Balogh Levente

Balogh Levente

Magyarok és székelykedők

2018. július 14., 10:54

2018. július 14., 10:54

A székelyek magyarok, szó sincs arról, hogy külön nemzetnek, nemzetiségnek lehetne őket minősíteni – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalásában.

Az emberek többsége ezt olvasva persze joggal értetlenkedik, mondván, miért volt erre egyáltalán szükség, hiszen evidenciákról, nyilvánvaló tényekről nemigen szokás hivatalos, tudományos álláspontot kiadni. Nem olvashattunk akadémiai állásfoglalást arról, miszerint nappal világos van, mint ahogy arról sem, hogy a jég hideg. Nevetséges is volna, ha magától értetődő kérdésekben kéne a tényekre újra és újra rávilágítani.

Az, hogy a székelyek magyarságának egyértelmű tényét most mégis kénytelen volt hivatalosan megerősíteni a tudós társaság, annak tudható be, hogy egy magát Székelyek Világszövetségének nevező szervezet azt a célt tűzte ki, hogy Magyarországon honos nemzetiséggé nyilváníttassa a székelyeket. A tavaly kezdeményezett, már akkor is általános meghökkenést keltő akció most azt követően vált ismét aktuálissá, hogy sikerült összegyűjteni az ehhez szükséges ezer aláírást, így a hatályos törvények alapján az Országgyűlés dönthet arról, helyt ad-e a kezdeményezésnek vagy sem.

Ez indokolta az akadémiai állásfoglalást is, a végső döntéshez ugyanis tudományos vélemény is szükséges arról, megalapozott-e egy adott népcsoport magyarországi honos nemzetiséggé nyilvánítására irányuló kezdeményezés. A kezdeményezők céljai azóta sem világosak, zavaros magyarázataikból nem derül ki, mitől volna jó a székelyeknek, illetve a magyaroknak, ha a székelyeket pont Magyarország külön nemzetként ismerné el. Az viszont továbbra is evidens, hogy mitől lenne rossz.

Ha nem is feltételezzük azt, hogy a felvetés mögött valamilyen formában a román állam áll – természetesen a titkosszolgálatai révén –, akkor is nyilvánvaló, hogy egy ilyen kezdeményezés csakis az erdélyi magyar közösség felszámolására, beolvasztására törő román hatalom malmára hajthatná a vizet. Hiszen amennyiben Budapest úgy döntene, hogy a magyartól különböző, önálló nemzetnek ismeri el a székelységet, biztosak vagyunk benne, hogy nem kellene sok idő ahhoz, hogy Bukarest is így tegyen. Attól kezdve pedig búcsút vehetnénk a jelenleg még mindig 1,2 millió körüli magyar közösségtől, és a magyaroknak egyes településükön a számarányuk alapján járó jogoktól. Azt már szinte fölösleges is megemlíteni, hogy önálló székely nyelv nem létezik, mint ahogy – a sajátos regionális identitás ellenére – a székely kultúra a magyar kultúra szerves része.

Persze máris vannak olyan hangok, amelyek szerint az akadémia ebben a kérdésben is idegen érdekeket szolgál, mint a finnugor elmélet „erőltetésével”. Róluk leperegnek ezek az érvek, ugyanúgy hisznek a maguk agyszüleményében, mint a laposföld-hívők, vagy azok, akik szerint Hitler egy maroknyi náci tudóssal és katonával együtt repülő csészealjakon a Hold sötét oldalára menekült, és azóta is várja a visszatérést.

De ez most nem fontos, legyenek csak el a saját kis világukban a sumér-magyar rokonságot és a magyarság szíriuszi származását hirdető habókosokkal. Az akadémia kimondta a nyilvánvaló igazságot, az Országgyűlés pedig remélhetőleg minél hamarabb elveti a nem csupán az erdélyi magyar közösség, hanem az egész magyar nemzet szempontjából káros kezdeményezést.

korábban írtuk

Magyar Tudományos Akadémia: a székelység a magyar nemzet része
Magyar Tudományos Akadémia: a székelység a magyar nemzet része

A székelység a magyar nemzet része – szögezte le kedden a Magyar Tudományos Akadémia a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló anyaországi választópolgári kezdeményezés kapcsán.

2 hozzászólás Hozzászólások

Ezt olvasta?

Makkay József

Makkay József

Magyarok román pártszínekben

Nehéz választási kampányon és szavazáson vagyunk túl. Nem csak azért, mert félő volt, hogy az RMDSZ nem lépi át az ötszázalékos választási küszöböt, hanem a román pártok keresztül-kasul Erdélyben magyar jelölteket is indítottak.

Balogh Levente

Balogh Levente

Választások közel és távol

Sajátos együttállás: vasárnap egyszerre szavazhatunk arról, hogy kik képviseljék az erdélyi, partiumi és bánsági magyar közösséget a legalacsonyabb – azaz önkormányzati – és a legmagasabb – vagyis európai parlamenti – szinten.

Balogh Levente

Balogh Levente

Nem bízom benne, tehát rá szavazok

A romániai polgárok alapvetően egy félvak macskát se bíznának rá a politikusaikra, de valamiért mégis leszavaznak rájuk – legalábbis ez szűrhető le a legfrissebb közvélemény-kutatásokból.

Makkay József

Makkay József

Már csak ingyen sör kell!

Választások előtti árszabályozási lázban él a román kormánykoalíció, hogy valahogy meggyőzze a politikából kiábrándult tömegeket, menjenek el szavazni, és rájuk voksoljanak. Az elszabadult élelmiszerárak ugyanis sok jót nem ígérnek.

Balogh Levente

Balogh Levente

Pisztolydemokrácia

Egy demokratikus országban sokféleképpen ki lehet nyilvánítani egy kormány politikájával szembeni elégedetlenséget – Szlovákiában úgy döntöttek, hogy a lehető legbrutálisabban, a hivatalban levő miniszterelnök lelövésével jelzik a „kifogásaikat”.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Lendületet adni a vén Európának

Egyre-másra látnak napvilágot a választások közeledtével a közvélemény-kutatások, amelyekben a társadalomnak a különböző intézményekhez, pártokhoz, jelenségekhez, és persze magához a szavazási aktushoz való viszonyulását mérik.

Tóth Gödri Iringó

Tóth Gödri Iringó

Értenek minket a nagyvilágban?

A francia Riviérán, a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál idején a szupermarketben sorban állva vizslattam a pénztárnál előttem állók kosarát: három férfi néhány olcsó sörrel.