• Vélemény

Furcsa helyzetbe került az RMDSZ, amelyet a jelek szerint akkor is „királycsinálóként” tartanak számon, ha éppen nincs királycsináló pozícióban.

Fura – hogy egyéb jelzőt ne használjunk – dolog ez a politika, vele együtt pedig a politikai újságírás!

Bár jelen sorok szerzőjétől a legkevésbé sem idegen a monarchia eszméje, az elmúlt napokban I. Mihály román exkirály halála nyomán kirobbant média- és közéleti hisztéria mégis kiválóan alkalmas arra, hogy még a monarchia legmegveszekedettebb támogatóinak is csömört okozzon.

A csíksomlyói búcsú körüli UNESCO-s hercehurca megkülönböztetett védelem helyett eddig inkább csak a zarándoklat szellemiségéhez méltatlan helyzeteket eredményezett.

Az a gyerek, aki az első hóesésre vár, jól várakozik, s már várakozása is felér egy hosszú-hosszú hóeséssel – írta Pilinszky János, a huszadik századi magyar irodalom egyik legjelentősebb lírikusa.

„Magyarságkampányba” fog az Erdély és Románia egyesülését fémjelző 2018-as centenáriumi évre tekintettel az RMDSZ, amely Ezer év Erdélyben, száz év Romániában címmel hirdetett programsorozatot.

Olvasgatva a romániai közéleti, politikai portálokat, heti- és napilapokat, vagy kapcsolgatva a hírcsatornák között, nem lehet nem azt a következtetést levonni, hogy már megint nem arról szól a közbeszéd, amiről az év utolsó hónapjában szólnia kellene.

A Közel-Kelet már eddig is állandó potenciális konfliktusforrás volt, ám Donald Trump amerikai elnök döntése révén, amellyel Washington a zsidó állam 1948-as kikiáltása után végre Jeruzsálemet ismerte el Izrael fővárosaként, most még inkább az.

Lia Olguţa Vasilescu krónikus tehetetlenségében nem talált jobb szórakozást, minthogy gúnyt űzzön azokból, akik hajlandóak munkát adni és dolgozni ebben a vadregényes országban.

Ahelyett, hogy végre érezhető előrelépés történne az egészségügyben tapasztalható hiányosságok terén, és bár jottányi megvalósulna abból, amit a 11 hónapja a bársonyszékben ülő szaktárcavezető ígérget, facebookos csörtékben merülnek ki a konkrétumok.

Amikor 13 évvel ezelőtt kihirdették a szomorú eredményt, bizonyára még a legoptimistábbak közül is csak kevesen merték volna elhinni, hogy 13 évvel később december 5-én már az lesz a tét, eléri vagy túlszárnyalja az egymillió főt a könnyített honosítás révén magyar állampolgárságot kapók száma.

Akárcsak az emberi kapcsolatokban, a politikai szövetségek terén is elérkezhet a pillanat, amikor jobb megszakítani, mint folytatni a fennálló érdekházasságot.

Nem feltétlenül kell bekapcsolni a televíziót és a rádiót, fellapozni a nyomtatott sajtót ahhoz, hogy az ember ráérezzen a nemzeti ünnepére készülődő Románia hangulatára.

Bő egy hét múlva többek között 445 diák képviselőjét várják a Maros megyei törvényszékre, ahol elkezdődik a tárgyalássorozat a vásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum perében.

Be nem jelentett, vagyis feketemunkásnak minősül, ezért állnia kell a kórházi kezelés költségeit annak a temesvári nyugdíjas nőnek, aki akkor sérült meg, amikor éppen szomszédjának segített szőlőt szüretelni.

Túl vagyunk az újabb parlamenti színjátékon, az ellenzéki pártok által a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány menetrendszerűen elbukott.

Azt, hogy mennyi kárt fognak okozni a Tudose-kabinet által tervezett adópolitikai módosítások, továbbra sem tudjuk megbecsülni, hiszen még csak most kezdődik a sürgősségi kormányrendelet parlamenti útja.

Kisebb szenzációként tálalta a bukaresti sajtó a minap, hogy a hazai igazságszolgáltatás nemkívánatos személlyé nyilvánított egy szerb állampolgárt, aki a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szerint egy – meg nem nevezett – idegen hatalom számára kémkedett.