• Vélemény

Mert hülye azért nem vagyok – adott magyarázatot plasztikusan Traian Băsescu (a választások óta először) arra, miért adta áldását a román jobb- és baloldal közötti érdekházasságra, és nem őrizte meg a kormányfői poszton Călin Popescu-Tăriceanut, amellyel elősegítette volna a DA Szövetség újjáalakítását.

Gyermekkoromban még „hópuha léptekkel” érkezett a karácsony, és a nagyanyám meséiből ismert Tél tábornok díszhadosztálya öltöztette patyolatfehérbe a tájat. Zimankó mester, Tél tábornok udvari rajznoka pedig varázslatos jégvirágokat rajzolt a befagyott ablakokra. A kályhákban vidáman duruzsolt a tűz, és a szeretetteljes, meleg otthonokat a fenyőgyanta illatával keveredő éppen fövő töltött káposzta és a frissen sült diós-mákos patkó édeskés...

Sok családban karácsony estéjén, miután mindenki halálra rohangálta, csomagolta, sütötte-főzte és idegeskedte magát, óriási veszekedés robban ki. A feszültségtől kiröpülnek több hónapos, elhallgatott sérelmek dugói, hatalmas hullámokban hömpölyög a visszafojtott harag, éles pillantásokkal vagdalkozunk, és súlyos vádakat vágunk egymás fejéhez.

„A decentralizáció, a regionális, infrastrukturális fejlesztés, a mezőgazdaság fellendítése, az oktatási és egészségügyi reform megvalósítása, a kisebbségi jogok bővítése érdekében lépne kormányzásra az RMDSZ.” Szép, tömör mondat, csakhogy sajnos idejét múlta. A nagy kérdés az, hogy akár konstruktív, akár harcos ellenzéki pozícióból mit tehet az érdekvédelmi szövetség a következő esztendőkben célkitűzései megvalósításáért. A...

Ha hinnénk a végzetben, azt mondanánk: morbid humorérzékre vall a sors részéről, hogy az egykori Nemzeti Megmentési Front utódpártjaiból megalakult kormány épp az 1989-es forradalom 19. évfordulóján tette le az esküt. Persze ez a két párt régóta nem az a két párt: a PSD igyekszik korszerű szociáldemokrata alakulattá válni, míg a PDL a politikai paletta jobboldalán talált magának helyet.

Nem érzed az ízeket, szagokat, fáj a torkod, nem tudsz csukott szájjal lélegezni, evés közben úgy szuszogsz, mint aki Himalájára tart felfelé, mert nem tudod eldönteni: megrágod az ételt anélkül, hogy kiessen a szádból, vagy levegőt veszel.

Tulajdonképpen a társnemzeti státus kifejezést is használhatta volna Markó Béla, amikor az SZKT előtti helyzetértékelő, irányt mutató beszédében arról szólt, hogy a nemzeti identitáshoz kapcsolódó intézményekben részvételi arányt kellene megállapítani az erdélyi magyarság számára. Az a meglátása pedig a kulturális autonómiához is köthető, hogy a magyar közösségnek nem egyes román pártokkal, hanem a román közösség egészével kell partneri...

Kellemetlen, amikor a tények ellentmondanak a politikusoknak. Itt van mindjárt a romániai etnikumközi viszonyok alakulását boncolgató közvélemény-kutatás esete azokkal az RMDSZ-vezetõkkel, akik már-már apokaliptikus állapotokat vizionáltak a szövetségnek a hatalomból történt kiszorulása nyomán.

Önmagában véve szép és dicséretes dolog, hogy bírói ítélettel feloszlatták a Magyar Gárdát. Még akkor is, ha az ítélet nem jogerõs, és csak az egyesületet érinti, így aztán maga a gárda egyelõre továbbra is lelkesen avathat, vonulgathat föl-alá, irthatja a gyomot a honvédsírokról, valamint cigányozhat.

Jó lenne, ha beigazolódna Emil Boc nyilatkozata, és kiderülne, hogy a végleges kormányprogramhoz képest a korábban nyilvánosságra került dokumentum csupán vázlat. Az eddigi változattal kapcsolatosan ugyanis az első gondolatunk az: a kormány remélhetőleg nem akarja mindenáron betartani a benne foglaltakat.

Várakozunk a gyerekkel az egyik Kolozsvár melletti, nemzetközi üzletlánc részeként működő barkácsbolt előtt (na jó: Praktiker). Már régen lecsatáztuk az aktuális vitánkat a táncoló, vásárlócsalogató (mit csalogató: elriasztó, elkedvetlenítő, pfuj), embernagyságú mű Mikulásról. Bármennyire is szereti és hiszi a hétéves a csodát, még azért megnézné ezt a valamit, amiért viszont én egy tapodtat sem teszek pluszban... szóval akkor nem nézzük meg,...

Aki utazott már a harmincas buszon csúcsforgalomban, nagyjából el tudja képzelni a James Joyce által leírt pokol kellemetlenségeit. Ez főleg a szorongató zsúfoltságra értendő. Sok minden felgyűl így ünnepek előtt. Egyrészt igyekszik az ember minden sürgősebb teendőt letudni, hogy zavartalanul telhessen a rövid szabadság, másrészt ott az ajándékok beszerzésének gondja.

Nézi az ember az autópálya építőtelepeiről elbocsátandó munkásokról szóló híreket, olvassa az indoklást, hogy a pályaépítő társaság szerint az állam 27 millió euróval maradt adós az elvégzett munkálatok után, és nem érti. Legutóbb ugyanis még a Bechtel tűnt sárosnak, amikor a szakértők amiatt háborogtak, hogy a pályaépítő nem végezte el megfelelően a töltések vízelvezetését, nem terített le megfelelő minőségű aszfaltburkolatot, olyan...

Amiként a mai napig nem tudjuk, milyen valós okok alapján mondott le Theodor Stolojan négy évvel ezelőtt az államfőjelöltségről, úgy várhatóan az sem derül ki soha, mi késztette tegnap ugyanezt a politikust arra, hogy visszaadja kormányalakítási megbízatását. Teljesen nyilvánvaló azonban, hogy ki áll legújabb visszatáncolása mögött: ugyanaz a személy, akinek 2004-ben kifejezett érdeke fűződött Stolojan hátraléptetéséhez, és mellesleg meg is siratta azt.

Álmosan kászálódott ki az ágyból, és kitámolygott a konyhába. No nem a másnaposságtól volt szédült, hiszen soha egyetlen kortyot sem iszik, még húsvétkor és karácsonykor is úgy vesz úrvacsorát, hogy a kehelyből való borivást diszkréten mímeli. Pedig jó református asszony, az biztos. Szóval álomtól kábán odatette a teavizet, s a hűtőből előszedett valami falnivalót: vajat, sajtot, kis felvágottat, mézet, de nem szupermarketest, hanem igazi falusit, és...

Nem vagyok feltétlenül globalizációellenes, mert ugyebár lehet ezt ellenezni, de nehéz ellenállni neki. Mert nekem ne mondja senki, hogy nem örül annak, hogy már automata mosógép mossa a szennyest, és nem kell görnyednie a tekenő fölé. Pedig ez is a globalizáció terméke, éppúgy, mint a szomjúságot keltő, rengeteg cukrot, színezéket és egyéb méreganyagot tartalmazó italok, a valószínűtlenül hosszú ideig minőségüket megőrző előre csomagolt...

Tizenkét év kormányzás után az RMDSZ politikusainak új szerepre kell felkészülniük: a szövetség honatyái az új parlamentben az ellenzék padsoraiba kényszerülnek. Hogy ez annyira hiányzott a szervezet vezetőinek, mint halnak a kerékpár, az is jól jelzi, hogy a demokrata-liberálisok győzelmét követően elsőként jelezték: hajlandóak az addig folyamatosan szidott elnöki párttal is koalícióra lépni. Ne kárhoztassuk azonban őket ezért – minden politikai...

Bár távol áll tőlem a harcos baloldali attitűd (félreértések elkerülése végett: a jobboldali is), most mégis a nemzetközi nagytőke elleni harcos filippika következik. A profit iránti hajsza ugyanis odáig fajult, hogy immár a klasszikus értelemben vett szabadság egyik legalapvetőbb fóruma, az internet is kezd áldozatául esni.