Ambrus Tibor egyetemi oktatóval (balra) Geréb László közgazdász beszélgetett az állásinterjú ismérveiről
A munkaerőpiac kihívásai Székelyföldön és tágabb értelemben Erdélyben is érezhetőek: a fiatalok gyakran kivándorolnak, a tapasztalt munkaerő pedig nem mindig találja a helyét a helyi gazdasági viszonyok között. Ebben a közegben az állásinterjú jelentősége különösen megnő – a személyes találkozón múlhat, hogy valaki el tud-e helyezkedni egy adott munkahelyen, közösségben.
2025. július 31., 19:572025. július 31., 19:57
2025. július 31., 20:042025. július 31., 20:04
Egy friss szakmai beszélgetés során Ambrus Tibor szervezetfejlesztő és egyetemi oktató osztotta meg tapasztalatait a témában. Több mint húsz éve dolgozik Székelyföldön, és úgy látja: az interjún nem a „helyes válasz” számít, hanem az, hogy a jelentkező mennyire képes önmagát hitelesen képviselni.
A szakember szerint sok pályázó még mindig úgy gondolja, hogy az állásinterjún szerepelni kell – mintha egy vizsgán venne részt, ahol a legjobb válasz visz közelebb a sikerhez.
Valójában azonban az interjúztató nem tökéletességet keres, hanem azt figyeli, hogyan gondolkodik a jelentkező önmagáról, a munkájáról, a kapcsolatairól. A klasszikus „Mik a gyengeségei?” típusú kérdésekre adott válaszok például nem csapdák, hanem lehetőségek – annak felmérésére, mennyire képes valaki önreflexióra. „A gyengeség nem probléma, ha látjuk, hogyan dolgozunk rajta” – hangzik el a beszélgetésben.
Sok jelentkező próbál megfelelni az elképzelt elvárásoknak: tökéletesnek tűnni, hibátlannak mutatkozni. Ez azonban hosszú távon nem tartható, és gyakran a kiválasztás során is könnyen átlátható. A szerepjátszás mögött gyakran bizonytalanság, önismereti hiány vagy túlzott megfelelési kényszer áll. A beszélgetésből egyértelműen kiderül: az interjú akkor működik jól, ha két fél őszintén találkozik. A jelentkező nemcsak munkát keres, hanem egy közösséget, ahol hosszabb távon is otthon tud lenni. A munkáltató pedig nemcsak tapasztalatokat keres, hanem olyan embert, akivel érdemes együtt dolgozni.
Ambrus Tibor arra is rámutat, hogy a sikeres interjú nem a beszélgetés végével ér véget. Az itt kialakított benyomás, kapcsolódás és kommunikációs stílus nagyban meghatározza azt is, hogyan tud majd a munkavállaló beilleszkedni az új munkahelyén. Éppen ezért nem érdemes „eljátszani” egy szerepet – mert az a valódi munkahelyi helyzetekben úgyis le fog hullani.
A munkavállalás ugyanakkor nemcsak állás, hanem közösségválasztás is. Az állásinterjúra jelentkező munkavállalóval folytatott beszélgetés tehát nem csupán szakmai forma, hanem emberi, közösségi és kulturális tér is, ahol kiderülhet, ki milyen értékek mentén dolgozik, mit tekint fontosnak, és hogyan tud kapcsolódni másokhoz. A hitelesség, az önismeret és a fejlődésre való nyitottság olyan erények, amelyek túlmutatnak az interjún – és amelyekre a munka világában is egyre nagyobb szükség van.
A teljes beszélgetés megtekinthető az alábbi videóban:
https://www.youtube.com/watch?v=juaW-WuECB0&list=PLGmz_dc5V6QEErz2wKyCOqDHNcUCdUL5i&index=4
A sorozat következő részei további kulcskérdéseket tárgyalnak majd a munkavállalás folyamatából – a kiválasztás szempontjaitól kezdve az első munkahetek kihívásain át egészen a hosszú távú beilleszkedésig.
A romániai munkaerőpiac 2025 első három hónapjában visszaesett a korábbi év azonos időszakához viszonyítva, a legaktívabb álláskeresők jelenleg a 25 és 34 év, illetve a 18 és 24 év közöttiek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Temesváron épít gyárat az Elma svájci elektronikai nagyvállalat – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Idén júliusban a forgalomba helyezett új autók száma 26,2 százalékkal nőtt, a teljesen elektromos személygépkocsik eladása viszont 17,8 százalékkal csökkent, utóbbiak piaci részesedése 4,9 százalékról 3,2 százalékra esett vissza.
Jelentős változtatások várhatók a romániai nyugdíjrendszerben, ha a kormány és a parlament rábólint a magánnyugdíjalapok működését szabályozó törvénytervezetre.
A legtöbb európai ország fontolgatja a nyugdíjkorhatár emelését az élettartam növekedése, a demográfiai nyomás, pontosabban a népesség elöregedése, valamint a nyugdíjrendszerekre nehezedő nyomás miatt – ezt mutatják az OECD adatai.
Valahányszor felkapcsoljuk a villanyt vagy elindítjuk a mosógépet, egy olyan gesztust teszünk, amely banálisnak tűnhet. És mégis, ez az egyszerű „kattintás” egy egész hálózatot aktivál.
Minden hat romániaiból alig egy nyaral idén külföldön, a legtöbben autóval indulnak útnak és az utazásra szánt büdzsét nagyon sokan csökkentették a tavalyi évhez képest – erre derül fény egyebek egy felmérésből.
A helyi közigazgatásban meglévő állások 20 százalékának a megszüntetése körvonalazódik Cseke Attila fejlesztési miniszter bejelentése szerint – a karcsúsítást már a második deficitcsökkentő intézkedéscsomagba bele szeretné foglalni a kormány.
Az év első hat hónapjában a nyers adatok szerint 2,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2024 azonos időszakához képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Törvény Ereje Szakszervezeti Szövetség ügyvezető alelnöke, Marius Sepi arra kérte a parlamentet és a miniszterelnököt, biztosítsanak „tisztességes” veszélyességi bérpótlékot az egészségügy, a szociális ellátás és a közigazgatás területén dolgozóknak.
Bár jót nem igazán hallani róla, a kelet-közép-európai mindennapjainkra nézve nem jár katasztrofális következményekkel az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi és vámmegállapodás a Krónikának nyilatkozó gazdasági elemző szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!