Az országos végrehajtó testület pénteki ülése ennek nyomán vízválasztó lehet a kormányerő számára, hiszen eldőlhet, milyen irányba halad tovább – és mivel a legfőbb kormánypártról van szó, ugyanez érvényes az egész országra is.

Nagy kérdés, mekkora a valós támogatottság a már eddig is Dragnea belső ellenzékének számító három alelnök mögött. Ugyanakkor azok a párton belülről kiszivárgott információk, amelyek szerint az országos végrehajtó testület tagjainak jelentős része egyetért a Dragneával szemben megfogalmazott bírálatokkal, illetve a lemondását követelő politikusokkal, azt jelzik: előzetesen felmérhették az erőviszonyokat, mielőtt köröztetni kezdték az elégedetlenségeiket soroló levelet, majd nyilvánosság elé álltak vele, és úgy értékelték, eséllyel vágnak bele a pártelnök elmozdítását célzó akciónak.

Persze Dragnea kezében is számos ütőkártya lehet még, hiszen a kormánypárt elnökeként még mindig fontos kormánypozíciókkal, állami támogatásokkal kecsegtetheti az ingadozó megyei vezetőket. A Dragnea-ellenes tábor mindenesetre taktikus, hiszen a pártelnök bizalmi emberének számító, vele egy megyéből származó Viorica Dăncilă miniszterelnöknek is fontos szerepet szánnak. Úgy tűnik, azzal, hogy neki adnák az ügyvivő pártelnöki tisztséget a következő tisztújító kongresszusig, megpróbálják lekenyerezni, és „leválasztani” főnökéről és eddigi mentoráról. A kérdés csak az, vállalja-e Dăncilă az „árulást”, vagy megkockáztatja, hogy győznek a Dragnea elmozdítását követelő erők, és ezzel az ő miniszterelnöki tisztsége is veszélybe kerül.

Annyi bizonyos, hogy az elégedetlenkedők levelében megfogalmazott állítások jelentős részével nehéz vitába szállni. A párt népszerűségvesztésének, illetve a folyamatos konfliktusoknak az egyik legfőbb kiváltó oka éppen Dragnea, illetve az, hogy két bűnvádi eljárásban is érintett, miután választási csalás miatt egyszer már két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.
Egy ilyen pártelnökkel valóban nehéz hitelesen cáfolni azokat a vádakat, miszerint az igazságügyi reformok és az amnesztiatörvény erőltetése, illetve a korrupcióellenes ügyészség elleni harc nem a szükséges igazságügyi reformokat és az ügyészek visszaélései elleni küzdelmet szolgálja, hanem csupán azt, hogy a korrupt PSD-s politikusok, Dragneával az élen, megússzák a felelősségre vonást.

Az ügy szépséghibája, hogy a most a párt „Dragneátlanítását” szorgalmazó körök mindaddig, amíg a szekér futott, és nem csökkent a PSD népszerűsége, nem bizonyultak ennyire finnyásnak, és töretlenül kitartottak a pártvezér mellett. Még akkor is, amikor az nem csupán önmagát és a pártot, hanem az országot is lejáratva egy éven belül kétszer cserélte le a miniszterelnököt, mivel az addigi kormányfő nem mindenben volt hajlandó kiszolgálni őt. Vagyis nem biztos, hogy a párt sokkal hitelesebbé válik attól, ha Dragneát menesztik. Ahhoz, hogy a PSD vészes presztízscsökkenése bel- és külföldön is megálljon, kérdéses, hogy elegendő lesz kizárólag Dragnea beáldozása. Anélkül viszont még esély sem igazán mutatkozik rá.

A kérdés az, mikor és hogyan sikerül végre pontot tenni a PSD-n belüli belviszály végére, lesz-e pártszakadás. És – ami még fontosabb – mennyire sínyli meg mindezt az ország gazdasága és külföldi megítélése.