Pataky István
2018. szeptember 20., 20:28
2018. szeptember 20., 20:28
Sem lenyelni, sem kiköpni nem tudja az RMDSZ a család alkotmányos megfogalmazásáról szóló októberi népszavazást.
A kampány már pörög, a közösségi oldalakon szembejönnek velünk a mosolygó családokkal illusztrált igen pártiak és az öles betűkkel bojkottra szólítók, akik szerint felesleges a referendum.
Bár nem kérdeznek rá egyértelműen a család fogalmának módosítására a népszavazáson (a kérdés úgy szól: Egyetért az alkotmánymódosító törvénnyel abban a formában, ahogy azt a parlament elfogadta?), de a „tét” ismert: egy férfi és egy nő házasságaként határozzák-e meg a román alkotmányban (is) a családot.
Az igazi kérdés, üzenet viszont ennél sokkal fontosabb. Arról van szó, ami a gazdasági válság által megviselt európaikat a végletekig megosztja: megőrizni a hagyományos értékeket – a családon kívül ide sorolva egyebek mellett a közösséghez, nemzethez való tartozás fontosságát is – vagy természetessé tenni a változó idők üzenetét, az egyén totális és korlátlan szabadságának egyeduralmát, amibe minden belefér, ha azt egy hatékony médiakampány előzi meg?
Bár mifelénk sokan azt sugallják, hogy ez a kérdés a „fejlett” Nyugat-Európában már régen eldőlt, s csak mi, „posztkommunisták” nem értjük a lényeget, a helyzet egyáltalán nem így áll. Minden jelenlegi politikai, társadalmi vita a kontinens nyugati felében e dilemma körül forog. Hamis az a tézis, miszerint Németországban, Franciaországban vagy Olaszországban a liberális világnézet fetisizált tematikái már egyeduralkodóak. Berlin, Párizs, Róma olykor fényévnyi távolságra áll a német, francia, olasz kisvárosok, falvak népétől a tradíciót érintő kérdések megítélésében.
Nemcsak a hagyományos család védelméről, s végképp nem a melegek jogairól van szó az októberi referendumon, hanem két szemben álló világnézet megmérettetéséről. A család alkotmányos megfogalmazásának támogatóit gőgösen lenézők érdekes módon az urnáktól való távolmaradásra szólítanak. Pedig lehet nemmel is voksolni, s az elutasítók győzelmével jól megleckéztetni a „maradiakat”. Vajon miért kerülik e megmérettetést? Mondják: értelmetlen a referendum, nem szavazással kell ilyen kérdéseket eldönteni, a homoszexuálisok ellen hangol a felvetés, értelmetlen pénzkidobás az egész akció. Nagyon sok igazság van ezekben az érvelésekben. Csakhogy ezen már túl vagyunk. Eldőlt, lesz referendum.
Mi, erdélyi magyarok épp annyira vagyunk érintettek abban, hogy megválaszoljuk, milyen világot szeretnénk a közeljövőben, mint a velünk együtt élő románok. Nem véletlen az ortodox egyház és az erdélyi történelmi egyházak egységes álláspontja a kérdésben. Szimbolikus döntést hozhatunk, jelezhetünk a most taktikázni próbáló politikai pártoknak. „Magyarország védi a házasság intézményét, mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony” – áll a magyar alaptörvény első paragrafusai között. Októberben egy igen szavazattal „magyarosíthatjuk” Románia alkotmányát.
Balogh Levente
Igencsak elrugaszkodik a valóság talajától, aki az EU-csatlakozásról szóló moldovai népszavazás eredményét úgy magyarázza, hogy azzal az ország végleg demonstrálta elköteleződését a nyugati integráció mellett, jókora csapást mérve ezzel a Putyin-rezsimre.
Makkay József
A román média keményen ostorozza a szerinte orosz befolyás alá került moldovai köztársaságbeli Gagauz Autonóm Tartomány szavazási eredményét. A gagauzok vajon miért nem szeretik a nagyromán jelöltet, és vele együtt az Európai Uniót?
Balogh Levente
A végén még az a szégyen éri a romániai lakosságot, hogy magyar és/vagy orosz áram és földgáz jön majd a falból.
Balogh Levente
Bár a román politikumban kétségkívül erős a konkurencia, Nicolae Ciucă liberális pártelnöktől senki sem veheti el az első helyet a hét legszánalmasabb és legröhejesebb kijelentéséért zajló versenyben.
Balogh Levente
Súlyos, de szükséges döntés volt: Izrael végül bevállalta a kétfrontos háborút az ország népét, államiságát fenyegető terrorszervezetekkel szemben.
Makkay József
Rekordokat dönt a román állam költségvetési hiánya. A túlköltekező kormány valahogy kihúzza a választásokig, de hogy utána mi lesz, arról csak rossz sejtések vannak.
Balogh Levente
A végén még oda lyukadunk ki, hogy Klaus Iohannis politikai jövője fontosabb Románia sorsánál.
szóljon hozzá!