Bálint Eszter
2018. július 09., 12:022018. július 09., 12:16
2018. július 09., 12:022018. július 09., 12:16
Ablakot cseréljünk vagy konyhabútort? Esetleg mindkettőt? Elég egy festés, vagy kell a hőszigetelés is? Ideje lenne befektetni egy mosogatógépbe! Nyaralni is kellene, ha már egész évben húztunk! – ilyen és ezekhez hasonló mondatok hangzanak el ezekben a napokban sok erdélyi és partiumi családban.
Számoljuk a pénzt, élére állítjuk, tesszük- vesszük, és biza sokszor születik az a döntés, hogy bankhitelre lesz szükség ahhoz, hogy A-ról a B-re jussunk.
Ugyanakkor ezek a mondatok sok esetben hangzanak el olyan lakásban, amelyet lakói hitelből vásároltak, s még akár több mint két évtized is hátravan a törlesztésből. A fiatalabb generációknak hatalmas segítség volt és maradt az Első otthon program, amelynek keretében minimális önrész mellett vásárolhatnak maguknak lakást. Mert biza még mindig ott tartunk, hogy aki nem örököl, annak nemhogy lakásra, még a „rendes” jelzáloghitelek esetében szükséges önrészre való összeg is hosszú évek alatt gyűlik csak össze.
Így nő napról napra a különböző lejáratú irányadó bankközi kamatlábaktól, vagyis az új szitokszóvá vált három-, hat- vagy éppen kilenchavi ROBOR-októl függők köre, hiszen a legtöbb kölcsön – legyen az fogyasztási vagy jelzálogalapú – havi törlesztőrészletét ezek alapján számolják ki és aktualizálják a bankok.
A legtöbb fogyasztási hitelnél, mint ahogy az Első otthon program keretében felvett kölcsönnél is alkalmazott háromhavi ROBOR tavaly még egy százalék alatt volt, innen nőtt mára három százalék fölé, ami azzal jár, hogy egy 60 000 eurós Első otthon-hitel havi törlesztőrészlete ma már 300 lejjel magasabb, mint tavaly ilyenkor.
A svájci frank árfolyamának „elszállásakor” az volt a sláger, hogy mindenki olyan devizában vegyen fel kölcsönt, amiben a fizetését kapja. Sokan fogadtak szót, ráadásul az euróalapú Első otthon-konstrukció el is tűnt időközben. A program kidolgozói viszont bizonyára tudták, hogy a fiatalok számára a lakásvásárlási álmok beteljesülését elhozó program keretében igényelt kölcsön havi törlesztőrészletének kiszámításakor alkalmazott háromhavi ROBOR állandó mozgásban van, és ahogy volt már hat százalék, bármikor újra lehet.
Egy konyhabútor vagy autó megvásárlására igényelt kölcsön esetében mehetünk addig bankról bankra, amíg találunk egy olyan fix kamatozású hitelt, ami megfelel elvárásainknak. De az Első otthonosokat köti a szerződés, amiben fehéren feketével szerepel, hogy a háromhavi ROBOR határozza meg a havi törlesztőrészletet, az összeget pedig háromhavonta aktualizálják.
Felmerül tehát a kérdés, hogy a program kidolgozói miért nem fix kamatot szabtak meg, és ha már nem így történt, akkor a jövőben terveznek-e ezen módosítani, hogy legalább a későbbi igénylőknek ne kelljen nap mint nap aggodalommal figyelniük, hogy éppen merre tart a ROBOR. Az államnak is érdeke, hogy a hitelesek törlesszenek, a kedvező hitelfeltételek ugyanis az állami garanciának köszönhetők, ha pedig az ügyfél nem fizet, akkor az államkasszából kell kitenni a ház árának felét.
A jövőben még inkább szociális jelleget kívánnak adni a programnak, vagyis a leginkább rászorulókat segítenék előnyös feltételek mellett lakásvásárlási hitelhez jutni. Akkor viszont tényleg aktuális lenni kivonni a ROBOR-t a képletből.
Balogh Levente
Igencsak elrugaszkodik a valóság talajától, aki az EU-csatlakozásról szóló moldovai népszavazás eredményét úgy magyarázza, hogy azzal az ország végleg demonstrálta elköteleződését a nyugati integráció mellett, jókora csapást mérve ezzel a Putyin-rezsimre.
Makkay József
A román média keményen ostorozza a szerinte orosz befolyás alá került moldovai köztársaságbeli Gagauz Autonóm Tartomány szavazási eredményét. A gagauzok vajon miért nem szeretik a nagyromán jelöltet, és vele együtt az Európai Uniót?
Balogh Levente
A végén még az a szégyen éri a romániai lakosságot, hogy magyar és/vagy orosz áram és földgáz jön majd a falból.
Balogh Levente
Bár a román politikumban kétségkívül erős a konkurencia, Nicolae Ciucă liberális pártelnöktől senki sem veheti el az első helyet a hét legszánalmasabb és legröhejesebb kijelentéséért zajló versenyben.
Balogh Levente
Súlyos, de szükséges döntés volt: Izrael végül bevállalta a kétfrontos háborút az ország népét, államiságát fenyegető terrorszervezetekkel szemben.
Makkay József
Rekordokat dönt a román állam költségvetési hiánya. A túlköltekező kormány valahogy kihúzza a választásokig, de hogy utána mi lesz, arról csak rossz sejtések vannak.
Balogh Levente
A végén még oda lyukadunk ki, hogy Klaus Iohannis politikai jövője fontosabb Románia sorsánál.
szóljon hozzá!