• Vélemény

Hitetlenkedve és méltatlankodva reagált a román sajtó és közvélemény egy része arra a múlt heti felmérésre, amely szerint az erdélyi magyaroknak csupán tíz százaléka tekinti hazájának Romániát.

Üdvözlendő, ha olyan, a felnövő nemzedékek számára fontos ismereteket, témaköröket vezetnek be az iskolai oktatásba, amelyek eddig nem szerepeltek benne. 

Megtáltosodott az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság. Hosszú évek csendje és a nyári tengerparti szezon szokásos vendéglátóipari mulasztásait büntetgető csúcsszervből kemény kiállású hatóság lett.

Lassan célegyenesbe fordulni látszik a PNL Tegyük újra naggyá a PSD-t! hadművelete, miután a párt az olyan „nagyágyúk” unszolására, mint Emil Boc kolozsvári polgármester, úgy döntött, az eddig a  gyűlölt szociáldemokratákkal próbálnak összebútorozni.

 Ami az utóbbi hetekben, hónapokban történt a bukaresti politikában, az szembemegy minden észérvvel, így az események logikus keretekben történő értelmezése lehetetlen.

A jelek szerint későn érő típusú az erdélyi magyar szervezeti kultúra, a kolozsvári akadémiai közeg – már ami a megfélemlítésre, megalázásra, a hatalommal visszaélésre való érzékenységet illeti.

„Sohasem fogok viselni »Szavazzatok a PSD-re!» feliratú dzsekit. Soha! Elhatárolódunk ettől a toxikus párttól, ellenzékben tartjuk most is, de 2024 után is”.

A minap beszámoltak a lapok arról, hogy a szucsávai bíróság helyt adott a jászvásári diákliga által közvetített perben a Marosvásárhelyen tanuló öt orvostanhallgató kérésének, miszerint hatálytalanítsák az egyetem vezetőségének korábbi döntését.

Önpusztító ámokfutás – talán ez a legalkalmasabb jellemzés arra, amit a Florin Cîţu vezette PNL az elmúlt jó egy hónapban kormányalakítás címén művel Romániában. 

Megmosolyogtató az a villámgyors mozdulat, amellyel az eddig kizárólag liberális toposzok mentén kategorizáló magyarországi „véleményformálók”, újságírók politikusi példaképet váltottak. 

Hangzatos, figyelemfelkeltőnek, sőt sokkolónak szánt kijelentésekkel kongatták meg a klímaválságra vonatkozó vészharangot Glasgow-ban, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 26. ülésén.

Romániában könnyű kormányt buktatni, de kormányt alakítani a jelek szerint jóformán nehezebb, mint oltott pácienst találni a koronavírusos betegeket ápoló kórházak intenzív osztályain.

Kevés olyan szelete van jelenleg a romániai mindennapi életnek, amit ne hatna át a járvány kapcsán, pontosabban a hatóságok inkompetens módon, következetlenül, összevissza hozott intézkedései miatt kialakult káosz.

„És mi történik, ha valakit beidéznek a DNA-hoz, de nincs beoltva? Nem mehet, de elő se állíthatják” – kommentálta az új járványügyi rendelkezéseket a korábban a nagypolitikát is megjárt román futballmágnás, Gigi Becali.

A Dacian Cioloş fémjelezte kisebbségi kormány parlamenti leszavazásával véget ért a „Tegyünk úgy, mintha az egészségügyi és energiaár-válság közepette gyorsan új kormányt szeretnénk” című színjáték első felvonása.

Dacian Cioloș másodszor bizonyította be, hogy alkalmatlan a miniszterelnöki poszt betöltésére. Először kormányfőként sikerült ezt bemutatnia az országnak, miután a 2015-ben indult alig egy évig tartó „technokrata” ténykedése egy nagy semmit eredményezett.

Ha belegondolunk, irdatlanul nagy az az élelmiszer-mennyiség, amennyit egy romániai polgár a szemétbe dob egy év alatt: átlag 120 kilónyit. Durván számolva az egy személy által egy nap alatt a kukába dobott táplálékféle körülbelül fél kilogrammot jelent.

Sokszor leírtuk már, hogy a román állam nem tudja megvédeni saját állampolgárait. A koronavírus-járvány negyedik hullámának berobbanása még inkább rávilágít azokra a rendszerszintű problémákra, amelyek az állam normális működését akadályozzák.