A világ kellőképpen belefáradt a két éve tartó, de most lecsengőben lévő járványba, Joe Biden rekordidő alatt tette nevetség tárgyává az amerikai elnöki pozíciót, Angela Merkel, Németország erős kancellárja lelépett a színpadról, energiaválság sújtja a vezetők nélküli Európai Uniót. Eljött Putyin ideje.

Oroszország ellenséges álláspontja az Egyesült Államok egyre nyilvánvalóbb kelet-európai nyomulásával, az amerikaiak kijevi „berendezkedésével” kapcsolatban érthető, az érvek kristálytiszták. Moszkva ismét egyfajta biztonsági pufferzónát, saját befolyási övezetet akar nyugati határánál, ezért Minszkben, Kijevben minimum oroszbarát kormányt szeretne látni. Az oroszok nagy többsége számára Fehéroroszország és Ukrajna „orosz föld”. Putyin azt a bátor „cárt” testesíti meg, aki vállalja a harcot hazája érdekeiért. Mindez remek orosz szemmel. Magyar, közép-kelet-európai szemmel viszont csak annyit jelent, hogy már megint az agresszió a fő eszköz Moszkvában. A célpont ráadásul itt van a szomszédunkban.

Mindeközben a jelenlegi Ukrajnát magyarként nehéz őszintén sajnálni. Az oroszellenesség jegyében egyre féktelenebbé vált ukrán nacionalista hevület az utóbbi években olyan mértékben csapott le a kárpátaljai magyarokra, de a többi kisebbségre, így a románokra is, hogy az büntetésért kiáltott. Hiába vártunk Kijev elleni retorziókra a súlyos kisebbségi jogfosztások miatt a Moszkva provokálásával elfoglalt Washingtontól, Brüsszeltől.

Szeretjük vagy sem a mai Ukrajnát, Putyin nem a megoldásokat hozza, hanem a háborút. Annak minden drámai következményével. Kárpátaljai magyar fiatalok sorozása sem kizárt, ami egyrészt a frontra kerülők életébe kerülhet, ahogyan az néhány évvel ezelőtt Donyeck környékén történt, másrészt újabb menekülthullámot indíthat el. A szomszédos országban zajló háború az egész térség gazdaságára negatív hatással lesz.

Oroszország, a világrend „másik pólusának” játszmái hamarabb lehetnek befolyással a mindennapjainkra, mint azt gondolnánk. „Nos, üdv a szép új világban, amelyben az európaiak nagyon hamar kétezer eurót fognak fizetni ezer köbméter gázért” – közölte a Twitteren Dimitrij Medvegyev, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács elnökhelyettese az Északi Áramlat–2 németországi engedélyezésének német felfüggesztésére reagálva. A moszkvai üzenet a jelenlegi gáztőzsdei ár megduplázását vetíti előre. Ugye értjük, mit jelent ez?

Az Egyesült Államok globális egyeduralkodó szerepének vége. Nincs különösebb okunk a sajnálkozásra emiatt, bár a kommunistaellenes rendszerváltások idején voltak egészen jó pillanatai is az amerikai álomnak. Washington most épp a saját társadalmi, politikai romjait igyekszik leplezni. Kína elégedetten vigyorog. Pekingben talán éppen Tajvan gyors lerohanását tervezik. Mi meg itt a térségben Putyinnal vagyunk „megáldva”. Halkan jegyzem meg, ebben a nagy világrendi átrendeződésben azért nem ártana egy új Ronald Reagan.