szempontból, mert tudjuk, hogy bármilyen, az egészségügyet érintő problémáról legyen is szó, összetett a kép: egyrészt adott a döntéshozói szemszög, aztán az orvosok olvasata, végül, de nem utolsósorban pedig az egészségügy „tárgyának”, a páciensnek a szempontja.
Az épp terítéken lévő kényes téma azért került reflektorfénybe a minap, mert Raed Arafat belügyi államtitkár, tiszteletreméltó szakmai múlttal rendelkező orvos, a rohammentő- (SMURD) és légimentő-szolgálat romániai alapítója ismét megfogalmazta a hazai orvostársadalom kritikáját. Nehezményezte, hogy Hippokratésznak a magán- és közszférában egyszerre dolgozó felesküdtjei kevesebb gondot fordítanak az állami intézményekben a pácienseikre, mint azokra, akiket a magánrendelőjükben kezelnek. Mindezt annak ellenére, hogy az utóbbi időben jócskán megemelkedett az állami szektorban dolgozó egészségügyiek bére.
Ezzel a kritikával természetesen nem értenek egyet az orvosok, árnyalják a képet, és a mundért is védendő azt mondják, igenis lelkiismeretesen gyógyítják a pácienseiket, és bár nehéz a munkájuk, mégis próbálnak megfelelni.
Ha a hétköznapi ember szemszögéből nézzük, úgy tűnik, kicsit mindenkinek igaza lehet: Arafatnak éppúgy, mint a világ talán legnehezebb, legfelelősségteljesebb hivatását választó és végző orvosoknak. Valószínűsíthető, hogy az egykor rendkívül népszerű marosvásárhelyi mentős, ma belügyi államtitkár és az országos katasztrófavédelmi felügyelőség vezetője jól látja, tudja: bizony akadnak orvosok szép számmal, akik nem elégszenek meg az átlagosnál jócskán magasabb állami fizetésükkel, így minél többet akarnak kicsavarni magánpraxisukból. Ha számokban beszélünk, elég „látványos” és beszédes, hogy a 2022-ig fokozatosan életbe lépő új bértörvény szerint például egy főorvosnak bruttó 12 500 lejre emelkedett a fizetése, miközben a romániai bruttó átlagkereset augusztusi adatok szerint megközelítőleg 4400 lej.
Ha a kérdést a pácienstársadalom szemszögéből nézzük (mert ha nincs is rá bevett kifejezés, bizony létezik pácienstársadalom), akkor azon túl, hogy elgondolkoztatóak ezek a számok, bizony a betegeknek is igazuk lehet. Tegyük fel a kérdést: mi van azzal a pácienssel, akinek az átlagosnál jóval kevesebb a jövedelme, így nem engedheti meg magának, hogy magánrendelőkbe járjon? (Ahol, mint tudjuk, legtöbbször sokkal inkább emberszámba veszik, mint az állami intézményekben.) Ilyenformán az állami egészségügyi intézményekbe kényszerülő beteg arra van utalva, hogy miután időpontot kért az orvostól, esetleg hosszú hetekig várt sorára, felületesen kezelik, mert a gyógyítónak nincs ideje rá, hiszen rohan a magánrendelőbe pénzt keresni.
Bár naivitásnak tűnhet elvárni, ugyancsak ideje lenne, hogy végre-valahára úgy hangolják össze, úgy igazgassák a döntéshozók a jövőt, hogy az az orvosi és páciensi igények számára egyaránt kielégítő legyen. Hiszen mégiscsak olyan lényeges dolgokról van szó, mint a pénztárcánk. Na meg az egészségünk!
Balogh Levente
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
Gazda Árpád
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Rostás Szabolcs
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Balogh Levente
Vége a fél éve tartó elnökválasztási mizériának, a legnagyobb mumus, Călin Georgescu bejelentette a visszavonulását a politikától, miután Nicușor Dan nyerte a megismételt elnökválasztást – úgy tűnhet, Romániában helyreállt a rend.
Balogh Levente
Miközben Nicușor Dan választási győzelme kedvező fejlemény a magyarok számára, hiszen sikerült elkerülni, hogy az országnak szélsőjobboldali, magyargyűlölő elnöke legyen, azért olyan sok okunk még sincs az önfeledt ünneplésre.
Rostás Szabolcs
Románia leginkább ahhoz a katonához hasonlít, akire a csatában rálőttek, de szerencséjére a füle mellett elsüvített a puskagolyó – tömören így foglalható össze az államfőválasztás végeredményének legfőbb következtetése.
Balogh Levente
Sokszor mondták már a romániai választások kapcsán, hogy két rossz közül kell választani, ezért szavazzunk a kisebbikre – a mostani elnökválasztás viszont már arról szól, hogy nem a nagyobbik rosszat, hanem a katasztrófát kell elkerülni.
szóljon hozzá!