• Vélemény

Vajon hány politikai öngyilkossági kísérletet képes túlélni egy politikai alakulat? Meddig teheti kockára büntetlenül a saját hitelét a választói előtt egy olyan párt, amely nem is olyan rég, tizenhárom hónappal ezelőtt simán megnyerte a parlamenti választásokat?

„Most tehát itt van a régi-új, áramvonalas második Dragnea-kormány, amely a miniszterelnök ígérete szerint engedelmesen végrehajtja majd a pártelnök minden utasítását. Legalábbis addig, amíg elődjéhez hasonlóan Tudose rá nem kap a hatalom ízére” – írtuk tavaly júniusban.

Nem tudom, készült-e leltár valahol arról, hányszor sértették, alázták meg román közméltóságok az erdélyi magyarokat az elmúlt közel három évtized során. Korábbra azért ne nyúljunk vissza, mert a kommunizmus idején ugye kisebbségi kérdés egyszerűen nem létezett.

Az unalomig ismert szövegektől a némi újszerűséggel is bíró felvetésekig fedték le a palettát a román pártok reakciói arra, hogy a három erdélyi magyar párt elnöke közös állásfoglalást írt alá arról, hogy egyeztetik az autonómiaelképzeléseiket.

A legijesztőbb becsléseket is felülmúlja az országba hozott használt személygépkocsik száma: 2017 első tíz hónapjában 600 ezer, külföldről származó autót írattak forgalomba Romániában.

Sokszor elhangzik mostanában, hogy a kereszténység kisebbségi vallássá válhat Európában, valamint az is, hogy a magyarság kisebbségnek tekinthető a nagyobb népek tengerében.

Kétségtelenül előrelépésnek tekinthető az erdélyi magyar politikai alakulatok vezetőinek autonómiaügyben szentesített állásfoglalása.

Szárnyal a romániai turizmus – derül ki hónapról hónapra a hivatalos statisztikákból, azok ugyanis rendre arról adnak számot, hogy bővül a vendégéjszakák száma, egyre több a turista, és szépen, lassan a külföldi vendégek száma is elkezdett gyarapodni.

Tíz év hithű szolgálat után háttérbe szorítják Valentin Bretfeleant, a marosvásárhelyi magyar jogvédelmi törekvések egyik legfőbb ellenlábasát.

Életmentő-e vagy pedig egyenesen életveszélyes a védőoltás? Milyen kockázatokkal járhat, ha megkapják a gyerekek a súlyos, járványos betegségek elleni vakcinákat? És milyennel, ha magát a betegséget?

Bár nem hinnénk, hogy szándékos lett volna a gesztus, de a még hozzávetőlegesnek sem nevezhető „magyarsággal” megfogalmazott meghívó már rögtön az év első napján előre vetítette, milyen hozzáállásra számíthat a centenárium mámorában tobzódó román társadalom részéről.

Újévhez közeledvén többször megdörzsöltem a szemem, miközben betűről betűre az alábbi szöveget olvastam Marosvásárhely honlapján, a város polgármesteri hivatala és helyi tanácsa nevében.

Sem a kül-, sem a belpolitikai események kapcsán nem mondhatjuk azt, hogy a 2017-es év unalmas lett volna.

Ne féljetek! – idézte Ferenc pápa szenteste mondott homíliájában II. János Pált, miközben az immár megszokottnak tekinthető terrorfenyegetettség miatt fokozott biztonsági intézkedések övezték a karácsonyi eseményeket a Vatikánban.

„Autonómia nélkül minden kisebbség halálra ítéltetett.” Ha nem is feltétlenül ebben a formában, de a fenti idézet nagyon sokszor elhangzott már Kárpát-medencei magyar politikusoktól az elmúlt közel száz év folyamán.

Sajátos karácsonyi „ajándékkal” kedveskedett a katonai ügyészség az ország polgárainak.

Érthető okokból egyre többen veszik igénybe az egészségügyi magánszolgáltatásokat, ám egyre több példa igazolja, hogy Romániában a privát közegben sem tudják vagy akarják teljes mértékben felszámolni az állami szektort behálózó korrupciót.

Huszonhét helyett huszonnyolc évet kell emlegetnünk immár, ha az 1989 decembere, a fordulópontnak, egyfajta mérföldkőnek tekinthető változások óta eltelt időszakra utalunk.